Egészségügyi ellátás külföldön, a külföldön dolgozók biztosítási jogviszonya, ellátása Magyarországon
Gyakran ismételt kérdések
- 1. EGT tagállamban dolgozónak kell-e Magyarországon jeleznie, hogy külföldön dolgozik? Ha igen, hogyan? (EGT tagállamok: EU tagállamok, illetve Norvégia, Liechtenstein, Izland és Svájc)
Amennyiben a magyar állampolgár az Európai Gazdasági Térség (EGT) valamely tagállamában vállal munkát, akkor rá annak a tagállamnak a szociális biztonsági szabályai vonatkoznak, ahol keresőtevékenységet folytat és kizárólag ott kötelezett járulékfizetésre. A magyar jogszabályok alapján fennálló társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség rá nem terjed ki, illetve annak önkéntes teljesítésére sincs lehetősége.
Annak érdekében, hogy EGT valamely tagállamában dolgozó személy a közösségi jogszabályban foglaltaknak eleget tegyen, illetve, hogy Magyarországon a járulékfizetési kötelezettség alól mentesüljön, illetve annak érdekében, hogy elkerülje a kettős járulékfizetést, bejelentést kell tennie a lakóhelye szerint illetékes Regionális Egészségbiztosítási Pénztár, és a lakóhelye szerint illetékes APEH igazgatóság felé, a Bejelentkezőlap külföldön biztosítással rendelkezők részére elnevezésű, a www.oep.hu weboldaról letölthető nyomtatványon. A bejelentést a külföldi biztosítási jogviszony létrejöttét, illetve megszűnését követő 15 napon belül kell megtenni. A bejelentés elmulasztása mulasztási bírság kiszabását vonja maga után.
A bejelentésnek tartalmaznia kell egy nyilatkozatot, amelynek értelmében adott EGT-tagállamban végzett kereső tevékenység a helyi jogszabályok értelmében biztosítási kötelezettséget alapoz meg (pl: „Nagy-Britanniában végzett kereső tevékenységem alapján az ottani jogszabályok szerint a járulékfizetési kötelezettségemnek eleget teszek.”).
- 2. EGT tagállamban biztosítottnak kell-e Magyarországon járulékot fizetnie, valamint Magyarországon hogyan vehet igénybe ellátást az Európai Egészségbiztosítási Kártyával? Van-e lehetősége Magyarországon valamilyen járulékfizetésre, hogy ne csak az orvosilag szükséges ellátásokat vehesse igénybe?
Közösségi rendelet alapján, a tagállamok valamelyikében dolgozó személy kizárólag abban a tagállamban kötelezett járulékfizetésre, ahol kereső tevékenységet folytat. Így, a magyar jogszabályok alapján fennálló társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség rá nem terjed ki, illetve annak önkéntes teljesítésére sincs lehetőség.
Az egyik tagállamban biztosított személy Magyarországon való ideiglenes tartózkodása alatt az orvosilag szükséges egészségügyi ellátásokra jogosult, a tartózkodás tervezett idejére és az egészségi állapotra való tekintettel. Az ellátásokat - az egyenlő elbánás elve szerint - ugyanolyan feltételekkel veheti igénybe, mint egy magyar biztosított. A jogosultságot a külföldön kiállított Európai Egészségbiztosítási Kártya (EU-kártya) igazolja. Tehát másik EGT tagállamban biztosított személy a külföldi biztosítója által kiállított Kártyával, illetve az azt helyettesítő nyomtatvánnyal veheti igénybe az ellátást.
Amennyiben a külföldön biztosított rendelkezik TAJ kártyával, akkor a magyar egészségügyi ellátások igénybevételéhez azt nem használhatja (kizárólag a külföldi EU-kártyát). Miután az EU-kártya az ideiglenes tartózkodás alkalmával felmerült, orvosilag szükséges egészségügyi ellátás igénybevételére szolgál, használatával tervezett egészségügyi ellátás nem vehető igénybe!
Tervezett (gyógykezelési szándékú hazautazás esetén) ellátást a külföldi biztosító által kiállított - az előzetes engedélyt megtestesítő - E 112-es nyomtatvány alapján lehet igénybe venni. Az E 112-es nyomtatvány kiadásának feltételeiről az illetékes - külföldi - biztosító nyújt felvilágosítást. Az E 112-es nyomtatvány felhasználása érdekében a beteg és a szolgáltató közötti előzetes egyeztetés szükséges.
