Elnevezése az endometrium latin szóból ered, ami a méhet belülről borító nyálkahártyát jelenti. Az endometrium a női hormonális ciklus változásaira reagálva hónapról hónapra megvastagszik, majd leválik, és menstruációs vérzés formájában távozik a szervezetből.

Normális esetben az endometrium szövet csak a méh belső falát borítja, endometrióziban azonban megjelenik ettől eltérő helyeken is a szervezetben, általában a méh külső falán, a petefészkeken, a méhtartó szalagokon, a húgyhólyagon, összenövéseket alkothat a hashártya borítékán.

Ennél is rosszabb esetben a betegség érintheti a beleket is, és igaz, ritkán, de leírtak már endometriózist a külső nemi szerveken, ízületekben, (pl. térd ízület) a tüdőben és az agyban is. Ez már eddig is rosszul hangzik, igaz? most azt képzeljük el, hogy ezek a rendellenes helyen elhelyezkedő szövetek ugyanúgy viselkednek, mintha a méh üregén belül lennének, minden ciklusban megvastagszanak, és vérzenek is. Ez a vér azonban a menstruációval ellentétben nem tud kiürülni a szervezetből, erőteljes fájdalmat, görcsöket okoz és úgynevezett streil gyulladást kelthet az érintett szerven és annak környezetében.

Kiket érinthet a betegség?

Általában a termékeny korban levő nőket, tehát az első menstruáció (menarché) megjelenésétől egészen a menopauza beálltáig okozhat tüneteket az endometriózis. amennyiben klimax után is jelen van a betegség, az nagy valószínűséggel exogén, külső forrásból származó ösztrogén kezeléssel van összefüggésben. Ma a világon mintegy 176 millió nő él endometriózissal, tehát minden 10. nő érintett!

Hogy kerül rendellenes helyekre a méhnyálkahártya? (Kóreredet)

Ez az a kérdés, amire mindmáig nem tudnak nekünk biztos választ adni a kutatók. Elméletekből azonban nincs hiány, de valójában egyik sem magyarázza mindegyik esetet. Egyik legelső teória az úgynevezett retrográd menstruáció volt, amely szerint a menstruációs váladék visszafelé áramlik, a kürtökön keresztül kikerül a hasűrbe, sejtjei ott megtapadnak és osztódásnak indulnak. Mára már bizonyítást nyert, hogy a retrográd menstruáció meglehetősen gyakori, de önmagában nem tehető felelőssé az endometriózis kilalakulásáért, ehhez szükséges az immunitás bizonyos változásaihoz is. (Pontosabban: megfigyelték a peritoneális makrofágok emelkedett aktivációját, mellyel együtt csökkent a természetes ölő- (NK) és T-sejtek száma, mely összességében azt eredményezi, hogy az immunrendszer nem képes eltüntetni a hasüregi endometrium sejteket.)

Egyesek genetikai hátteret sejtenek a dolog mögött, és úgy vélik, a betegség öröklődik. Tény, hogy megfigyeltek családi halmozódást is. Nagyon valószínű, hogy vannak bizonyos gének, amelyek hajlamosítanak a betegségre, s így azok a nők, akiknek édesanyja vagy nővére érintett volt, maguk is nagyobb eséllyel lesznek betegek. Mások a génektől független fejlődési rendellenességre gondolnak. E szerint az elmélet szerint az endometriózis csomók már kezdettől, akár magzati kortól jelen vannak a hasüregben és egyéb rendellenes helyeken, és amikor a nő termékeny korba lép, akkor kezdenek el tüneteket okozni a hormonális változásokra reagálva. Eszerint az endometriózis veleszületett állapot, amely az embrionális, kezdetleges női ivarsejtekből származik, amelyek a fejlődés során nem kerültek be a méh belsejébe. Orvosi szakkönyvekben ezt az elméletet coeloma eredetű sejtek metapláziája néven találhatod meg, ez annyit jelent, hogy az embrionális sejtek szöveti átalakuláson mennek át.

Olyanok is akadnak, akik az endometriózist a káros környezeti hatások betegségének tartják. Néhány kutatás például a dioxin szerepéről számol be, de ezen lehetőség még nem teljesen bizonyított. További lehetőség a betegség kialakulásában a sejtek implantációja szövetsérüléssel járó helyen, például gátmetszés után a hegben, vagy császármetszés után.

Egyes orvosok amellett érvelnek, hogy gyakorlatilag bármely nőben lehetne endometriózist találni, csak alaposan kell keresni. Ez azért elég meredeken hangzik, nem? Ezt a feltevésüket arra alapozzák, hogy meglepően nagyszámú tünetmentes endometriózissal találkoznak egyéb okokból végzett műtét közben, mintegy mellékleletként.

Miből tudhatom, hogy endometriózisom van? (Tünetek)

Az endometriózis vezető tünete a krónikus fájdalom, amely leginkább az alhas, a kismedence területére lokalizálódik, de kisugározhat a derékba is. A fájdalom tünetek enyhítése a fő motiváció, amiért az endometriózisban szenvedő nők orvoshoz fordulnak. Érdekes tény, hogy a fájdalom mértéke nem szükségszerűen függ össze az endometriózis csomók nagyságával és kiterjedtségével. Főként a menstruáció alatt és az azt megelőző időszakban, de előrehaladottabb esetekben gyakorlatilag bármikor előfordulhat.

Másik tipikus tünet a rendszertelen vérzés. Van olyan endometriózistól szenvedő nő, akinek van ciklusa, „csak” elviselhetetlen kínokkal jár, de gyakori panasz, hogy a menszesz nem tartja a ciklust, s tőle teljesen függetlenül is felléphet vérzés. Menstuációkor nagyon erős, darabos vérzés jelentkezhet, ráadásul a menzesz a normális 3-5 napnál jóval tovább, akár tíz-tizennégy napig is eltarthat. Bizonyos esetekben ez komoly vérveszteséget jelent, tehát a betegség vérszegénységhez is vezethet.

Éles fájdalom szex, vagy nőgyógyászati vizsgálat közben, de fájdalommal járhat a vizelés és a székelés is. Az ezekben a helyzetekben jelentkező fájdalom nem görcsös jellegű, hanem éles, nyilalló. Jellemző tünet endometriózisban. Sajnos ezt sokszor nem veszik komolyan, például a párunk azt hiheti, hogy esetleg csak el akarjuk kerülni az együttlétet. Ördögi kör: minél betegebb valaki, annál többet jár nőgyógyászhoz, de annál kellemetlenebb élmény maga a vizsgálat is…

Nem jön a baba… Feltételezhető, hogy az endometriózis mind mechanikai úton, (összenövések, petevezető-elzáródás, stb.),mind a petevándorlás, megtermékenyülés és beágyazódás gátlása révén is okozhat meddőséget.

Egyéb panaszok, amelyek segíthetnek a differenciáldiagnózis felállításában: derékfájás, krónikus fáradtságérzet, haspuffadás, görcsös székelés, fájdalmas bélmozgások, gyakori hasmenés, vizelési panaszok, vesekőszerű kólika, bélelázródás, tuberkolózisra is gyanús vérköpet, vérköhögés, egyéb szervspecifikus tünetek és szövődmények. Ha az endometriózis elhelyezkedése extragenitális, tehát nem a nemi szerveket érinti, akkor a panaszok az érintett szervre jellegzetesek. Mindaddig, amíg az endometriózis nem kerül igazolásra, ez komoly diagnosztikai gondot jelenthet.

Szerző: Árvai Nóra, pszichológus, perinatális szaktanácsadó
Forrás: Egészségkalauz
Fotó: foter.com

betöltés...