Sokan anélkül állapítják meg magukról a betegséget, hogy orvos megerősítette volna a diagnózist. Nem tudják, hogy más emésztőrendszeri betegségek is okozhatnak hasonló tüneteket, nem beszélve arról, hogy súlyos kalcium és D-vitamin hiány alakulhat ki a tejtermékek elhagyása miatt.
A laktóz intolerancia tulajdonképpen egy emésztési zavar, aminek lényege, hogy a laktózérzékeny emberek nem tudják maradéktalanul megemészteni, azaz lebontani a tejcukrot. Az ehhez szükséges laktáz (nem összetévesztendő a laktóz, azaz tejcukor szóval) enzimből ugyanis nem termelődik elegendő a szervezetükben. Ha pedig a tejcukor nem a vékonybélben szívódik fel (bomlik két cukorrá), hanem emésztetlenül továbbjut a vastagbélbe, ott zsírsavakká és hidrogéngázzá bomlik le – ez okozza a puffadást, hasmenést, bélgörcsöket. A tünetek enyhék és súlyosak is lehetnek, az egyéni különbségeket a laktáz enzim különböző mennyisége/hiánya okozza.
A szakirodalom szerint az európai lakosság 14-40 százalékát érinti a betegség, bizonyos népcsoportoknál (például a skandinávoknál) gyakoribb az előfordulása. Hazánkban a veleszületett, vagyis elsődleges laktóz intolerancia nagyon ritka, de sajnos jellemző a másodlagos, ilyenkor a kor előrehaladásával alakul ki a betegség – állítja dr. Pálfi Erzsébet.
A szakember szerint azért is veszélyes az öndiagnózis, mert az egyszerűnek tűnő következtetés (ha tejet iszom, tüneteim vannak) téves lehet. Puffadást okozhat ugyanis az ülőmunka, a mozgáshiány, illetve más emésztőszerv-rendszeri betegségek is, mint az irritábilis bélszindróma, a lisztérzékenység, vagy a gyulladásos bélbetegségek. Ezért a kivizsgálás elengedhetetlen, mielőtt diétába kezd valaki. A vizsgálat (hidrogén kilégzési teszt), mellyel megállapítható, hogy laktózérzékeny-e valaki, fájdalommentes. Ha az orvos kimondta a diagnózist, két megoldás van: diéta vagy enzimpótlás (rágótabletta vagy csepp). A diéta laktózszegény étrendet jelent, vagyis csak laktózmentes tejet, tejterméket fogyaszthat a beteg. Ezekbe a szervezetből hiányzó laktáz enzimet ugyanis beleteszik, így már az élelmiszerben elbontják a laktózt.
Érdemes tudni, hogy a tejben van a legtöbb tejcukor (1 dl tejben 5 gramm laktóz van), a tejtermékekben kevesebb: 100 gramm túróban 3 g laktóz, a savanyított (joghurt, tejföl) termékekben még kevesebb, a kefirben a legkevesebb. A friss sajtokban (pl. gomolya és krémsajtok) minimális laktóz van, az érleltekben (füstölt, trappista, ementáli, camember, penészesek, lágy sajt) pedig semmi.
Dr. Pálfi Erzsébet szerint azért sem megoldás a tej fogyasztásának elhagyása, mert a tejtermékek a legjobb kalciumforrások (a sajtban van a legtöbb). A termékcsoport nélkül a szervezet kalcium szükségletét nem lehet biztosítani. A dietetikusok ezért határozottan azt képviselik, hogy napi fél liter tej vagy ennek megfelelő tejtermék fogyasztása ajánlott, akár laktózmentes formában.
Tévhitek:
Nemcsak a tehéntej, hanem a kecske-, juhtej is tartalmaz laktózt.
A laktózmentes tejben ugyanannyi cukor van, mint a normál tejben, csak bontva, cukorbetegek figyeljenek erre!
Főzés során ugyanúgy használható a laktózmentes termék, mint a tejtermék.
Forrás és fotó: Semmelweis Egyetem
Kérjük, támogasd munkánkat!
Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértőnk, vagy ha egyszerűen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!
Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás
Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)