Amennyiben egy EGT tagállam területén dolgozó, és ott biztosított személynek Magyarországon van az állandó lakóhelye, akkor az illetékes - külföldi - biztosító által kiállított E 106-os nyomtatvány alapján, Magyarországon is teljes körű természetbeni egészségügyi ellátásra jogosult.
Az E 106-os nyomtatványt a külföldi biztosító küldi meg a lakóhely szerint illetékes Regionális Egészségbiztosítási Pénztárnak. Az E 106-os nyomtatvány rögzítését követően a külföldi biztosított a magyar TAJ-szám alapján veheti igénybe az ellátást Magyarországon. A nyomtatvány kiállításának feltételeiről az illetékes - külföldi - biztosító nyújt felvilágosítást.
Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a lakóhely fogalmát az illetékes állam a saját jogszabályai szerint értelmezi. Tapasztalataink szerint az E 106-os nyomtatvány kiállítására Nagy-Britanniában, Írországban, illetve Olaszországban munkát vállaló magyar állampolgárok esetében éppen a lakóhely fogalomnak a magyar jogszabályoktól eltérő értelmezése miatt nem kerül sor. Az Európai Egészségbiztosítási Kártya azonban az orvosilag szükséges mértékig feljogosít az ellátások igénybevételére.
Ld. még 14. kérdés.
- 3. Másik EGT-tagállamban született magyar szülők gyermeke esetén hogyan lehet TAJ kártyához jutni, valamint igényelhető-e terhességi gyermekágyi segély (Tgys) és gyermekgondozási díj (Gyed), ha igen hogyan?
A másik EGT tagállamban született gyermek számára a magyar születési anyakönyvi kivonatot kell beszerezni, amelyre vonatkozóan az eljárást a külföldi konzulátuson vagy az illetékes anyakönyvi hivatalban lehet megindítani. A magyar anyakönyvezést követően az illetékes okmányirodánál van lehetőség magyarországi lakóhely/tartózkodási hely létesítésére. Ezek alapján a gyermek egészségügyi ellátásra való jogosultságot szerez Magyarországon. A jogosultság igazolására szolgáló TAJ-kártyát a lakóhely szerint illetékes Regionális Egészségbiztosítási Pénztárnál (REP) lehet kiváltani.
Kneitner Lea
a CsaládiNet adótanácsadó szakértője
A másik EGT tagállamban a gyermek ellátása az Európai Egészségbiztosítási Kártyával történik, melyet a TAJ-kártya kiadását követően szintén a REP állít ki.
Terhességi-gyermekágyi segély (Tgys) és a gyermekgondozási díj (Gyed) igénylésével kapcsolatban az alábbiakat szükséges tudni:
Az egyik EGT-tagállamban biztosított személyre kizárólag azt a tagállami jogot kell alkalmazni, ahol az illető személy biztosítva van (biztosítás helye szerinti jog), függetlenül attól, hogy melyik tagállamban lakik, vagy tartózkodik. Ez azt jelenti, hogy a külföldi biztosítási jogviszony ideje alatt Magyarországon Gyed-re, Tgys-re nem jogosult a magyar állampolgár.
A külföldi biztosítási jogviszony megszűnését követően Tgys-re és Gyed-re való jogosultság feltétele, hogy Magyarországon pénzbeli ellátásra jogosító biztosítási jogviszonyt létesítsen. További feltétel mindkét ellátásnál, hogy a gyermeket szülő anya esetében szülést-, a szülő esetében pedig az ellátás igénylését megelőző két éven belül legalább 180 napi biztosítási idővel rendelkezzen. A biztosítási időbe a másik EGT tagállamban szerzett biztosítási időket is be kell számítani, amennyiben azt az érintett - igénylő - a külföldi biztosító által kiállított E 104-es nyomtatvánnyal igazolja. Az ellátás összegének megállapításakor azonban a külföldi kereset nem vehető figyelembe.
Példa:
Magyar állampolgár Nagy-Britanniában rendelkezik biztosítási jogviszonnyal. Ezt követően a brit biztosítási jogviszonyát megszünteti, és hazatér Magyarországra, ahol biztosítási jogviszonyt létesít. A magyarországi jogviszony fennállása alatt kiderül, hogy terhes. Tgys-re és Gyed-re válhat jogosulttá, amennyiben az E 104-es nyomtatvánnyal együttesen igazolni tudja a 180 napos biztosításban töltött idejét. A Nagy-Britanniában megszerzett jövedelmet ugyanakkor figyelmen kívül kell hagyni!
