Olvasói kérdés
Kedves Nóra!
Szoptatás és alvás témakörben szeretnék segítséget kérni. 1,5 éves a kisfiam és éjszaka általában 1-2x kel fel, amikor csak cicin alszik vissza (jó esetben), vagy, hogy csak ha magam mellé veszem. Elaludni is csak szopizással tud. A most négyéves nővére simán aludt egyedül, ilyenkor már nem is nagyon szopizott, azt hittem majd ilyen lesz a kisfiam is és hogy ne zavarja a nővérét ha felkel éjszaka, mindig gyorsan megszoptattam (egy szobában vannak). Tudom, hogy már az elején kellett volna rászoktatni, hogy magától aludjon, de ha esetleg hagytam, mindig sajnáltam a tesót, aki meg fáradt volt másnap az oviban (mert felkelt rá éjszaka, vagy nem tudott elaludni). Egyébként fél éves koráig átaludta az éjszakát, és mindenhol az van, hogy ne hagyjuk sírni a babát és én nem is hagytam, de mostmár nagyon fárasztó és szerintem már a 1,5 évesre nem vonatkozik. Próbáltam, hogy ott hagytam a kiságyban, és csak benéztem hozzá 5 percenként, addig sírt amíg elment a hangja, de nem volt hajlandó aludni. Vagy éjszaka nem adtam neki cicit, de mindig én adom fel (meg a férjem, meg a tesó), mert már nem bírjuk az üvöltést. Hiába simogatom, beszélek hozzá, énekelek, a fejem tetejére is állhatok, csak üvölt, amíg meg nem kapja. Tényleg csak nagy sírások árán lehet elérni, hogy aludjon egyedül? Viszont mostmár ezt se tudnám (ha akarnám sem), mert kimászik a kiságyból. Tehát még azt se tudnám, hogy ott hagyom sírni, mert nem marad bent. Viszont én már nagyon fáradt vagyok, hogy egy éve nem alszok át egy egész éjszakát. Mit tegyek? Hogy lehetne rászoktatni az alvásra anélkül, hogy hetekig üvöltene fél éjszaka, és a tesó se legyen fáradt miatta. Ha átviszem hozzánk ott meg a férjem lesz fáradt, és nem akarom teljesen rászokatni, hogy köztünk aludjon. Kérem adjon valami tanácsot, mert én már nem tudok mihez kezdeni!
Köszönettel:
boglárka
Szoptatás és alvás témakörben szeretnék segítséget kérni. 1,5 éves a kisfiam és éjszaka általában 1-2x kel fel, amikor csak cicin alszik vissza (jó esetben), vagy, hogy csak ha magam mellé veszem. Elaludni is csak szopizással tud. A most négyéves nővére simán aludt egyedül, ilyenkor már nem is nagyon szopizott, azt hittem majd ilyen lesz a kisfiam is és hogy ne zavarja a nővérét ha felkel éjszaka, mindig gyorsan megszoptattam (egy szobában vannak). Tudom, hogy már az elején kellett volna rászoktatni, hogy magától aludjon, de ha esetleg hagytam, mindig sajnáltam a tesót, aki meg fáradt volt másnap az oviban (mert felkelt rá éjszaka, vagy nem tudott elaludni). Egyébként fél éves koráig átaludta az éjszakát, és mindenhol az van, hogy ne hagyjuk sírni a babát és én nem is hagytam, de mostmár nagyon fárasztó és szerintem már a 1,5 évesre nem vonatkozik. Próbáltam, hogy ott hagytam a kiságyban, és csak benéztem hozzá 5 percenként, addig sírt amíg elment a hangja, de nem volt hajlandó aludni. Vagy éjszaka nem adtam neki cicit, de mindig én adom fel (meg a férjem, meg a tesó), mert már nem bírjuk az üvöltést. Hiába simogatom, beszélek hozzá, énekelek, a fejem tetejére is állhatok, csak üvölt, amíg meg nem kapja. Tényleg csak nagy sírások árán lehet elérni, hogy aludjon egyedül? Viszont mostmár ezt se tudnám (ha akarnám sem), mert kimászik a kiságyból. Tehát még azt se tudnám, hogy ott hagyom sírni, mert nem marad bent. Viszont én már nagyon fáradt vagyok, hogy egy éve nem alszok át egy egész éjszakát. Mit tegyek? Hogy lehetne rászoktatni az alvásra anélkül, hogy hetekig üvöltene fél éjszaka, és a tesó se legyen fáradt miatta. Ha átviszem hozzánk ott meg a férjem lesz fáradt, és nem akarom teljesen rászokatni, hogy köztünk aludjon. Kérem adjon valami tanácsot, mert én már nem tudok mihez kezdeni!
