A levelek zöldje, pigmentje a klorofilltól van. Ha sok a fény, a klorofill vörös és kék fényt nyel el a növényre eső napfényből. A levelekről visszaverődő fényben kevesebb a vörös és a kék, így a leveleket zöldnek látjuk. A klorofill-molekula nagy méretű. Nem oldódik a növényi sejteket megtöltő vizes oldatban. Emlékszünk a fotoszintézisre? Annak során a fényenergia kémiai energiává alakul át. A klorofillban elnyelt fény szolgáltatja az energiát ahhoz, hogy a növény a szén-dioxidot és a vizet oxigénné és szénhidrátokká alakítsa át.
A különös klorofill
Ebben a folyamatban alakul át a klorofill által elnyelt fény energiája a szénhidrátokban (cukrokban és keményítőkben) tárolt kémiai energiává. A klorofill az erős napfény hatására elbomlik. Az elbomló klorofillt a növények folyamatosan pótolják. A klorofill előállításához napfényre és melegre van szükség. Nyáron tehát a klorofill rendszeresen elbomlik és újratermelődik a levelekben.
Sok növény leveleiben van egy másik pigment is, a karotin. Ez a vegyület a zöldeskék és a kék fényt nyeli el, ezért a karotinról visszavert fény sárgának látszik. Bonyolult folyamat játszódik le, melynek végén a karotin, mely kevésbé bomlékony a klorofillnál, még akkor is a levélben marad, ha a klorofill már eltűnt. Ilyenkor a levelet sárgának látjuk.
A levelekben olyan pigmentek is előfordulhatnak, amelyek az antocianinok közé tartoznak. Az antocianinokat tartalmazó levelek vörösnek látszanak. Az érett alma piros és a szőlő lilás színe az antocianinoknak köszönhető. Az antocianinok a sejtekben található cukrok és bizonyos fehérjemolekulák közötti reakció termékei. Ez a reakció nem zajlik le addig, amíg a sejtnedv cukorkoncentrációja nem elég nagy. A reakcióhoz fény is szükséges. Ezért fordul elő gyakran, hogy az alma egyik fele piros, a másik, árnyékban növekvő fele sárga. Azokban a falevelekben, amelyekben sok a cukor, antocianinok képződnek, mit például a vadszőlőben: ezek festik pirosra a leveleket.
Tartósítsunk leveleket!
Nincs is szebb az őszi leveleknél. Lehet őket tartósítani. Gyűjtsünk különböző formájú, színes leveleket. Óvatosan mossuk le és szárítsuk meg őket. Ezt követően különbözőképpen tartósíthatjuk őket. A tartósított levelekből mozaik képeket készíthetünk, száraz csokrokat díszíthetünk.
A legrégibb módja, hogy hosszabb ideig gyönyörködjünk a szép formájú színes őszi levelek szépségében, ha lepréseljük őket. Bár így törékeny leveleket kapunk.
Lehet tartósítani glicerinnel is. Keverjünk össze egy rész glicerint két rész vízzel! Öntsük a keveréket lapos edénybe! Merítsük bele a levelet csipesz segítségével – a teljes felület érintkezzék a keverékkel, és ne jöjjenek fel a levelek a felszínre. Hagyjuk a leveleket az edényben állni néhány napig, majd vegyük ki, csöpögtessük le, és itassuk le a fölösleges folyadékot. Ezzel a módszerrel a levél rugalmas, hajlékony marad.
A különös klorofill
Ebben a folyamatban alakul át a klorofill által elnyelt fény energiája a szénhidrátokban (cukrokban és keményítőkben) tárolt kémiai energiává. A klorofill az erős napfény hatására elbomlik. Az elbomló klorofillt a növények folyamatosan pótolják. A klorofill előállításához napfényre és melegre van szükség. Nyáron tehát a klorofill rendszeresen elbomlik és újratermelődik a levelekben.
Sok növény leveleiben van egy másik pigment is, a karotin. Ez a vegyület a zöldeskék és a kék fényt nyeli el, ezért a karotinról visszavert fény sárgának látszik. Bonyolult folyamat játszódik le, melynek végén a karotin, mely kevésbé bomlékony a klorofillnál, még akkor is a levélben marad, ha a klorofill már eltűnt. Ilyenkor a levelet sárgának látjuk.
A levelekben olyan pigmentek is előfordulhatnak, amelyek az antocianinok közé tartoznak. Az antocianinokat tartalmazó levelek vörösnek látszanak. Az érett alma piros és a szőlő lilás színe az antocianinoknak köszönhető. Az antocianinok a sejtekben található cukrok és bizonyos fehérjemolekulák közötti reakció termékei. Ez a reakció nem zajlik le addig, amíg a sejtnedv cukorkoncentrációja nem elég nagy. A reakcióhoz fény is szükséges. Ezért fordul elő gyakran, hogy az alma egyik fele piros, a másik, árnyékban növekvő fele sárga. Azokban a falevelekben, amelyekben sok a cukor, antocianinok képződnek, mit például a vadszőlőben: ezek festik pirosra a leveleket.
Tartósítsunk leveleket!
Nincs is szebb az őszi leveleknél. Lehet őket tartósítani. Gyűjtsünk különböző formájú, színes leveleket. Óvatosan mossuk le és szárítsuk meg őket. Ezt követően különbözőképpen tartósíthatjuk őket. A tartósított levelekből mozaik képeket készíthetünk, száraz csokrokat díszíthetünk.
A legrégibb módja, hogy hosszabb ideig gyönyörködjünk a szép formájú színes őszi levelek szépségében, ha lepréseljük őket. Bár így törékeny leveleket kapunk.
Lehet tartósítani glicerinnel is. Keverjünk össze egy rész glicerint két rész vízzel! Öntsük a keveréket lapos edénybe! Merítsük bele a levelet csipesz segítségével – a teljes felület érintkezzék a keverékkel, és ne jöjjenek fel a levelek a felszínre. Hagyjuk a leveleket az edényben állni néhány napig, majd vegyük ki, csöpögtessük le, és itassuk le a fölösleges folyadékot. Ezzel a módszerrel a levél rugalmas, hajlékony marad.