- 4. Ha valakinek nincs Európai Egészségbiztosítási Kártyája, de szükségessé válik egészségügyi ellátása valamelyik EGT tagállamban, hogy vehet igénybe ellátást. Visszaigényelhető-e, és hogyan az ellátás költsége számla alapján?
Amennyiben a magyar egészségügyi szolgáltatásokra jogosult személy egy másik EGT tagállam területén a szükséges egészségügyi ellátás igénybevételekor nem tudja felmutatni az Európai Egészségbiztosítási kártyáját, vagy az azt helyettesítő nyomtatványt, akkor az igénybe vett egészségügyi ellátásért közvetlenül a külföldi egészségügyi szolgáltatónak köteles fizetni. Ez esetben a magyar biztosított a lakóhelye szerint területileg illetékes Regionális Egészségbiztosítási Pénztártól (REP) a kifizetett számla alapján kérhet költségtérítést. Az erre vonatkozó igény az ellátást követően visszamenőleg 6 hónapon belül érvényesíthető. A REP az utólagosan benyújtott számla összegét olyan mértékben köteles megtéríteni, amilyen mértékben a külföldi teherviselő a szolgáltatót az adott ellátás nyújtásáért finanszírozta volna, ha a magyar biztosított az Európai Egészségbiztosítási Kártya alapján vette volna igénybe az ellátást. Ebben az esetben a REP-nek a visszatéríthető összeg meghatározásához fel kell vennie a kapcsolatot a külföldi biztosítóval.
Fontosnak tartjuk megjegyezni azonban, hogy egyes EGT tagállamokban a betegnek fizetnie kell ún. kórházi ápolási hozzájárulást (co-payment, Kostenbeitrag), mely összeg kifizetését a helyi biztosítottaknak is törvény írja elő. A közösségi rendeletekben rögzített egyenlő bánásmód elve a hozzájárulás fizetését is kötelezővé teszi. Ennek mértéke országonként változó, amely mind a belföldi, mind a külföldi állampolgárokat - állampolgárságra való tekintet nélkül - egyaránt terheli, és amely összeg megfizetése alól a kiállított Európai Egészségbiztosítási Kártya sem mentesít, tehát a számla e részének rendezése továbbra is az ellátást igénybevevőt terheli.
Szükséges megjegyezni, továbbá, hogy Franciaország, Luxemburg, Belgium területén igénybevett járóbeteg ellátás során az orvosi számlákat a betegnek kell megelőlegeznie.
- 5. Ha valaki külföldre utazik, de nem az EGT tagállamainak egyikébe, és egészségügyi ellátásra van szüksége, azt hogyan veheti igénybe?
A magyar állampolgárokat külföldön főszabály szerint az erre irányuló közösségi szabályozás, valamint a kétoldalú egyezmények szabályai szerint kell ellátni. Amennyiben az adott állammal nincs ilyen egyezmény, akkor a külföldi ellátásuk költségeinek a megtérítésére a magyar belső jog szabályai irányadók.
Kétoldalú egyezmények
Magyarország több kétoldalú egyezményt kötött a szociálpolitika, az egészségügyi együttműködés és a szociális biztonság terén. Az egyezmények három csoportra oszthatók az igénybe vehető ellátások és az ellátásra jogosult személyi kör sajátosságai alapján:
- Teljes körű ún. szociálpolitikai egyezmények,
- Egészségügyi együttműködési egyezmények,
- Szociális biztonsági egyezmények.
Teljes körű ún. szociálpolitikai egyezmények
- Jugoszlávia (Valamennyi utódállammal alkalmazzuk, Szlovéniát és Horvátországot kivéve)
- Szovjetunió (FÁK tagállamokkal, kivéve Üzbegisztán, Belarusz Köztársaság, a Moldovai Köztársaság, Azerbajdzsán és Észtország, Lettország, Litvánia )
Az egyezmények rendelkezései szerint egészségügyi ellátásban, az egyezményben részes államok valamelyikében állampolgársággal rendelkező személy részesül. Átmenetileg egymás országában tartózkodás esetén a tartózkodás helye szerinti állam térítésmentesen nyújt a másik fél állampolgárai számára sürgősségi egészségügyi ellátást, amennyiben az érvényes útiokmány (útlevél) felmutatásával igazolja jogosultságát. A sürgősségi ellátásokon túlmenően (kifejezetten gyógykezelési szándékkal érkező állampolgárok részére) további ellátás csak térítés ellenében biztosítható.
