Babajelnyelv

A babajelelés a kisbaba spontán gesztusaira épített olyan kommunikációs eszköz, mely segíti a gyermek és a szülő közti kommunikáció hatékonyságát, akár már évekkel a kisbaba beszédének kialakulása előtt.

A kisbaba a két keze segítségével tudatosan babajelekkel kommunikál, mielőtt még beszélni tudna és a babajeleket addig használja, míg a babajeleket fel nem cseréli az első szavaira.

Hasznos a szülőnek, mert jobban érti a kisbabáját. Harmonikusabb kapcsolatot eredményez a gyermek és a szülő között. A meg nem értettség és a félreértésekből adódó hisztik számát szinte a nullára csökkentheti, hiszen a kisbaba már a kezdetektől fogva jobban ért és értve van a babajelek segítségével. A kézjelek erős vizuális ingerek, amik segítik a beszédet még nehezen értő babák számára az információ gyorsabb és könnyebb feldolgozását, valamint a korai életszakaszban sokkal informatívabbak számukra, mint a beszéd. Emiatt kevésbé lesznek frusztráltak, hiszen megértik, hogy a külvilág mit szeretne tőlük, és később ők is ki tudják fejezni a szándékaikat, amikor maguk is elkezdik használni a babajeleket.

Babajelek

A baba és a mama közti hatékonyabb kommunikáció elősegítésére a magyar siketek és a nagyothallók által használt jelnyelvből, a kisbabák számára fontosabb szavak jeleit használjuk fel nyelvtani szabályok nélkül.  

A babajelekkel a kisbaba életében fellelhető és a számára fontosabb szavaknak a jelei vannak „babajel bemutatásra alkalmas” szituációban bevezetve mindig beszélő közegben úgy, hogy a kisbaba első két életévét felölelő és a kisbaba egészséges kognitív fejlődéséhez elengedhetetlen érzékszervi mozgásos kísérletező játékából ne legyen kizökkentve, ám mihamarabb magától és örömmel ráérezzen a kezeivel való közlés könnyedségére.

A szülő a babajelet mindig az adott szóval társítva mutatja be, tehát nem hangtalanul jelel a babával. Sokat énekel, mondókázik és folyamatosan beszél a kisbabájához. A babajeleket nem tanítja, hanem csak mint egy eszközt felkínálva bemutatja a gyermekének a hangzó beszéddel, melynek során használ hangutánzókat, hangfestő szavakat, így kínál lehetőséget a gyermekének, hogy a mondandójához a babajelet vagy a szavak különféle változatait használja majd a kommunikációja során.

A beszédfejlődés szempontjából a legfontosabb, hogy nem csak önti a szavakat a babára, hanem állandó interakcióban van vele.
 
A babajelek nagy része ikonikus, vagyis hasonlítanak a bemutatott babajelek az adott szónak a jellegzetességére, melynek köszönhetően a kisbabák könnyebben társítják az adott szóhoz a jelentést, így könnyebben beépül a szavak jelentése.  

A babajelelés segíti az értelmi fejlődést, a beszédértést, a beszédészlelést, a memória fejlődését, a nyelvi készség fejlődését és erősíti a kommunikációs szándékot.
A babajelelés nem gátolja, hanem segíti a babák beszédfejlődését.
 

Többet tud, mint amennyit képes mondani!

A gyermek intenzív értelmi fejlődése nincs egyenes arányban a beszédkészségének kialakulásával, hiszen a korai kommunikációs időszakban sokkal többet tud, mint amennyit képes kimondani.

8-18 hónapos kor között a babáknál számottevő mennyiségű passzív szókincs halmozódik fel, amit a még ki nem alakult beszédkészségük hiánya végett nem tudnak aktívvá tenni.
Egy átlagos kisbabának már 8-9 hónapos korától napról-napra egyre több mondanivalója van, így a kommunikációja során többnyire mutogat, hangot ad ki, gagyog, sír, a testbeszédét és a mimikáját használja fel, valamint a felnőttek által ellesett gesztusokkal kommunikál. A baba utánozza a mozdulatainkat, ezekből saját gesztusok lesznek, melyeket szintén közlésre használ fel, hiszen a finommotoros és a nagymotoros mozgás korai fejlettségi szakasza is segítségére van.  Pl.: Nyújtja a karját és kéri, hogy emeld fel, vagy fújni kezd, ha forró étel kerül elé.

A babajelnyelv ezt az ösztönös gesztikulálási hajlamot erősíti a szülők által bemutatott babajelekkel és vezeti rá a kisbabát, hogy tudatosan a babajeleken keresztül tudja a passzív szókincsét aktivizálni.

A beszédfejlődés során az egyszavas kijelentések szakaszán (10-18 hó) megjelennek a szavak, szótagok ám még ekkor is nagyon korlátolt helyzetben van a kisbaba és sok feszült pillanata van a meg nem értettség miatt.  

Átlagos 18 -20 hónapos baba a szótári robbanás szakaszában kezd el egyre több szóval beszélni.

A kislányok nyelvi készsége gyorsabban, míg a kisfiúknál kicsit később alakul ki.
Így a kisbabának közel 1,5-2 évet kell várnia, hogy a fejében lévő gondolatokat, igényeket és élményeket közölni tudja, amikor már beszélni tud, holott akár már másfél-két évvel korábban is képes lenne rá.
 

A babák integetnek, sőt puszit is dobnak!

Bizony, nem sok olyan szülőt ismerek, akik ne tanították volna meg ezt a két egyszerű mozdulatot a gyermekeiknek!  Ezek szintén olyan kézjelek, melyek a még nem beszélő babánál az elköszönést és a szeretet közlését hivatottak helyettesíteni.
Ugyanilyen egyszerű mozdulattal kifejezhetné magát a már integető kisbaba is, ha éhes, ha fáj valamije, vagy ha a kacsás könyvből szeretné, hogy olvassanak neki a szülei a kutyusos helyett.

Óhatatlanul a leggondosabb és válaszkész szülő is olykor kerülhet olyan helyzetbe, hogy kevésbé érti, hogy mit szeretne a kisbabája. Sokan azért kezdenek babajelelni, mert kíváncsiak arra, hogy mi járhat a gyermekük fejében, mi érdekli őt, miről mesélne a szüleiknek a babajeleken keresztül.

Hálás babajelelő szülők visszajelzéseiből, írásaiból összeválogatott Izgalmas, elképesztő, megmosolyogtató és kedves történetek sorozata - melyeket hamarosan itt is meg fogok osztani-  igazolják a babajelelés hasznosságát.  

A kisbabák hamar megtanulják, hogy a babajelelés számukra egy sokkal egyszerűbb és örömtelibb kommunikációs csatorna, melyen keresztül könnyebben megértetik magukat. Majd, ahogy ráéreznek a közlés könnyedségére ők kérik, hogy újabb babajeleket mutassanak be nekik, melyeket azonnal leutánozva rögzítenek és a megfelelő helyzetben alkalmaznak.

Bármilyen felmerülő kérdésedre, szívesen válaszolok.