Az idén sem fogad húsvéti nyulakat a Fővárosi Állat és Növénykert. Javaslatuk, hogy mindenki vegye fontolóra, hogy tudnak-e a családok megfelelő helyet biztosítani az esetleg „megunt” húsvéti nyulak számára, amely nemcsak emberi kötelesség, hanem állatvédelmi törvényben rögzített jogszabályi előírás is.

A legfontosabb, ami úgy gyerekre, mint kiskutyára érvényes:

Legyünk következetesek!
A változások kihívást jelentenek a kiskutyáknak, épp ezért folyamatosan foglalkoznunk kell az új családtaggal, mert ha egyszerűen bezárjuk egy kennelbe, miután elcsendül az első napok lelkesedése, sérülhet a kis állat, s ha később ismét kedvünk támad a kutyázásra, már egy visszahúzódó, félős ebbel találjuk szembe magunkat.
Azok a családok, akiknek nem volt kutyájuk, feltétlen kérjenek szakembertől segítséget.
Téves felfogás, ha úgy tartjuk, hogy a kölyök rakoncátlanul nőjön fel, s ha valaki azt hiszi, fáradtság nélkül engedelmessé nevelhető a kedvence, akkor is, ha fiatalkorában egy sereg rossz tulajdonságot vett fel, nagyot téved.

Nevelni kell a kutyákat! A nevelés fő célja, hogy felébresszük a kiskutyákban szunnyadó hajlamokat és ösztönöket, s állandó gyakorlással fokozzuk megfelelő viselkedését.
Ha ezt tesszük, kialakul egy szoros kötelék, ami kívánatos a kutya gazda kapcsolatban.

Következetesség…
Fontos, hogy a nagy szeretet ne csapjon át olyan fokú rajongásba, amelyet már zaklatásként él meg a kis jövevény. Bárhol legyen a végleges helye, fontos hogy tisztába legyen a kiskutya, hogy a számára kijelölt hely maga a biztonság és nyugalom: soha ne háborgassuk, ha ide elvonul.
Nem baj, ha a kiskutyát egy-két hétig nem visszük ki az utcára, hacsak nem lakásban tartjuk, mert akkor a szobatisztaság elérése érdekében ez gyakran elkerülhetetlen. Az egészséges idegrendszerű kölyök már az első napokban túljut azon a megrázkódtatáson, amelyet az alomtestvérektől és az anyakutyától való elszakadás idézett elő. Erre egy jó tanács: - Hozzunk el az „otthoni” alomból egy rongyot, vagy bármit, ami őrzi az anya, az alomtestvérek illatát. Ezt tegyük a kiskutya mellé, a kijelölt alvó– pihenőhelyére, ettől sokkal nyugodtabb, és hamar megszokja új környezetét. Egy-két hét szoktatás általában elegendő, és ekkor már kivihetjük az utcára, szoktathatjuk más kutyákhoz, emberekhez.

Fontos a közös játék, a családdal való együttlét, amelyeknél viszont mindig szem előtt kell tartani, hogy csak addig játék a játék, ameddig a kiskutya is élvezi.
Célszerű törekedni arra, hogy már kezdettől fogva nyerjük meg a kölyök bizalmát. A nevelés bizalomra épül, ezért sohasem a feltétlen engedelmesség a célja, hanem a gazda és kutya közötti tartós kapcsolat kialakulása és megszilárdítása.
Ha ilyen szellemben irányítjuk a szocializációs folyamatokat, a kölyök fél éves koráig, olyan társra lelünk, aki nemcsak nekünk, hanem a környezetünk számára is kellemes partnerré válik.