Az álmatlanság következményeiről és kezeléséről Dr. Vida Zsuzsanna neurológus, szomnológus, a JóAlvás Központ főorvosa ad felvilágosítást.

A krónikus alvászavar ismérvei

A legóvatosabb becslések szerint is a népesség minimum egyharmada szenved álmatlanságban, de bizonyos vizsgálatok a népesség 65-66 százalékát találták érintettnek.
Az álmatlanság, vagy más néven inszomnia lényege, hogy az alvás nem felel meg alapvető funkciójának, folyamata megzavart, tartama megrövidült és nem vezet a szellemi-fizikai készenléti állapot megújulásához. Krónikus alvászavarról akkor beszélünk, ha az elalvási, illetve átalvási képesség zavara legalább egy hónapja fennáll, és napközbeni fáradtsággal, a teljesítőképesség csökkenésével, stresszel, aluszékonysággal jár.

A kialvatlanság megbetegít

Az alvás nélkülözhetetlen része az életnek, és számos élettani és pszichológiai folyamatot segít elő. Normális esetben az alvás testünk számára a regenerálódás ideje: a szívműködés lelassul, csökken a pulzusszám, lassúbbá és mélyebbé válik a légzés. A pihentető, jó alvás eredménye a felüdülés, a szervezet munkabíró képességének visszanyerése. Ha valamilyen okból a pihentető alvás nem valósul meg, az fáradtság, koncentráció zavar, teljesítmény csökkenés, ingerlékenység formájában jelentkezik a nap folyamán. Dr. Vida Zsuzsanna, az alváshiány hosszú távú hatásaival foglalkozó kutatásokra hivatkozva hangsúlyozza, hogy a nem megfelelő minőségű, vagy túl kevés alvás a korábban felsorolt tünetek mellett szerepet játszik az elhízás, a magasvérnyomás, a cukorbetegség kialakulásában is. Az alváshiány emellett mentálisan is befolyásolja az egyén egészségét, a betegek körében depressziós tünetek jelentkezhetnek, a kimerültség pedig társas kapcsolataikat is veszélyeztetheti.

Mikor forduljunk orvoshoz?

A felsorolt panaszok tartós észlelésekor mindenképpen javasolt orvosi segítséget kérnünk az alvászavarok kezeléséhez:

• Az álmatlanság a hét több mint 4 napján jelentkezik.
• Jelentős minőségi zavarokat okoz a nappali tevékenységben: álmosság, aluszékonyság, a szellemi teljesítőképesség romlása.
• Az elalváshoz szükséges idő meghaladja a 30 percet.
• Az alvást legalább három tudatosult ébredés szakítja meg.
• Az ébredés a megszokottnál legalább egy órával korábban következik be.

Hogyan kezelhető?

Ha az alvászavar rendszeresen és hosszú távon jelentkezik, szükségesség válik a háttérben álló okok felderítése – javasolja a JóAlvás Központ főorvosa. Az orvosi kivizsgálás során fény derülhet olyan alvásbetegségre vagy egyéb - belgyógyászati, pszichiátriai, fül-orr-gégészeti, kardiológiai, pulmonológiai, urológiai - eltérésekre, melyek kezelésével az álmatlanság is megszüntethető. Az álmatlanságot kiváltó okok felderítése után a kezelőorvos feladata annak meghatározása, hogy a kezelés a továbbiakban gyógyszeres, vagy esetleg pszichoterápiás módszerek segítségével történjen.

Forrás: www.joalvaskozpont.hu
Fotó: photostock - FreeDigitalPhotos.net