Olvasói kérdés
Kedves Nóra, korábban már írtam önnek mikor kislányom Hanna még csak 7 hetes volt, az alvásával kapcsolatban.
akkor megnyugtató választ kaptam, ám ma már Hanna 5 hónapos lesz és még mindig nagyon nyugtalan éjszaka, van hogy alszik és csak megfordítom hasra és alszik tovább de van hogy egész éjjel mocorog nyögdécsel, nyugtalan, a napközbeni alvás pedig kész tortúra, nem tudom egyedül hagyni mert nyekereg, nem kimondottan sír, csak tudatja hogy nem jó neki egyedül, és ha bemegyek hozzá sokszor akkor sem hagyja abba a nyekergést, van hogy 2szer húsz percet alszik egész nap aztán délután 5kor annyira fáradt hogy iszonyatos sírásba kezd és hosszú nyugtatgatás során tud csak elaludni. Mi szülők rontottuk el valahol, netán azzal hogy hol köztünk aludt hol a kiságyában, és így nincs meg neki minden nap a ritmus, ajánlották az "aludj jól gyermekem" című könyvet, amiben minden nap ugyanazt kell tenni a babával ugyanabban az időben, fürdés, evés kis játék vagy babusgatás majd a kiságyba tétel, és alvás. Azt írják, fontos hogy ha felébred a baba ugyanolyan környezetben találja magát mint mikor elaludt, ezért nem jó ha a kezünkben ringatva alszik, ráadásul Hanna már este 6kor elalszik nem tudom nála tovább húzni a fektetést mert nagyon álmos addigra. van hogy felébresztem 8kor enni, így sokszor átalussza evés nélkül az éjszakát de van hogy 11kor akkor is felkel, így nem tudom érdemes e felkeltenem?
várom megnyugtató válaszát!
Judit
akkor megnyugtató választ kaptam, ám ma már Hanna 5 hónapos lesz és még mindig nagyon nyugtalan éjszaka, van hogy alszik és csak megfordítom hasra és alszik tovább de van hogy egész éjjel mocorog nyögdécsel, nyugtalan, a napközbeni alvás pedig kész tortúra, nem tudom egyedül hagyni mert nyekereg, nem kimondottan sír, csak tudatja hogy nem jó neki egyedül, és ha bemegyek hozzá sokszor akkor sem hagyja abba a nyekergést, van hogy 2szer húsz percet alszik egész nap aztán délután 5kor annyira fáradt hogy iszonyatos sírásba kezd és hosszú nyugtatgatás során tud csak elaludni. Mi szülők rontottuk el valahol, netán azzal hogy hol köztünk aludt hol a kiságyában, és így nincs meg neki minden nap a ritmus, ajánlották az "aludj jól gyermekem" című könyvet, amiben minden nap ugyanazt kell tenni a babával ugyanabban az időben, fürdés, evés kis játék vagy babusgatás majd a kiságyba tétel, és alvás. Azt írják, fontos hogy ha felébred a baba ugyanolyan környezetben találja magát mint mikor elaludt, ezért nem jó ha a kezünkben ringatva alszik, ráadásul Hanna már este 6kor elalszik nem tudom nála tovább húzni a fektetést mert nagyon álmos addigra. van hogy felébresztem 8kor enni, így sokszor átalussza evés nélkül az éjszakát de van hogy 11kor akkor is felkel, így nem tudom érdemes e felkeltenem?
várom megnyugtató válaszát!
Judit
Szakértői válasz
Kedves Judit!
Örülök, hogy hallok Önökről!