Egészségügyi együttműködési egyezmények
Ezek az egyezmények is hasonlóan a szociálpolitikai egyezményekhez - az egyéni, helyben szokásos önrészek kivételével - ingyenes ellátást biztosítanak a szerződő felek állampolgárainak heveny megbetegedés vagy halaszthatatlan orvosi beavatkozást igénylő esetekben.
- Jordán Hasemita Királyság
- Kuvait
- Angolai Népi Köztársaság
- Iraki Köztársaság
- Mongol Népköztársaság
- Koreai Népi Demokratikus Köztársaság
- Kubai Köztársaság
Szociális biztonsági egyezmények
- Horvátország
A magyar-horvát egyezmény szerint az átmenetileg a másik államban tartózkodó biztosított személyek a sürgősségi ellátást ugyan olyan feltételek mellett vehetik igénybe, mint az adott államban biztosítottak. A magyar biztosítottak az Európai Egészségbiztosítási Kártyával, a horvát biztosítottak pedig nem az útlevelükkel (ahogy azt a korábban hatályos magyar-jugoszláv szociálpolitikai egyezmény alapján tették), hanem - az HR/HU 111 jelű formanyomtatvánnyal vehetik igénybe a sürgősségi ellátásokat.
Hatályos magyar szabályozás
Az EGT tagállamokon kívül, illetve kétoldalú egyezménnyel nem érintett országban az egészségügyi ellátások költségét a beteg maga viseli.
A hatályos magyar jogszabály alapján a betegnek arra van lehetősége, hogy a külföldön igénybe vett sürgősségi ellátások, illetve a betegszállítás költségeit utólag a lakóhely szerint illetékes Regionális Egészségbiztosítási Pénztártól (REP) igényelje. Ebben az esetben a REP az ellátás költségeiből annyit térít, amennyibe az ellátás Magyarországon került volna (magyar belföldi költségmérték).
Az igénybejelentési eljárás szabályai:
Az ún. harmadik állam területén igénybe vett egészségügyi szolgáltatás és sürgősségi betegszállítás költségének megtérítésére vonatkozó igénybejelentéshez csatolni kell az eredeti külföldi számlát, a számla fordítását és az annak kiegyenlítésére vonatkozó igazolást, továbbá - amennyiben a számlából nem állapítható meg az igénybe vett egészségügyi szolgáltatás, akkor az erre vonatkozó igazolást vagy kórházi zárójelentést és ezek fordítását is. Az igényt legkésőbb a hazaérkezést követő 30 napon belül be kell jelenteni az illetékes Regionális Egészségbiztosítási Pénztárnál. Az igény bejelentés jogvesztő határideje az ellátást követő 6 hónap.
- 6. Külföldi állampolgár letelepedési engedéllyel rendelkezik, de nincs jövedelme, hogyan kaphat TAJ-t?
A Magyar Köztársaság területén a letelepedési engedéllyel rendelkező személy a társadalombiztosítási jogszabályok értelmében belföldinek minősül, - és amennyiben nem biztosított, illetve egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult a jogszabály alapján - köteles havonta 4.500 Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. A járulékfizetés teljesítése ügyében a magyarországi lakóhely szerint illetékes Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalhoz kell fordulni.
- 7. A különböző „E”-s jelű nyomtatványok mire használhatóak, hol és hogyan lehet igényelni ezeket?
A társadalombiztosítási ellátások igényléséhez, illetve a jogosultságok igazolására minden tagállamban azonos formájú és tartalmú nyomtatványt kell használni. A nyomtatványok
többsége a végrehajtásban érintett igazgatási szervek közötti levelezést segíti, de számos nyomtatvány kerül közvetlenül az ügyfelekhez, hogy amennyiben a másik tagállamban szükségük van rá, fel tudják használni az ellátások igénybevételekor, illetve a másik ország hatóságai előtti igazolási eljárásokban.
