A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (Jst.) értelmében 2004. április 1. óta peren kívüli ügyekben tanácsot kaphatnak, illetve okiratot készíttethetnek a rászorulók, 2008-tól pedig a peres eljárásokban is e szervezet biztosítja számukra a bíróság előtti jogi képviseletet.

A megyeszékhelyeken, illetve a fővárosban létrehozott igazságügyi hivatalok jogi segítségnyújtó szolgálatai bírálják el – közigazgatási hatósági jogkörben eljárva – a segítségnyújtás iránti kérelmeket. Az ügyfél az engedélyező határozat birtokában választhat azon jogi segítők közül, akik a jogi segítői névjegyzékbe bejelentkeztek.

Az igazságügyi hivatalok munkatársai a hatósági feladatukon túlmenően, ügyfélszolgálati tevékenység keretében az egyszerűbb megítélésű ügyekben – a jövedelmi és vagyoni helyzet vizsgálata nélkül, díjmentesen – jogi tanácsot, illetve hatásköri, illetékességi útmutatást adnak bárki számára.

A jogi segítségnyújtásról:

Az állam által támogatott jogi segítségben részesülhet az, ahol :

1, a családban az egy főre eső jövedelem a nyugdíjminimumot nem haladja meg,  ingyenesen,

2, a családban az egy főre eső jövedelem a minimálbért nem haladja meg,  megelőlegezéssel.

Jövedelmére tekintet nélkül támogatható, aki:

1, rendszeres szociális segélyben részesül,

2, közgyógyellátásban részesül vagy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát állapították meg,

3, átmeneti szállást igénybe vevő hajléktalan személy,

4, menekült, menedékes, illetve menekültkénti vagy menedékeskénti elismerését kérő személy és a jövedelmi és vagyoni helyzetéről tett nyilatkozata alapján a számára biztosított ellátásra és támogatásra jogosult.