Olvasói kérdés
Kedves Nóra!
Kislányom 6 hónapos. 2-3 hete a napközbeni alvásokkal, pontosabban a délutáni alvásokkal van problémánk. Délelőtt a kislányom teljesen nyugodt, délelőttönként egyszer vagy kétszer, alkalmanként kb. 20-30 percet alszik, majd ebéd után ismét jó ízűt alszik egészen a következő etetésig (kb. 2-3 órát). Délután korábban aludt, most azonban nem értem miért, de nem alszik el és hihetetlen módon nyűgös estig. Pedig látszik rajta, hogy nagyon fáradt, az utolsó etetésig azonban nem bír elaludni. Az utolsó etetés után viszont továbbra is végigalussza az éjszakát.
Délelőttönként a járókában alszik, általában “segítség” nélkül elszunnyad, délben a kiságyában, ekkor sem szoktam ringatni, magától alszik el.
Mióta alvás problémáink vannak délutánonként, azóta hiába próbálkoztam akár ringatással, akár nyugtatgatással, sikertelen volt minden erőfeszítésem. Sem segítséggel, sem magától nem tud sajnos elaludni.
Válaszát, tanácsát előre is köszönöm!
Ildikó
Kislányom 6 hónapos. 2-3 hete a napközbeni alvásokkal, pontosabban a délutáni alvásokkal van problémánk. Délelőtt a kislányom teljesen nyugodt, délelőttönként egyszer vagy kétszer, alkalmanként kb. 20-30 percet alszik, majd ebéd után ismét jó ízűt alszik egészen a következő etetésig (kb. 2-3 órát). Délután korábban aludt, most azonban nem értem miért, de nem alszik el és hihetetlen módon nyűgös estig. Pedig látszik rajta, hogy nagyon fáradt, az utolsó etetésig azonban nem bír elaludni. Az utolsó etetés után viszont továbbra is végigalussza az éjszakát.
Délelőttönként a járókában alszik, általában “segítség” nélkül elszunnyad, délben a kiságyában, ekkor sem szoktam ringatni, magától alszik el.
Mióta alvás problémáink vannak délutánonként, azóta hiába próbálkoztam akár ringatással, akár nyugtatgatással, sikertelen volt minden erőfeszítésem. Sem segítséggel, sem magától nem tud sajnos elaludni.
Válaszát, tanácsát előre is köszönöm!
Ildikó
Szakértői válasz
Kedves Ildikó!
A babák alvási szokása elég sűrűn változik! Változik az életkorral, mozgásformák megjelenésével, fejlődésével, fizikai okok miatt, pszichológiai okok miatt, stb.
Közel fél évesen már igen erősen birtokba szeretnék venni a világot a babák, kifelé fordulnak, mindent szeretnének látni, tapintani, bekebelezni és nem szeretnének időt fordítani a pihenésre. Ez lehet egy ok. A másik, ami beleszólhat a nyugalom megzavarásába a fogzás megjelenése. Az íny viszketése, fájdalma megjelenhet már a fogacska áttörése előtt hetekkel is.
Kb. ilyen tájt szokott beköszönni a szeparációs szorongás is, mely azt jelenti, hogy nem akar elszakadni a Legszeretettebb személytől, és megijed, ha akár egy percre is eltűnik a szeme elől, és ilyenkor szeretné leellenőrizni, meg van-e Anya.
Lehet, hogy szimplán a napirenden kellene picit változtatni, úgy értem, rugalmasabbá tenni és kifigyelni, lehet, hogy most más ritmusban szeretné kislánya a napot. Hiszen mindig minden változásban van, ami jó volt ma, nem biztos, hogy jó lesz holnap is. Ezekre kísérletezés útján lehet rálelni, de érdemes jó rugalmasan kezelni ezeket a változásokat!
Nem tudom, kislánya szopizik-e még? ha igen, minden ilyen fáradt, nyűgös jelzésnél tegye mellre és szoptassa meg bátran! Ha már nem szopis, akkor az állandó testközelséggel nyugtassa meg. Nem mindegy, hogy egy baba szerető karokban sír, vagy letéve. Tehát lehet, hogy jól esik neki panaszkodni Anya karjaiban és pusztán a meghallgatásra vágyik.
Ha ön ideges az altatási folyamat alatt, az a feszültség átterjedhet kislányára is, ami nehezítheti a folyamat békés lezárását.
