Szülei egy pillanatra sem adták fel a reményt
Az első a világon, aki legyőzött egy különösen agresszív típusú agyrákot
A belga fiú, Lucas hat éves volt, amikor ijesztő tüneteket vettek észre rajta a szülei - írja a Mirror és a DailyMail. A DIPG néven jegyzett daganatos betegség az agy és a gerincvelő határánál alakul ki, egy olyan területen, amely a légzésért, alvásért és a vérnyomásért is felelős, de ahogy növekszik a tumor, a szívverést, nyelést, a látást is befolyásolja, és egyensúlyproblémákat okoz.
Lucas szülei ebből annyit észleltek, hogy a kisfiú furcsán forgatja a szemét, nem tud egyenesen járni és egyre gyakrabban vérzik az orra. Amikor Lucas a közös nyaralás során többször is elájult, orvoshoz fordultak.
Lucas orvosa, dr. Jacques Grill nehéz helyzetbe került, amikor el kellett mondania a szülőknek, hogy a fiú betegsége halálos, egy ritka és agresszív ráktípussal állnak ugyanis szemben, mely a betegek 98 százalékát két éven belül megöli.
Azonban amikor a félelmetes diagnózis megszületett, a szülők egy percre sem adták fel a reményt.
A család Franciaországba utazott, ahol Lucas részt vett egy klinikai vizsgálaton. A kísérleti kezelés során egy everolimusz tartalmú kemoterápiás szert kapott, amelyet addig más típusú rákbetegségnél használtak, de még soha nem mutatkozott eredménye DIPG esetén. Lucas azonban szuperérzékenynek mutatkozott a hatóanyagra, és mára már kimondható: kigyógyult a rákból.
Az everolimusz hatását úgy fejti ki, hogy blokkol egy fehérjét, ami rákos sejtek osztódását és szaporodását idézi elő a szervezetben. A gyógyászati méreganyag emellett gátolja a daganat vérellátását is.
Lucas véletlenszerűen került be abba a csoportba, amelyik ezt a szert kapta, és azonnal javulni kezdett az állapota
A klinikai vizsgálatok során a súlyos betegségekkel küzdő betegek kísérleti terápiájában a kutatások sikere érdekében sorsolják a résztvevőket, és a vizsgálati eredményeiket folyamatosan összehasonlítják azzal a csoporttal, akik hatóanyag nélküli gyógyszert kapnak, vagy akiket más hatóanyagú gyógyszerrel kezelnek. Lucas volt az egyetlen, akinek a szervezetéből a rákos sejtek varázslatos gyorsasággal eltűntek.
Azóta eltelt hat év, és a rák nem tért vissza. Dr. Grill számára adódott a kérdés, hogy mi állhatott a különös gyógyulás hátterében, és hogyan lehetne kamatoztatni Lucas testének „tudását” a többi rákbeteg gyermek gyógyításában.
A kutatók arra az eredményre jutottak, hogy Lucas daganata egy sajátos típusú mutációt tartalmazott, ami különösen fogékonnyá tette őt a kemoterápiás szerre. Ha meg tudnák fejteni, hogy mi történt vele természetes módon, akkor az egész mechanizmust orvosi módszerrel elő lehetne idézni más betegeknél is.
A kutatók most abban az irányban kezdtek gondolkozni, hogy a daganatok genetikai rendellenességei olyan beavatkozási lehetőséget kínálhatnak, melyet eddig nem vizsgáltak. Ha genetikai különbségeket tudnánk előidézni a tumor sejtekben, a kemoterápia jobban felismerné, hogy melyik sejteket kell elpusztítania, tehát a rákos sejt jobban eltérne az egészséges testi szövetektől.
Hogy végül is hogyan gyógyult meg, máig sem tudjuk
A kísérleti kezelésnek annyira nem létezik semmilyen protokollja, hogy Lucas orvosa alig tudta meghatározni, hogy mikor lehet abbahagyni a kemoterápiát. Az MRI-vizsgálatok azonban meggyőzték róla, hogy a fiú állapotában megfigyelhető remisszió (javulás) tartós, és már egyetlen rákos sejt sincs a szervezetében.
A következő lépés az lesz, hogy a tudósok olyan sejttömegeket próbálnak meg létrehozni a laboratóriumban, melyek ritka mutációkat tartalmaznak, és amelyeket a már meglévő kemoterápiás szerek hatékonyan tudnak elpusztítani.
Mary-Anne Debily, a laboratóriumi kutatások vezetője már azon igyekszik a csapatával, hogy laboratóriumi körülmények között próbálják modellezni a Lucas testében zajló gyógyulási folyamatot.
Lucas szülei egyébként a lesújtó diagnózist követően folyamatosan újabb véleményeket kértek és kitartásuknak köszönhetően jutottak el a kísérleti klinikai vizsgálatok színterére. Lucas története a remény mellett a kitartás és a szülői elszántság története is. Érdemes az eset kapcsán azon is elgondolkodni, hogy az embereke közötti biológiai különbségek milyen esélyeket hordozhatnak számunkra.
A különbözőségeink akár meg is menthetnek minket.
Indexkép: Depositphotos.com
