Mozgás és életmódváltás
Az asztmás betegségnek eltérő típusai és súlyossági fokai léteznek. Közös vonásuk a légutak krónikus gyulladásával járó állapot, s emiatt több beteg tapasztal fizikai terhelésre jelentkező légzési nehezítettséget, mely gyakran a betegség első tünete is egyben – magyarázza dr. Smajda Zsuzsanna, a Budai Allergiaközpont tüdőgyógyász, allergológus főorvosa. Az asztma krónikus, vagyis nem gyógyítható, de jól kezelhető betegség. Ehhez azonban a gyógyszeres terápia mellett nagyon fontos az életmódbeli tényezők szerepe is: például a dohányzás elhagyása és a testmozgás. A betegek többsége azonban az asztma diagnózisa és a szükséges gyógyszeres kezelés megkezdését követően sem végez rendszeres testedzést annak ellenére, hogy a mozgásszegény életmód és az ebből fakadó elhízás negatív hatását a gyakorlat és több vizsgálat is igazolja.
Jobb kontroll, kevesebb roham
Hazánkban közel 270.000 ember szenved asztmában, és minden évben ez a szám közel 18.000-rel nő. A mai terápiás lehetőségek mellett az asztmás betegek is sportolhatnak, és kell is, hogy mozogjanak az életminőségük és munkaképességük megőrzéséért. Az elmaradt testmozgás és az elhízás ugyanis tovább rontja a betegek állapotát –figyelmeztet a főorvosnő. Az Allergy folyóiratban korábban közölt kutatásban 4,500 férfi és nő részvételével vizsgálták az asztma és az elhízás kapcsolatát. A felnőttek egyharmadánál túlsúlyt, kétharmaduk esetében pedig elhízást állapítottak meg. Az elhízott résztvevők 12 százalékánál diagnosztizáltak asztmát, szemben a normál testsúlyú csoportban előforduló 6 százalékkal. Azt is megfigyelték, hogy az asztma valószínűsége a testtömeg-index (BMI) emelkedésével egyenes arányban nőtt, a betegség kialakulásának esélye ez esetben háromszorosára emelkedett. A már diagnosztizált asztmás betegek állapotát is rontja a jelentős súlyfelesleg, az Egyesült Államokban elkészült National Asthma Survey felméréséből az is kiderül, hogy a túlsúlyos betegek jóval többször igényeltek asztmás roham miatt sürgősségi ellátást.
Több, mint gyógyszer
Az asztmás beteg esetében egyaránt figyelembe kell vennünk a fizikai aktivitás hatására jelentkező rohamok lehetőségét és a por, parlagfű, egyéb allergének hatására fellépő nehézlégzés kockázatát. Megfelelő kontroll, egyénre szabott gyógykezelés és a belégző készülékek helyes használata mellett azonban nyugodtan sportolhat a beteg. A testmozgás nem csak a már említett túlsúly elkerülésében segít, de hatására nő az állóképesség, javulhatnak a légzésfunkciós értékek – sorolja a testedzés előnyeit Hart Nikolett, humánkineziológus. Az asztmás betegeknek a tüdőgyógyászati gondozás mellett javasolt egészségi és fittségi felmérésen is részt venni. Az eredmények alapján ugyanis olyan komplex program állítható össze, amely magában foglalja az edzéstervet és az étkezési tanácsokat is. A megfelelő életmód program pedig egy olyan biztonsági hálót jelenthet a tünetek felerősödésétől, a fizikai terheléstől tartó beteg életében, melynek segítségével szakértő felügyelet mellett, bátran végezhet edzéseket.
www.allergiakozpont.hu
Asztma és sport - kevesebb tünet, jobb életminőség |
Az asztmás betegek, a rohamoktól való félelmükben gyakran inkább kerülik a testedzést. A rendszeres és szakértő vezetés mellett végzett mozgással azonban nem csak az erőnlét fejleszthető, de a tünetek erőssége és gyakorisága is csökkenthető, az életminőség javítható.
A cikk a hirdetés alatt folytatódik.
hirdetés
| MEGOSZTOM A FACEBOOKON! |
Közösségi hozzászólások:
Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!
