A szökőkutak vize porral, talajszemcsékkel, állati ürülékkel szennyeződött. Megfelelő tisztítás hiányában, vagy ha a kút nem üzemel folyamatosan egész évben, a felszínén nyálkás, csúszós réteg, úgynevezett élőbevonat keletkezik, amely kiváló táptalaj a kórokozók számára. A szennyeződéstől hagyományos technológiával szinte lehetetlen megszabadulni.
Bármilyen hívogató legyen is a hűsítő víz a kánikulában, több okból sem ajánlott a köztéri kutakban megmártózni:
- A víz hőmérséklete nagy melegben könnyen 25 fok fölé szökik, így könnyen elszaporodnak benne a baktériumok.
- A köztéri kutak vizének minőségét – az uszodaitól eltérően – nem ellenőrzik.
- Nagy koncentrációban tartalmaznak vegyszereket, amelyek bőrirritációt okozhatnak.
- A víz lenyelésekor – akár úgy, hogy vizes kézzel eszünk meg valamit – hasmenést okozó mikroorganizmusok kerülnek a szervezetbe, amelyre főleg a gyerekek fogékonyak.
- Nyári melegben a szökőkutakban könnyen elszaporodik a Legionella nevű baktérium, amely a vízpermettel belélegezve legyengült immunrendszerű embereknél – mint az idősek vagy az erős dohányosok – enyhe influenzaszerű tüneteket vagy akár halálos kimenetelű tüdőgyulladást is okozhat.
Az ÁNTSZ azt javasolja, hogy aki mindenképpen hűsölni akar a szökőkútban, az csak a lábát lógassa bele, de ne mossa meg a nyakát vagy az arcát, és a gyerekeit se engedje be pancsolni. Ezek a kutak egyébként sem számítanak közfürdőnek, hanem csak dekorációs célokat szolgálnak, ezért a közterület-felügyelők is felszólíthatnak bárkit a szökőkút elhagyására, ellenállás esetén pedig rendőri segítséget hívhatnak.
