Olvasói kérdés
Kedves Andrea!
Kislányom szeptemberben volt 3 éves, és nekem is az éjszakai elválással vannak problémáim. Első és egyedüli gyermek, én pedig nagyon aggódó anyuka vagyok, így szinte soha nincs egyedül a kislányunk, folyamatosan igényli, hogy valaki a közelében legyen. Bölcsis is volt, jelenleg ovis, semmi probléma nincs a szocializációjával. Ha otthon vagyunk, akkor viszont csak velem hajlandó elaludni - délután és este is. Éjszaka, ha rosszat álmodik, vagy felébred, mindig engem hív, és ez elég sűrűn előfordul, ritkán alussza át az éjszakát, ami nekem munka mellett elég nehéz. Én is kérdeztem fél-e valamitől, vagy miért nem megy az elalvás egyedül, mindig az a válasz, hogy csak velem akar. Már több típusú játékot vettem neki anyapótléknak, meg is ígérte, hogy velük majd egyedül elalszik, de ténylegesen soha nem tudta betartani az ígéretét. Éjszakai fény mellett alszik, nincs sötétség, a mi szobánk mellette van. Kistestvérre hivatkozik, de mostanában nem valószínű, hogy egy baba érkezzen hozzánk. Azt szeretném megkérdezni, hogy ha ez az állapot nem is kóros, ezt tudom, mégis milyen lépésekben kell nekiállni megszüntetni ezt a helyzetet, és az elválást segíteni. Köszönettel: kimi
Kislányom szeptemberben volt 3 éves, és nekem is az éjszakai elválással vannak problémáim. Első és egyedüli gyermek, én pedig nagyon aggódó anyuka vagyok, így szinte soha nincs egyedül a kislányunk, folyamatosan igényli, hogy valaki a közelében legyen. Bölcsis is volt, jelenleg ovis, semmi probléma nincs a szocializációjával. Ha otthon vagyunk, akkor viszont csak velem hajlandó elaludni - délután és este is. Éjszaka, ha rosszat álmodik, vagy felébred, mindig engem hív, és ez elég sűrűn előfordul, ritkán alussza át az éjszakát, ami nekem munka mellett elég nehéz. Én is kérdeztem fél-e valamitől, vagy miért nem megy az elalvás egyedül, mindig az a válasz, hogy csak velem akar. Már több típusú játékot vettem neki anyapótléknak, meg is ígérte, hogy velük majd egyedül elalszik, de ténylegesen soha nem tudta betartani az ígéretét. Éjszakai fény mellett alszik, nincs sötétség, a mi szobánk mellette van. Kistestvérre hivatkozik, de mostanában nem valószínű, hogy egy baba érkezzen hozzánk. Azt szeretném megkérdezni, hogy ha ez az állapot nem is kóros, ezt tudom, mégis milyen lépésekben kell nekiállni megszüntetni ezt a helyzetet, és az elválást segíteni. Köszönettel: kimi
Szakértői válasz
Tisztelt Anyuka!
A kislánya biztonságérzete a legfontosabb és a leírtak alapján úgy tűnik, hogy neki még nagyon is szüksége van az anyához az elalvásnál, vagy éjszaka, ami egyáltalán nem baj, sőt! Vannak olyan tanulmányok már, amelyek azt igazolják, hogy azok a gyerekek, akik együtt alszanak el a szülőkkel (anyuval vagy apuval), azok később sokkal kiegyensúlyozottabb serdülők, majd felnőttek lesznek! Tehát ne aggódjon, mert bár ez önnek így valószínű, fárasztóbb, a gyereknek nagyon jó lesz a későbbiekben, és ne próbálja őt erről leszoktatni, majd ha a gyerek érett rá, önmagától leválik ilyen szinten is!
Semmi baj nincs az együtt alvással, sőt, a gyerek fejlődése szempontjából a lehető legegészségesebb! Igazából disszertációt is tudnék önnek erről írni, mert a kedvenc témám és egészen az ősemberig visszanyúlik a magyarázat kezdete, így túl hosszú lenne leírni!
Üdvözlettel:
A kislánya biztonságérzete a legfontosabb és a leírtak alapján úgy tűnik, hogy neki még nagyon is szüksége van az anyához az elalvásnál, vagy éjszaka, ami egyáltalán nem baj, sőt! Vannak olyan tanulmányok már, amelyek azt igazolják, hogy azok a gyerekek, akik együtt alszanak el a szülőkkel (anyuval vagy apuval), azok később sokkal kiegyensúlyozottabb serdülők, majd felnőttek lesznek! Tehát ne aggódjon, mert bár ez önnek így valószínű, fárasztóbb, a gyereknek nagyon jó lesz a későbbiekben, és ne próbálja őt erről leszoktatni, majd ha a gyerek érett rá, önmagától leválik ilyen szinten is!
Semmi baj nincs az együtt alvással, sőt, a gyerek fejlődése szempontjából a lehető legegészségesebb! Igazából disszertációt is tudnék önnek erről írni, mert a kedvenc témám és egészen az ősemberig visszanyúlik a magyarázat kezdete, így túl hosszú lenne leírni!
Üdvözlettel:
Balogh Andrea