Most nagyon nehéz időszakban vannak ezek szerint, de higgye el, most sincs semmi baj! Amit leszögezek, hogy nem lett elrontva semmi és senki! Hanna még mindig korának megfelelően viselkedik éjszaka, és jellemzően, azok a gyerekek, akik születésüktől fogva élénk és azonnali választ kaptak finom jelzéseikre is akár, nem csak a bömbölő ordításra, szerencsésen megőrzik ösztönös jelzőrendszerük hibátlan működését! Kb. 5 hónapos kortól kezdődik a szeparációs szorongás, ami arról szól, hogy fél, hogy elveszti a legfontosabb Másikat, az édesanyját. Már tudja, hogy ő és anya n megyek, ezért ha eltűnik a szeme elől akár csak egy percre is, megijed, hogy az illető eltűnt örökre. Ez intenzív félelem és szorongás, ami normális módon jelenik meg a babák életében és tulajdonképp a kötődést mutatja, tehát egy pozitív dolog összességében. Ez lehet a magyarázata annak, hogy nappal sem szeretne egyedül aludni, mindig leellenőrzi, ott van-e még anya. Ezen felül a kiterjedt figyelem, a világ egyre nagyobb mértékben való bekebelezése, a mozgásfejlődés és a fogzás megjelenése mind ok arra, hogy éjjel mocorogjon, ébredezzen. Nappal nem ér rá a sok elfoglaltság miatt, hisz felfedez és bekebelez, ezért ez éjjel megjelenhet fokozottabb anya-igényben. Ha ezen felül esetleg van feszültség otthon, vagy Ön nem igazán nyugodt az altatásokkor, az is átragadhat rá és annál nehezebb elaltatni.
Tehát megnyugodhat, Hanna tökéletesen természetesen viselkedik!
A könyvvel nem értek egyet, mert az alvás nem egy tanítandó dolog, bár sajnos kétségkívül működik a trenírozás és idomítás sok babánál, de ezek látszat megoldások és hosszútávú hatásairól most nem írok. Az éjszaka átalvása és az egyedül el- és visszaalvás idegrendszeri érettséghez kötött dolog, tehát meg kell rá érni! 5 hónapos korban ez elképzelhetetlen és elvárhatatlan igény! persze vannak könnyebb éjszakák is, de az éjszakai ébredés és az alvási szokások változásai normális, természetes velejárója a fejlődésnek. Igen, fárasztó és kimerítő sokszor ébren lenni, de hiszem, hogy meg lehet találni azt a megoldást, ami a lehető legkomfortosabbá teszi éjjeleket, nappalokat mindenki részére a családban. Például nem kötelező ugye kilométereket gyalogolni éjjelente, ha nyugodt szívvel vesszük magunk közé kicsinyünket, mert TUDJUK, hogy VALÓBAN szüksége van ránk és mennyivel könnyebb úgy válaszolni, hogy rögtön ott van és nm kell állandóan kiugrálni az ágyunkból. Persze nem az együttalvás az egyetlen megoldás, csak példaként írtam le.
Szeretném Önt megnyugtatni, hogy nem rontottak el semmit és buzdítom arra, hogy fogadja el ezt az állapotot, higgye el nem tart örökké és nappal pihenjen, amennyit csak lehet! Figyeljen oda önmagára és kezelje rugalmasan a változásokat! próbálják napirendüket- ami reméljük azért nem olyan szigorú- rugalmasan és a mindennapos változásokhoz igazítani.
Azt hiszem, hogy az elfogadás a kulcsszó a jelen állapotra és legyen biztos abban, hogy tökéletesen csinálták, hogy válaszoltak Hanna jelzéseire!
5 hónaposan még nagy szükség van a jelenlétre és a testkontaktusra, csak így tovább!
Gondoljon csak arra, felnőttkorban is milyen jól esik, ha valakihez odabújhatunk, vagy lazításképp olvasunk egy könyvet, beszélgetünk, de segítséget veszünk igénybe az elalváshoz és szeretjük biztonságban érezni magunkat. Jó esetben van ilyen igénye a felnőttnek is, akkor miért ne lenne egy 5 hós kislánynak is szüksége közelségre, megnyugvásra?!:-)
Ahhoz, hogy Hanna továbbra is jól érezhesse magát, tudatos, elfogadó, önmagára is odafigyelő és továbbra is válaszkész anyukára és apukára van szüksége! A negatív, gyermekétől eltávolító tanácsokat- melyeket szívében is érez, hogy nem tud azonosulni velük- próbálja kizárni!
Szeretettel:
Örülök, hogy hallok Önökről!