E-formanyomtatvány típusai - Kiállító hatóság
Európai Egészségbiztosítási Kártya - REP kirendeltség/ügyfélszolgálat
Európai Egészségbiztosítási Kártyát Helyettesítő Ideiglenes Igazolás - REP kirendeltség/ügyfélszolgálat
E 001 (információkérés) -REP kirendeltség
E 101 (alkalmazandó jogról szóló igazolás) - www.oep.hu /letölthető nyomtatványok
E-101 kiküldetés max. 12 hónap - REP kirendeltség
E-101 kiadása önálló vállalkozók esetén - REP kirendeltség
E-101 kiadása - munkavállalás több tagállamban - REP kirendeltség
E-101 kiadása - munkavállaló más tagállamban önálló vállalkozó - REP kirendeltség
E-101 kiadása - köztisztviselő részére - REP kirendeltség
E-101 kiadása - több tagállamban önálló vállalkozó - Országos Egészségbiztosítási Pénztár
E-101 kiadása - megállapodás tb. ellátásokra - Országos Egészségbiztosítási Pénztár
Mentesítési eljárás - 12 hónapot meghaladó kiküldetés - E 101 kiállítása - Országos Egészségbiztosítási Pénztár
Mentesítési eljárás - külföldi szerv megkeresésének elbírálása - Országos Egészségbiztosítási Pénztár
E 102 (kiküldetés, illetve az önálló vállalkozói tevékenység meghosszabbítása) - www.oep.hu /letölthető nyomtatványok
E 103 (választási lehetőség) - Országos Egészségbiztosítási Pénztár
E 104 (igazolás a biztosítási, foglalkoztatási vagy helybenlakási időszakok összeszámításáról) - REP kirendeltség
E 106 (igazolás a betegségi- vagy anyasági biztosítás alapján járó természetbeni ellátásokra való jogosultságról olyan személyek esetében, akiknek a lakhelye nem az illetékes országban van) - REP kirendeltség
E 107 (Igazolás kérése a természetbeni ellátásokra való jogosultságról) - REP kirendeltség
E 108 (A betegségi vagy anyasági természetbeni ellátásra való jogosultság felfüggesztése vagy visszavonása) - REP kirendeltség
E 109 (Igazolás a betegségi és anyasági természetbeni ellátásokra való jogosultságról olyan személyek esetében, akik állandó lakóhelye nem az illetékes országban van) -REP kirendeltség
E 112 (Igazolás a betegségi és anyasági ellátásokra való jog fenntartásáról) - Országos Egészségbiztosítási Pénztár
E 115 (Pénzbeli ellátások igénylése keresőképtelenség esetén) - REP kirendeltség
E 116 (Orvosi jelentés keresőképtelenséggel kapcsolatban) - Egészségügyi szolgáltató (www.oep.hu /letölthető nyomtatványok)
E 118 (Értesítés a keresőképtelenség el nem ismeréséről vagy megszűnéséről) - REP kirendeltség
E 121 (Igazolás természetbeni ellátásra való igényjogosultságáról nyugdíjfolyósítás esetén) - REP kirendeltség
E 123 (Igazolás természetbeni ellátásokra való jogosultságról üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén) - REP kirendeltség
E 125 (kimutatás a tényleges kiadásokról) - Országos Egészségbiztosítási Pénztár
E 126 (költség-visszatérítés mértéke természetbeni ellátás esetén) - REP kirendeltség
- 8. Az EGT tagállamokban tanulók milyen feltételekkel jogosultak a magyarországi egészségügyi ellátásokra? Ha nem rendelkeznek jogosultsággal, hogyan vehetnek igénybe külföldön/itthon ellátást?
A hazai közoktatásról illetve felsőoktatásról szóló törvény alapján a tanulói/hallgatói jogviszony a beiratkozástól a diákigazolványra való jogosultság napjáig tart, ideértve a szünetelés idejét is.
Tehát ha egy nagykorú diák a külföldi tanulmányai idejére szünetelteti a magyarországi tanulmányait, akkor továbbra is jogosult - járulékfizetés nélkül - a magyarországi egészségügyi ellátásokra. Ezen jogosultsága alapján kiállítható számára az EU-kártya.