Nem írta, elkezdték-e már a hozzátáplálást (hat hó előtt nem ajánlott), nem tudom, kapott-e már valami újdonságot mostanában? És ha igen, annak elfogyasztása és a jelenség fennállása időben összefügghet-e egymással?
Talán, ha nem nevezi problémának ezt az átmeneti szakaszt, Önnek is könnyebb lesz elfogadnia ezt. Végülis nehéz időszak ez persze, csak nehezíti vagy súlyosabbá teszi a dolgot, ha kap egy "probléma-címkét" is.
Az biztos, hogy egy ilyen korú babának még sok testközelségre van szüksége, tehát ha ez irányban jelez kislánya, válaszoljon neki bátran ennek megfelelően, nem fogja elrontani ezzel őt, ez egészen biztos!
Azon ne lepődjön meg, ha hamarosan az éjszakák is ébredezősebbé válnak, az is a fejlődés természetes velejárója lesz! A fent említett okok szokták okozni és erősen ajánlott majd akkor is válaszkészen állni a dolog elé.
Kívánom, hogy sikeresen megtalálják a saját útjukat és kívánok kitartást, türelmet a változásokhoz!
Szeretettel:
A babák alvási szokása elég sűrűn változik! Változik az életkorral, mozgásformák megjelenésével, fejlődésével, fizikai okok miatt, pszichológiai okok miatt, stb.
Közel fél évesen már igen erősen birtokba szeretnék venni a világot a babák, kifelé fordulnak, mindent szeretnének látni, tapintani, bekebelezni és nem szeretnének időt fordítani a pihenésre. Ez lehet egy ok. A másik, ami beleszólhat a nyugalom megzavarásába a fogzás megjelenése. Az íny viszketése, fájdalma megjelenhet már a fogacska áttörése előtt hetekkel is.
Kb. ilyen tájt szokott beköszönni a szeparációs szorongás is, mely azt jelenti, hogy nem akar elszakadni a Legszeretettebb személytől, és megijed, ha akár egy percre is eltűnik a szeme elől, és ilyenkor szeretné leellenőrizni, meg van-e Anya.
Lehet, hogy szimplán a napirenden kellene picit változtatni, úgy értem, rugalmasabbá tenni és kifigyelni, lehet, hogy most más ritmusban szeretné kislánya a napot. Hiszen mindig minden változásban van, ami jó volt ma, nem biztos, hogy jó lesz holnap is. Ezekre kísérletezés útján lehet rálelni, de érdemes jó rugalmasan kezelni ezeket a változásokat!
Nem tudom, kislánya szopizik-e még? ha igen, minden ilyen fáradt, nyűgös jelzésnél tegye mellre és szoptassa meg bátran! Ha már nem szopis, akkor az állandó testközelséggel nyugtassa meg. Nem mindegy, hogy egy baba szerető karokban sír, vagy letéve. Tehát lehet, hogy jól esik neki panaszkodni Anya karjaiban és pusztán a meghallgatásra vágyik.
Ha ön ideges az altatási folyamat alatt, az a feszültség átterjedhet kislányára is, ami nehezítheti a folyamat békés lezárását.
Nem írta, elkezdték-e már a hozzátáplálást (hat hó előtt nem ajánlott), nem tudom, kapott-e már valami újdonságot mostanában? És ha igen, annak elfogyasztása és a jelenség fennállása időben összefügghet-e egymással?
Talán, ha nem nevezi problémának ezt az átmeneti szakaszt, Önnek is könnyebb lesz elfogadnia ezt. Végülis nehéz időszak ez persze, csak nehezíti vagy súlyosabbá teszi a dolgot, ha kap egy "probléma-címkét" is.
Az biztos, hogy egy ilyen korú babának még sok testközelségre van szüksége, tehát ha ez irányban jelez kislánya, válaszoljon neki bátran ennek megfelelően, nem fogja elrontani ezzel őt, ez egészen biztos!
Azon ne lepődjön meg, ha hamarosan az éjszakák is ébredezősebbé válnak, az is a fejlődés természetes velejárója lesz! A fent említett okok szokták okozni és erősen ajánlott majd akkor is válaszkészen állni a dolog elé.
Kívánom, hogy sikeresen megtalálják a saját útjukat és kívánok kitartást, türelmet a változásokhoz!
Szeretettel:
Dobiné Olasz-Papp Nóra