Legfrissebb cikkek
Valamilyen egészen érthetetlen és megemészthetetlen okból kifolyólag a gyermekeink folyamatosan máshol akarnak lenni, mihelyt elmúltak úgy három évesek és leszálltak a biliről. Maga a folyamat persze ott végződik, hogy egy szép napon át is cihálnak - háromszor-ötször - szívük aktuális választottjához, s ezt ritmikusan ismételgetik, idegeink jelentős rovására, de ami tény, az tény: három éves koruktól felfelé gyermekeink elvágyódnak otthonról. Egyetlen mentségük, hogy mi is.
"Az olvasót nem lehet eléggé alábecsülni" (ismeretlen, huszadik századi hírlapíró). Nő a sajtóban, némi leegyszerűsítéssel, általában kétféleképp jelenik meg, nyilván attól függően, melyik végén áll, és akkor most még csak nem is érintjük a nőt, aki sajtóterméket vesz a kezébe lapozgatási vagy ablakpucolási céllal - bár egyszer tényleg jó volna összesíteni és összevetni azokat a kutatási eredményeket, amelyeket a sajtógazdák időről időre elvégeztetnek saját olvasótáboruk összetételét és szokásait illetően.
1990-ben még 44 ezer lakás épült, majd csökkent az átadott lakások száma, 1999-ben 19 ezerre. Ez a II. világháború utáni mélypont. De 2000-ben 22 ezer, az azt követő esztendőben pedig már közel 28 ezer lakás készült el. És hol a vége még?!
Most, hogy egyre valószínűbbnek látszik, hogy mégis beköszönt a tavasz, vele együtt beköszönt a kirándulások ideje is. A családfők végre felállhatnak íróasztaluktól, az anyukák kijöhetnek a konyhából, a gyerekek pedig levezethetik a hétvégére még megmaradt felesleges energiáikat.
Intézmények vakok és gyengénlátók fejlesztésére és ellátásra
Siketek és Halláskárosultak egyesületei
A mentőben pokoli hőség volt. Panni, karjában egy hetes újszülöttjével, hazafalé tartottak. A szamaritánus mentősök elfogadták a pénzt. Pannit anyja várta a kapuban. Hatalmas színjátékba kezdett: - Na édes lányom, most aztán mihez kezdesz, se apja, se senkink, csak Te maradsz egyedül!
Gyakorlott szülők természetesen el tudnak sorolni tizenötezer ismérvet a gyerek "meghatározására", most viszont javaslom megvizsgálni a kérdést egy kicsit más megvilágításban.
Létezik alakformáló torna, callanetics, zsírégető torna, aerobik, step-aerobik, kondicionáló torna, és ki tudja, mi még. Egy biztos: főleg a szép és hangzatos nevű szalonok a divatosak.
Immár visszatérőnek számít az a támogatási rendszer, melynek során a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közel 3500 lakás energetikai korszerűsítését kívánja elősegíteni. Az erre elkülönített összeg értéke mintegy 850 millió forint.
Persze, mindenki vágyik rá - legalábbis ideig-óráig -, hogy a család olyan anyagi helyzetben legyen, ami nem követeli meg az anyuci munkába állását. Jól kereső, szerető férj, fehér lovon, aki ráadásul jókedvű is a tömött bankkártyájával a zsebében - álmodozzunk csak. Addig pedig muszáj dolgozni, míg nem teljesülnek az álmok (nem fognak).
A félreértések elkerülése érdekében: A szebbik nem feltétlen és odaadó hívének tartom magam. (Tudom, nem vagyok az egyetlen.) Amiről a továbbiakban szó esik, nem ellenük szól, hanem értük és értünk - mindannyiunkért!
Néha nagyon nehéz a szülőkkel. Nos, ha egy kamaszgyermek mindezek ellenére célt akar elérni, rendkívül ravasznak kell lennie.
Édes élet, csábító csokoládé, ínycsiklandó bűnbeesés. Cinkosan összekacsintunk, minden gyerek imádja az édességet! Ne sajnáljuk tőlük!?
Ha tavasz, akkor elkerülhetetlen, hogy a család kimozduljon. Egyfelől a szülőknek is elemi túlélési módszer, másrészt az utódoknak sem utolsó élmény. Végül is: nem lehet egy életet hatvan-százhatvan négyzetméteren leélni.. Vagy ha lehet is, de nem érdemes.
Hajdan a "digózás" ment - az a lány járt jól, aki "olaszból" szerzett magának udvarlót, hogy aztán legálisan elhagyhassa az országot. Később persze divatba jöttek a skandináv országok. Az örök liebling persze Németország maradt, bár nem volt ritka az arab országokba való férjhezmenés sem, gyakran persze kétes eredménnyel. Magyarország EU-taggá válása után nyilván a legendák ködébe vész majd lassan, hogyan próbáltunk valaha kijutni a vasfüggönyön túlra, olykor a házasság intézményét felhasználva.
Egy kapcsolatot sosem a harmadik tesz tönkre, egy igazán jól működő kapcsolatba nem tud beleszólni harmadik személy. Ahol megjelenik, ott már eleve nem stimmel valami... mégis minket, szeretőket tart a társadalom a legbűnösebbnek, pedig a mi sorsunk a legsanyarúbb! Egyszerre vagyunk egyedülállók, és tartozunk valakihez, van néhány röpke boldog óránk, de egyedül vagyunk az ünnepeken, nem vállalhatjuk fel a kedvesünket a nyilvánosság előtt, csak a bujkálás, titkolózás marad, csupa nem tiszta dolog. Nem lehetnek elvárásaink, nincs jogunk semmihez...
Bár az ablakon kinézve ezt még nem igazán tapasztaljuk, mégis itt a tavasz, s mint minden évben, hamarosan idén is megkezdődnek az óvodai beíratások. Ideje tehát számba venni, mire is figyeljünk, milyen szempontok alapján mérlegeljünk, mikor önállósodásra vágyó háromévesünknek ovit keresünk.
Egyedülálló szülő: egy vagy több gyereket nevel, magányban, nehézségek között, vagy lendületesen, de egy társra, egy új párkapcsolatra mindig szükség van. Miért is maradna egyedül, nem kell bezárni a kapukat. Van élet a válás után és nem kell feltétlenül a magány rabja legyen. Kérdés, persze a hogyan, avagy hogyan ne. Egy igaz történet következik. Mi is példázhatná jobban a valóságot, mint önmaga?!
Próféták, filozófusok, költők és moralisták tanítják nekünk évezredek óta, hogy mi, emberek alapjában véve egy nagy humán családhoz tartozunk. Ezt igen könnyű belátni, elhinni, mégis legtöbb embernél kizárólagosan intellektuális szinten erős ez a krédó, a gyakorlati gondolkodásban azonban nagyon gyorsan elfelejtik, mihelyst szembejön az utcán egy tipikus amerikai fej az indiai feleségével...