Tisztelt Doktor úr!
36 éves vagyok. 2015 novemberében abbahagytam a fogamzásgátlót (Nuvaring) gyermekvállalás céljából. Mivel utána egyáltalán nem volt menstruációm, márciusban elmentem nőgyógyászhoz, aki különböző vizsgálatok után megállapította, hogy PCOS-em van. Clostilbegytet javasolt, de én nem akartam rögtön belecsapni a hormonkezelésbe, amikor még az sem derült ki mi áll a PCOS hátterében. Elmentem egy meddőséggel foglalkozó magánrendelőbe, ahol újabb csomó vizsgálat után a PCOS mellé egy ilyen diagnózist kaptam:
- pajzsmirigy alulműködés (szedek rá jódot és szelént)
- hyperinsulinaemia (Galvust szedek)
- d vitamin hiány (d-vitamint szedek)
160-180 g CH diétát tartok (nem vagyok és sose voltam túlsúlyos) és rendszeresen sportolok (mindig is így volt!).
Júliusban aztán végre megjött a menstruációm, de azóta megint semmi.
A clostilbegyt-et azért nem kezdtem el, mert abban egyetértünk a második orvossal, hogy amíg a hormonszintjeim ennyire gyászosak, addig ha létre is jönne terhesség jó eséllyel elvetélnék. Márpedig én se sorozatos vetélésnek, se ikerterhességnek, se méhen kívüli terhességnek nem szeretném kitenni magam.
A kérdésem az, hogy ha egyáltalán nincs menstruációm, vagyis az a hormonális háttér ami a ciklust szabályozza nem működik, akkor van-e létjogosultsága a Clostilbegyt-nek vagy egyéb más petefészek-stimulátornak? Milyen esélyeim vannak így arra, hogy természetes úton teherbe essek, és ne legyen beteg a gyerek? Az életkorom természetesen egy újabb rizikófaktor…
Előre is köszönöm válaszát!
Amálka