Alacsonyabb fizetés - na de ennyivel?

Nemcsak Magyarországon jelent problémát a nők alacsonyabb fizetése. Szinte nem találunk olyan országot, ahol egyenlő mértékben megbecsülnék a két nem munkáját. Szlovákiában egy tanulmány kimutatta;  az ugyanazon pozícióban elhelyezkedő nők 1996-ban átlagban 25 százalékkal kerestek kevesebbet férfi társaiknál. Ez az érték 2002-re már elérte a 29 százalékot! A legnagyobb eltérés a cégvezetői-, menedzser- és pénzügyi pozícióknál mutatkozik meg, itt a gyengébbik nem akár 40-42 százalékkal kevesebb pénzt vihet haza, mint ellenkező nemű társai.

Az ENSZ egyik felmérése szerint a világon a munkák mintegy kétharmadát végzik el nők, ennek ellenére kevés megbecsülésben részesülnek. Hazánkban a közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetén megfigyelhető, hogy a férfiak mintegy 30-40 százalékkal keresnek többet. És ekkor találkozunk először az üvegplafon elmélettel. Oroszországban a cégvezetésben 89 %-os szerepet töltenek be nők, a Fülöp-szigeteken ugyanez az érték 85%, az USA területén pedig mintegy 75 százalék. Magyarországon a fontosabb vezetői pozíciók legfeljebb 1-3 százalékában találkozhatunk a gyengébbik nemmel.

Egyenlőtlenségek a munkahelyen

Az üvegplafon elmélettel, - tehát a feljebblépés lehetőségének hiányával - csak akkor foglalkozhatunk igazán, ha már sikerült elhelyezkednünk. Mert egy nő számára ez sem egyszerű feladat! Évezredek óta a nő, mint anya gondoskodott a következő generációk felneveléséről. Ma már nagyon kevesen tehetik meg, hogy akár a GYES három éve alatt otthon maradjanak gyermekükkel.  Ennek rengeteg oka van; egyesek nem szeretnék elveszíteni jó állásukat, ezért minél kevesebb időt szeretnének távol tölteni, másoknál a rossz anyagi helyzet áll a háttérben.

Míg a férfiak esetében egy állásinterjún szó sem esik a családi háttérről, addig nőknél szinte csak erről van szó. Sokszor már-már megalázóan a magánéletbe vágó kérdések hangzanak el; „Férjnél van? Mikor szeretne gyermeket?”. Természetesen legalább ilyen rossz helyzetben vannak az egyedülálló édesanyák, vagy a nagycsaládosok és a negyven év feletti nők. Sajnos sok esetben még azt a korrekt hozzáállást sem várhatjuk el, hogy a munkáltató nyíltan közölje; ilyen háttérrel nincs lehetősége foglalkoztatni, legtöbbször azt mondják: „Köszönöm, majd értesítjük.”, és egy-két hónapon belül megérkezik a nemleges válasz.

Megoldások

Persze léteznek tökéletes ellenpéldák is. A kisebb cégek/vállalkozások vezetői általában korrektek, sokkal nyitottabbak az egyedi megoldások felé. Mindenképpen könnyebb a karrier építése a nők által uralt szakmákban és munkahelyeken, itt nem mutatkozik különbség a két nem fizetése között, s kevésbé kell aggódni a családtervezés miatt. A fizetéskülönbségek és a munka-család összeférhetetlenségének megelőzésére/megszűntetésére tökéletesen alkalmas lenne a távmunka. Ez nagyban megkönnyítené a nők helyzetét, hiszen szinten tarthatnák tudásukat, s a GYES idején sem okozhatna problémát a rossz anyagi helyzet.

Hazánkban sajnos a cégvezetők többségének konzervatív hozzáállása miatt a távmunka terén jóval az uniós átlag alatt maradunk. Míg más tagállamokban 100 százalékkal nő a távmunkások száma, nálunk mindössze 20-30 % ez az érték. A fizetéskülönbségek megszűntetéséért sem tettek eddig komoly lépéseket, hiszen talán ez a legkevésbé hallatott téma. Napjainkban viszont egyre több szó esik a nők hátrányos megkülönböztetéséről, így remélhetőleg Finnországhoz hasonlóan néhány éven belül nálunk is több esélyt kap az érvényesülésre a gyengébbik nem.