Köszönettel:
boglárka
Szakértői válasz
Kedves Boglárka!
Igen, a testvérkék nagyon különbözőek tudnak lenni! :-)
Amit kisfiánál tapasztal, az a fejlődés normális, élettani része! Nemcsak a kisbabák vannak úgy "kitalálva", hogy a szülei mellett érezze magát biztonságban, hanem a kisgyerekek is többször felébrednek éjszaka és igénylik a testközelséget, mert ez okoz biztonságot. Ez nem szeszély a részükről, vagy szülői elrontás, hiba következménye, hanem a kisgyerekek így működnek!
Idegrendszeri érés folyamata, mikor a kisgyerekek képesek egyedül el-és visszaaludni. Persze az éjszakai ébredések száma, intenzitása egy hullámzó folyamat, vannak könnyebb és nehezebb periódusok.
Az, hogy szoptatásra visszaalszik, ebben a korban sem kóros, sőt! A 1,5 éves kor körüli időszak amúgy is elég intenzív szakasz a gyerekek életében, ilyenkor zajlik az ún. újraközeledési fázis, mikor már egészen el tud távolodni a csemete édesanyjától, majd gyorsan visszaszalad az ölelő karokba. Távolodna is, de igényli a szoros közelséget is. A mozgásfejlődés is még fejlődik, rengeteg felfedezni való van körötte nappal, így nem is csoda, ha éjjel bújósabb és igényli a szoptatást. :-)
Nem követett el azzal hibát, hogy nem tanította meg egyedül elaludni kisfiát picike korában, mert az alvás nem egy tanulandó folyamat, hanem idegrendszeri érés következménye, tehát minden előzetes trenírozás nélkül is képessé válnak megfelelő időben az egyedül el-és visszaalvásra. Addig pedig szükség van a segítségre!
A sírni hagyás és egyéb könnyes tréningek maximum látszatmegoldást adhatnak, de valójában ezek a gyerekek nem elaludni tanulnak meg egyedül, hanem már feleslegesnek tartják megszólítani a világot és segítséget kérni, hisz a segítség, a válasz nem jön. Ez egy beletörődés, feladás, ami bizalomvesztéssel is járhat. Tehát ezt az utat nem javaslom.
Természetesen nem ez a két véglet van: sírni hagyni vagy együtt aludni!
A kettő közt vannak fokozatok! Ha az együttalvás nem megoldható, ebben az intenzív fázisban mégis megfontolandó lenne közelebb elhelyezni kisfiúkat. Akár úgy, hogy a kiságy az Önök ágya mellé kerül (ha leszedhető az ágy egyik oldala és úgy van odatolva, át is gördülhet Önhöz, aztán visszagördül a saját helyére.
Az is járható út lehet, ha az Önök ágya mellé, Önök szobájában egy matrac kerül és ha kisfiúk felébred, átmehet oda (ha szoptatni kell, Ön is leheveredhet hozzá).
vagy választhatja azt is, hogy ébredések és hívások esetén megy hozzá, de egész éjjel mászkálni elég fárasztó lehet.
A fontos, hogy olyan megoldást találjanak, ami a család összes tagjának megfelel és mindenki a lehető legtöbb pihenéshez jusson!
Higgye el, azzal, hogy nem hagyta sírni kisfiát, Ön nem feladta, hanem megadta neki azt a választ, amire szüksége van és ez teljesen rendben van! Ön nem szoktatta rá kisfiát arra, hogy "cirkuszoljon" a szopiért és a közelségért, hanem a szoptatás és testközelség iránti igény természetes kísérője egy 1,5 éves gyereknek.
Megnyugodni, elaludni a legkönnyebb anya mellén, hisz az anyatej ilyenkor is tartalmaz mindenféle nyugtató- és altató hatású anyagokat, az ölelés, anya illata, szívdobogása az ő korában is fantasztikus dolog. De ha Önnek terhes már ez a dolog, akkor is választhatja, hogy éjjel cici nincs, de anya van! Tehát válasz nélkül nem hagyja kisfiát, akkor ringatja, összebújik vele.
Nem biztos, hogy ezzel pont most lenne érdemes próbálkozni, mikor kisfia ebben az intenzív szakaszban van, mert ilyenkor nehezebb lehet átállni a gondoskodás egy más típusára, de ahogy kisfia cseperedik, érik, úgy lesz egyre könnyebb kompromisszumot is kötni vele!
Remélem, kicsit meg tudtam nyugtatni, hogy semmit nem rontottak el! :-)
Nappal, amennyit csak lehet, pihenjen Ön is kisfiával, vagy hétvégén iktassanak be egy kis plusz pihenőt, töltekezzen fel, kérjen némi segítséget, ha lehet!
