Alváshigiénés szempontok:

Vegyünk sorra néhány alapszabályt, melyek megfontolásra érdemesek nem csak gyermek-, de kamasz- és felnőttkorban is:

• Az ágyat alvásra használjuk! Az olvasás, tanulás, tévézés helye máshol legyen.
• A lefekvés menete (pl. fürdés, fogmosás, meseolvasás lépései) minden este azonos legyen!
• Lefekvés előtt már csak megnyugtató tevékenységek végzése javasolt! Edzést, tornát érdemes délutánra időzíteni.
• Nehéz ételek fogyasztását kerüljük közvetlenül elalvás előtt.
• A lefekvés és a felkelés időpontja legyen fix.

Rágódás elalvás előtt:

Gyakran előfordul, hogy gyermekként vagy felnőttként elalvás előtt rágódni kezdünk napi problémáinkon, ami önmagában ébresztő hatású és az ebből eredő frusztráció aztán egyre messzebbre sodor az alvástól. Javasolhatjuk gyermekünknek, hogy illesszen be délutáni-esti rutinjába egy sávot, amikor problémáit leírja, akár arra megoldási terveket eszel ki.

Amikor az éjszaka átalvása nehezített:

Sok gyermek küzd azzal, hogy éjszaka gyakran felébred, esetleg alvajár vagy beszél magában. Szülők egy jelentős része megtapasztalhatta továbbá gyermeke életének első éveiben az éjszakai felriadást is. A pavor nocturnusnak nevezett jelenség abban különbözik az egyszerű rémálomtól, hogy a gyermek itt nincs is magánál, nem reagál a megnyugtatásra, később nem emlékszik a történtekre. Reakciói hevesek, a szülő számára igen félelmetesek lehetnek: kiabál, keservesen sír, felül vagy felkel, tág pupillák, szapora pulzus és izzadás kísérik. A Vadaskert Kórház által közölt összefoglaló szerint 6 éves kor alatti korosztály 10 százalékára jellemző, hogy alvási folyamatainak fejlődése még nem zárult le. Szakorvosi segítség igénybevétele akkor szükséges, ha a gyermek 7 éves elmúlt, éjszakai felriadásai gyakran visszatérnek, napközben is feszült. Általános érvényű szabály, hogy pavoros gyermeket nem szabad felébreszteni, a szülőknek egy ilyen helyzetben arra kell törekedniük, hogy a visszaalvását segítsék (sötétben maradni, csendben, biztonságot nyújtva jelen lenni).

Amikor az elalvás nehezített:

Sok családban tapasztalható, hogy a fenti alváshigiénés szabályok betartása mellett a gyermek mégis visszatérően küzd az esti elalvással. Hátterében meghúzódhat a sötétségtől való félelem is, mely három éves kor környékén igen jellemző a gyermekekre. Fantáziaviláguk ekkor már nagyon élénk, a valóság és a képzelet elkülönítése azonban még nehézkes számukra. Ez a jelenség még később is hosszan fennállhat a gyerekeknél. Mások számára nem a sötétségtől való félelem, sokkal inkább a szülőtől való szeparáció nehezítettsége okozza az esti küzdelmeket. Náluk gyakran a szülőtől való elválás problémája más helyzetekben is megjelenik.

A fenti szempontok némi sorvezetőt jelenthetnek a gyermekek alvásának harmonikussá tételében. Ha azonban a tünetek hosszabb távon fennállnak, jelentős nehézséget okoznak, akár nappali tüneteket is eredményeznek, az okok részletes feltárásához és a segítségnyújtáshoz érdemes lehet szakember segítségét kérni.

Nyitókép: depositphotos