Hozzászólások |
Nem érkezett még hozzászólás. |
Kapcsolódó cikkek:
Sportolás versenyzés nélkül
Mindannyian a legtartalmasabb gyermekkort szeretnénk biztosítani a világot folyamatosan birtokba vevő gyermekeink számára. Komoly szülői feladat, hogy olyan időbeosztást tudjunk kialakítani, ami tartalmas, gazdag, lehetőleg üresjáratok nélküli, fejlesztő, és közösséget is nyújt a már iskolás gyermeknek. Ki nem mondott mozgatórugónk az is, hogy fiunk vagy lányunk minél kevesebb időt töltsön különböző monitorok előtt. A társadalmi színterek, melyekbe megpróbáljuk bevezetni őket, sokféle lehetőséget tartogatnak. Első közösségi színtér természetesen a játszótér, később jön az óvoda, iskola. Ebben az időszakban azzal szembesülünk, hogy míg a gyermek számára délután már szabadidő kínálkozik, mi még dolgozunk a munkahelyünkön, esetleg otthoni munkán, vagy a háztartást próbáljuk egyenesbe hozni.
5+1 dolog, amit nem tudtál a parlagfűről
Viszkető szemek, eldugult orr, folyamatos tüsszögés, gyengeségérzet és számos egyéb kellemetlen tünet - sokunk nyara áll ebből a forgatókönyvből, minden hetedik magyar küzd ugyanis az évente visszatérő allergiás tünetekkel. A nyárvégi szenvedést szinte mindig a parlagfű okozza, melyről sokan nem tudják, hogy eredetileg a tengeren túlról származik, pollenje akár 1000 kilométert is képes megtenni, és megszabadulni ugyan nem lehet tőle, viszont természetes megoldásokkal akár meg is tanulhatunk vele együtt élni. 5+1 érdekesség, amit nem tudtál a parlagfűről.
Testileg és lelkileg is egyensúlyban
A test és a lélek összefüggése már régóta foglalkoztatja az embereket. Nem véletlen, hogy az élsportolók a fizikális erőnlét mellett nagy hangsúlyt fektetnek a mentális felkészülésre is. Habár feltehetőleg nem vagyunk élsportolók, és nem is biztos, hogy szeretnénk azok lenni, de ettől függetlenül ajánlott, hogy megfelelő rendszerességgel mozogjunk, hiszen az egészségünkre rendkívül sok pozitív hatása van.
Együtt szeretetben, egészséges jó formában: Valentintól a Házasság hetéig
Valentin nap, Házasság világnapja és hete - ezen a héten minden a szerelemről, szeretetről, a harmonikus párkapcsolat és család összetartó erejéről szól.
Európában nálunk él a legtöbb elhízott kisgyerek
Szülőként fontos nagy hangsúlyt fektetni a gyermekek megfelelő életmódjára és a betegségek megelőzésére. A gyermekek első ezer napja határozza meg a későbbi egészséget, a teljes értékű életre való alkalmasságot. Születéskor hozunk magunkkal adott genetikai információkat, de a környezeti tényezők nagymértékben átalakíthatják ezeket.
Baktériumokkal az elhízás ellen
Az elmúlt években kiemelt figyelmet kap a bélflóránk, azaz a bélrendszerünkben élő mikroorganizmusok, amit összefoglaló néven mikrobiomnak is neveznek.
Így sportolj, ha elmúltál már 40 éves!
A sportolásnak lényegében nincs életkori határa, bárki bármikor elkezdheti a mozgást akkor is, ha korábban nem volt az életének a része. Persze nem szabad rögtön a legnagyobb súlyok után nyúlni az edzőteremben, és nem várhatjuk el ugyanazt a teljesítményt magunktól, mint évekkel ezelőtt, hisz ilyenkor nem csak kudarcélményeket szerzünk, hanem különböző sérüléseknek is kitesszük magunkat. A megfelelő sportág kiválasztásáról és a sportolás anti-aging hatásáról Dr. Gógl Álmos sportorvos beszél.
8 képesség, amelyre a versenysport tanítja a gyereket
Sok szülő idegenkedik attól, hogy versenysportra engedje a gyermekét. Mégis érdemes megfontolni ezt a lehetőséget, a rendszeres, komolyan vett sport ugyanis olyan jellemvonásokat alakít ki már egészen fiatal korban, amelyeket máshonnan nem biztos, hogy megtanulhat a gyerek.
.jpg)
.jpg){kind=small}