Szeretettel:
Igen, a testvérkék nagyon különbözőek tudnak lenni! :-)
Amit kisfiánál tapasztal, az a fejlődés normális, élettani része! Nemcsak a kisbabák vannak úgy "kitalálva", hogy a szülei mellett érezze magát biztonságban, hanem a kisgyerekek is többször felébrednek éjszaka és igénylik a testközelséget, mert ez okoz biztonságot. Ez nem szeszély a részükről, vagy szülői elrontás, hiba következménye, hanem a kisgyerekek így működnek!
Idegrendszeri érés folyamata, mikor a kisgyerekek képesek egyedül el-és visszaaludni. Persze az éjszakai ébredések száma, intenzitása egy hullámzó folyamat, vannak könnyebb és nehezebb periódusok.
Az, hogy szoptatásra visszaalszik, ebben a korban sem kóros, sőt! A 1,5 éves kor körüli időszak amúgy is elég intenzív szakasz a gyerekek életében, ilyenkor zajlik az ún. újraközeledési fázis, mikor már egészen el tud távolodni a csemete édesanyjától, majd gyorsan visszaszalad az ölelő karokba. Távolodna is, de igényli a szoros közelséget is. A mozgásfejlődés is még fejlődik, rengeteg felfedezni való van körötte nappal, így nem is csoda, ha éjjel bújósabb és igényli a szoptatást. :-)
Nem követett el azzal hibát, hogy nem tanította meg egyedül elaludni kisfiát picike korában, mert az alvás nem egy tanulandó folyamat, hanem idegrendszeri érés következménye, tehát minden előzetes trenírozás nélkül is képessé válnak megfelelő időben az egyedül el-és visszaalvásra. Addig pedig szükség van a segítségre!
A sírni hagyás és egyéb könnyes tréningek maximum látszatmegoldást adhatnak, de valójában ezek a gyerekek nem elaludni tanulnak meg egyedül, hanem már feleslegesnek tartják megszólítani a világot és segítséget kérni, hisz a segítség, a válasz nem jön. Ez egy beletörődés, feladás, ami bizalomvesztéssel is járhat. Tehát ezt az utat nem javaslom.
Természetesen nem ez a két véglet van: sírni hagyni vagy együtt aludni!
A kettő közt vannak fokozatok! Ha az együttalvás nem megoldható, ebben az intenzív fázisban mégis megfontolandó lenne közelebb elhelyezni kisfiúkat. Akár úgy, hogy a kiságy az Önök ágya mellé kerül (ha leszedhető az ágy egyik oldala és úgy van odatolva, át is gördülhet Önhöz, aztán visszagördül a saját helyére.
Az is járható út lehet, ha az Önök ágya mellé, Önök szobájában egy matrac kerül és ha kisfiúk felébred, átmehet oda (ha szoptatni kell, Ön is leheveredhet hozzá).
vagy választhatja azt is, hogy ébredések és hívások esetén megy hozzá, de egész éjjel mászkálni elég fárasztó lehet.
A fontos, hogy olyan megoldást találjanak, ami a család összes tagjának megfelel és mindenki a lehető legtöbb pihenéshez jusson!
Higgye el, azzal, hogy nem hagyta sírni kisfiát, Ön nem feladta, hanem megadta neki azt a választ, amire szüksége van és ez teljesen rendben van! Ön nem szoktatta rá kisfiát arra, hogy "cirkuszoljon" a szopiért és a közelségért, hanem a szoptatás és testközelség iránti igény természetes kísérője egy 1,5 éves gyereknek.
Megnyugodni, elaludni a legkönnyebb anya mellén, hisz az anyatej ilyenkor is tartalmaz mindenféle nyugtató- és altató hatású anyagokat, az ölelés, anya illata, szívdobogása az ő korában is fantasztikus dolog. De ha Önnek terhes már ez a dolog, akkor is választhatja, hogy éjjel cici nincs, de anya van! Tehát válasz nélkül nem hagyja kisfiát, akkor ringatja, összebújik vele.
Nem biztos, hogy ezzel pont most lenne érdemes próbálkozni, mikor kisfia ebben az intenzív szakaszban van, mert ilyenkor nehezebb lehet átállni a gondoskodás egy más típusára, de ahogy kisfia cseperedik, érik, úgy lesz egyre könnyebb kompromisszumot is kötni vele!
Remélem, kicsit meg tudtam nyugtatni, hogy semmit nem rontottak el! :-)
Nappal, amennyit csak lehet, pihenjen Ön is kisfiával, vagy hétvégén iktassanak be egy kis plusz pihenőt, töltekezzen fel, kérjen némi segítséget, ha lehet!
Szeretettel:
Dobiné Olasz-Papp Nóra