Olvasói kérdés
Tisztelt szakértő!Problémám a következő:kislányom 6,5 éves még óvodába jár.Van egy csoporttársa aki kb.3 hete azt mondta a gyerekemnek (az óvónők szerint ez nem igaz)hogy elvágja a torkát.Mármost én és a lányom vagyunk olyan kapcsolatban hogy tudom ilyen dolgokban nem hazudna nekem.Még kisebb füllentéseket sem mond .Volt ma egy vita a másik anyuka a két óvónő az óvodavezető és köztem és arra jutottak hogy az én gyermekem túl érzékeny.Fél az idegenektől.De könyörgöm hogy jön ez ide mondja már meg valaki.Kérdésem hogy kezeljük az ilyen jellegű dolgokat mert a gyerek érti már hogy ez mit jelent,épp ezért sokszor nem is akar oviba menni.Kérdésem az lenne hogy ezzel a torokelvágásos beszólással kapcsolatban tényleg nekem kellene elvinnem a lányomat pszichológushoz?Egyébként ezek a csúnya szavak majdnem mindennaposak.Válaszát előre is köszönöm.Bné
Szakértői válasz
Kedves Anyuka!
Bizonyára könnyű lenne elítélni a csoporttársakat és szüleiket. Valóban ijesztő néha a gyerekek körében tapasztalható agresszió. Mégsem szeretnék Önnel együtt szörnyülködni. Meggyőződésem szerint árt a gyermekének, ha arra biztatja, hogy az említett mondatot szó szerint vegye, hogy az emberekben ellenséget lásson, félni, gyanakodni, felháborodni tanuljon. Akkor jár jobban a gyerek, ha megtanulja felmérni, van-e valódi veszély, ha megtanulja elkülöníteni, kik a barátai és az ellenségei, ha azt is tudja, hogy a gyerekek sok ostobaságot hallanak és visszhangoznak, de ezt nem kell azonnal névértéken venni. Lehet, hogy nem örül a válaszomnak, de a nyugalmat, az arányérzéket és azt, hogy az emberi viszonyokban kiismerje magát, csak Ön adhatja meg a gyermekének. Kívánom mindkettejüknek, hogy meglássák az emberek jóakaratát, barátságát és kedvességet is.
Bizonyára könnyű lenne elítélni a csoporttársakat és szüleiket. Valóban ijesztő néha a gyerekek körében tapasztalható agresszió. Mégsem szeretnék Önnel együtt szörnyülködni. Meggyőződésem szerint árt a gyermekének, ha arra biztatja, hogy az említett mondatot szó szerint vegye, hogy az emberekben ellenséget lásson, félni, gyanakodni, felháborodni tanuljon. Akkor jár jobban a gyerek, ha megtanulja felmérni, van-e valódi veszély, ha megtanulja elkülöníteni, kik a barátai és az ellenségei, ha azt is tudja, hogy a gyerekek sok ostobaságot hallanak és visszhangoznak, de ezt nem kell azonnal névértéken venni. Lehet, hogy nem örül a válaszomnak, de a nyugalmat, az arányérzéket és azt, hogy az emberi viszonyokban kiismerje magát, csak Ön adhatja meg a gyermekének. Kívánom mindkettejüknek, hogy meglássák az emberek jóakaratát, barátságát és kedvességet is.