Károsíthatja a gyermekek egészségét a renoválás

A tavaszi és nyári hónapokban sokan vágnak bele lakásuk felújításába. Ki-ki pénztárcájához mérten mesteremberekkel végezteti el, vagy saját maga lát neki az emberpróbáló feladatnak. Arra azonban nem szoktunk gondolni, milyen egészségkárosító hatásai lehetnek a munkának.
Károsíthatja a gyermekek egészségét a renoválás

Első lépésként érdemes átgondolni, hogyan oldhatók meg úgy a munkálatok, hogy azok ne jelentsenek veszélyt a gyermekek számára, és a vállalkozónál is érdemes tájékozódni, milyen tartalmú festéket, ragasztóanyagokat, faimpregnáló szereket fog használni.

A házipor magas ólom- és azbeszttartalmú lehet!

Különösen a házilag kivitelezett felújításoknál nincsenek tisztában vele az emberek, hogy milyen veszélyes anyagokat tartalmazhat a munkák közben keletkezett por. A régebbi építésű házaknál alkalmazott lakkok, festékek, szigetelések és egyéb építőanyagok mérgező anyagokat, például  ólmot, azbesztet és polimer klórozott biphenil vegyületeket tartalmazhatnak.

A régi házakban akár 200 kg ólom is előfordulhat

renovalasBár a mai festékek már nem tartalmazhatnak ólmot, a korábbi építkezési gyakorlat örökségeként azért benne van a falakban. Az 1930 előtt épített házakban a falfesték és az ablakokra felvitt máz akár 200 kg ólmot is tartalmazhat – állapították meg kanadai kutatók. Ha nem alkalmaznak megfelelő takarást, nem szellőztetnek kellő gyakorisággal, a házipor lerakódhat a lakásban. Különösen a kevésbé tehetősebb családok a veszélyeztetettek, mert ők nem mindig megfelelő állagú lakásokba költöznek be.



A gyerekek – és a magzatok – védtelenebbek

Ez azért lehetséges, mert a gyermekek szaporábban lélegeznek és gyorsabb az anyagcseréjük. Kezüket gyakrabban viszik a szájukhoz, szerveik még folyamatosan fejlődnek, ezért sérülékenyebbek – különösen érvényes ez az agyukra. De még náluk is jobban kell védeni az anyaméhben növekedő magzatokat. Míg az azbeszt a légzőszerveket károsítja, az ólom már egészen csekély mennyiségben is agykárosodáshoz vezethet. Okozhat tanulási zavart, halláskárosodást, növekedési problémákat, hiperaktivitást.

Bruce Lanphear a montreáli Simon Fraser Egyetemen dolgozó környezeti károk megelőzéséért felelős szakember a következő adatokat adta közre: „a gyermekek szervezetének ólomterhelése 30 százalékban a háziporra és a szennyezett talajra, 20 százaléka az ivóvízre, a maradék pedig egyéb tényezőkre vezethető vissza”. A régi lakkok, festékanyagok mellett az elavult vízvezetékek is jelentős veszélyforrást képeznek, ólomtartalmuk miatt.

Forrás:http://pressetext.com/news/090921028/
Fotó: ChaccoBlue 

Megosztom FacebookonKüldés e-mailben