Most nagyon nehéz időszakban vannak ezek szerint, de higgye el, most sincs semmi baj! Amit leszögezek, hogy nem lett elrontva semmi és senki! Hanna még mindig korának megfelelően viselkedik éjszaka, és jellemzően, azok a gyerekek, akik születésüktől fogva élénk és azonnali választ kaptak finom jelzéseikre is akár, nem csak a bömbölő ordításra, szerencsésen megőrzik ösztönös jelzőrendszerük hibátlan működését! Kb. 5 hónapos kortól kezdődik a szeparációs szorongás, ami arról szól, hogy fél, hogy elveszti a legfontosabb Másikat, az édesanyját. Már tudja, hogy ő és anya n megyek, ezért ha eltűnik a szeme elől akár csak egy percre is, megijed, hogy az illető eltűnt örökre. Ez intenzív félelem és szorongás, ami normális módon jelenik meg a babák életében és tulajdonképp a kötődést mutatja, tehát egy pozitív dolog összességében. Ez lehet a magyarázata annak, hogy nappal sem szeretne egyedül aludni, mindig leellenőrzi, ott van-e még anya. Ezen felül a kiterjedt figyelem, a világ egyre nagyobb mértékben való bekebelezése, a mozgásfejlődés és a fogzás megjelenése mind ok arra, hogy éjjel mocorogjon, ébredezzen. Nappal nem ér rá a sok elfoglaltság miatt, hisz felfedez és bekebelez, ezért ez éjjel megjelenhet fokozottabb anya-igényben. Ha ezen felül esetleg van feszültség otthon, vagy Ön nem igazán nyugodt az altatásokkor, az is átragadhat rá és annál nehezebb elaltatni.
Tehát megnyugodhat, Hanna tökéletesen természetesen viselkedik!
A könyvvel nem értek egyet, mert az alvás nem egy tanítandó dolog, bár sajnos kétségkívül működik a trenírozás és idomítás sok babánál, de ezek látszat megoldások és hosszútávú hatásairól most nem írok. Az éjszaka átalvása és az egyedül el- és visszaalvás idegrendszeri érettséghez kötött dolog, tehát meg kell rá érni! 5 hónapos korban ez elképzelhetetlen és elvárhatatlan igény! persze vannak könnyebb éjszakák is, de az éjszakai ébredés és az alvási szokások változásai normális, természetes velejárója a fejlődésnek. Igen, fárasztó és kimerítő sokszor ébren lenni, de hiszem, hogy meg lehet találni azt a megoldást, ami a lehető legkomfortosabbá teszi éjjeleket, nappalokat mindenki részére a családban. Például nem kötelező ugye kilométereket gyalogolni éjjelente, ha nyugodt szívvel vesszük magunk közé kicsinyünket, mert TUDJUK, hogy VALÓBAN szüksége van ránk és mennyivel könnyebb úgy válaszolni, hogy rögtön ott van és nm kell állandóan kiugrálni az ágyunkból. Persze nem az együttalvás az egyetlen megoldás, csak példaként írtam le.
Szeretném Önt megnyugtatni, hogy nem rontottak el semmit és buzdítom arra, hogy fogadja el ezt az állapotot, higgye el nem tart örökké és nappal pihenjen, amennyit csak lehet! Figyeljen oda önmagára és kezelje rugalmasan a változásokat! próbálják napirendüket- ami reméljük azért nem olyan szigorú- rugalmasan és a mindennapos változásokhoz igazítani.
Azt hiszem, hogy az elfogadás a kulcsszó a jelen állapotra és legyen biztos abban, hogy tökéletesen csinálták, hogy válaszoltak Hanna jelzéseire!
5 hónaposan még nagy szükség van a jelenlétre és a testkontaktusra, csak így tovább!
Gondoljon csak arra, felnőttkorban is milyen jól esik, ha valakihez odabújhatunk, vagy lazításképp olvasunk egy könyvet, beszélgetünk, de segítséget veszünk igénybe az elalváshoz és szeretjük biztonságban érezni magunkat. Jó esetben van ilyen igénye a felnőttnek is, akkor miért ne lenne egy 5 hós kislánynak is szüksége közelségre, megnyugvásra?!:-)
Ahhoz, hogy Hanna továbbra is jól érezhesse magát, tudatos, elfogadó, önmagára is odafigyelő és továbbra is válaszkész anyukára és apukára van szüksége! A negatív, gyermekétől eltávolító tanácsokat- melyeket szívében is érez, hogy nem tud azonosulni velük- próbálja kizárni!
Szeretettel:
Dobiné Olasz-Papp Nóra