A külföldön tanuló és Magyarországon hallgatói jogviszonyban nem álló diák a külföldi hallgatói jogviszonyára tekintettel nem jogosult Magyarországon az egészségügyi szolgáltatásokra. Amennyiben a külföldön tanuló diáknak az állandó lakóhelye Magyarországon van, akkor - egyéb jogosultság hiányában - havi 4.500,- Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie. A járulékfizetési kötelezettséget hozzátartozó, vagy egyéb személy átvállalhatja. E jogviszony alapján jogosult lesz az EU-Kártyára.
A járulékfizetés teljesítése ügyében az állandó lakóhely szerint területileg illetékes Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) Regionális Igazgatóságához kell fordulni.
- 9. A hazánkban nappali tagozaton tanuló nagykorú külföldi diákoknak (középfokú intézmény, felsőfokú intézmény) egészségbiztosításuk érdekében mit kell tenni?
A felsőoktatásban tanulmányokat folytató külföldi diákok közül kizárólag azok lesznek automatikusan jogosultak a magyarországi egészségügyi ellátásra, akik nemzetközi szerződés vagy az Oktatási és Kulturális Minisztérium által adományozott ösztöndíj alapján létesítenek hallgatói jogviszonyt. E személyek esetében a felsőoktatási intézménynek a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár felé történő bejelentése alapján az érintett TAJ-számra lesz jogosult.
Amennyiben a hallgatói jogviszony nem a fentieken alapul, a külföldi diákok egészségügyi ellátásra való jogosultsága az alábbiak szerint alakul.
Az EGT-tagállamokból érkező diákok a külföldi biztosítójuk által kiállított EU-kártyával az orvosilag szükséges egészségügyi ellátásokra szereznek jogosultságot.
Amennyiben az EGT-tagállamból érkező diák nem rendelkezik EU-kártyával, és állandó lakóhelyét Magyarországra teszi át, akkor Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által kiadott tartózkodási kártya alapján létesített magyarországi állandó lakóhely fogja megalapozni a 4500 Ft-os egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségét, amely alapján TAJ-kártyára lesz jogosult.
Amennyiben a diák az EGT- tagállamon kívüli harmadik államból érkezik, és tartózkodási engedéllyel rendelkezik, akkor a tartózkodási helye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárnál úgynevezett megállapodást köthet.
A megállapodás alapján havonta a minimálbér (jelenleg 71.500,-Ft) 30%-ának megfelelő járulék fizetendő, amennyiben a diák nappali rendszerű képzésben vesz részt. Amennyiben nem nappali képzésről van szó, akkor a minimálbér 100%-ának megfelelő járulék fizetendő. A megállapodás megkötését követő első hat hónapban az érintett személy sürgősségi ellátásokra jogosult. Abban az esetben azonban, ha az illető a megállapodás megkötésével egyidejűleg hat havi járulékot megfizet, akkor a megállapodás megkötését követő hónap első napjától teljes körben jogosulttá válik az egészségügyi szolgáltatásokra.
- 10. Több olyan jelzés is érkezett, hogy Magyarországon nem fogadja el az egészségügyi szolgáltató az EU-kártyát. Tudják-e a szolgáltatók hogyan használható az EU-kártya, mi a teendő, ha mégsem fogadják el?
Az OEP-el finanszírozási szerződésben álló egészségügyi szolgáltatók kötelesek elfogadni az Európai Egészségbiztosítási Kártyát, illetve a Kártyahelyettesítő formanyomtatványt, amennyiben az ellátás orvosilag szükséges volt. A szükségesség megítélése orvosszakmai kérdés. Az Európai Egészségbiztosítási Kártyával, vagy az azt helyettesítő formanyomtatvánnyal igénybevett ellátásokat az egészségügyi szolgáltató un. „E” térítési kategóriában jelenti az OEP felé. Az OEP ezen az ellátásokat ugyanúgy finanszírozza, mintha a szolgáltató egy magyar biztosítottat látott volna el, azzal a különbséggel, hogy ezen ellátásokra nem vonatkoznak a teljesítménykorlátozások. Az így kifizetett összegeket az OEP elszámolja a Kártyát/formanyomtatványt kiállító külföldi biztosítóval.
A biztosítottnak abban az esetben kell fizetnie:
- amennyiben nem volt ún. orvosilag szükséges az egészségügyi ellátás,
- amennyiben nem szerződött szolgáltatónál vették igénybe az ellátást
- amennyiben nem mutatta be a Kártyát, illetve kártyahelyettesítő nyomtatványt.
Amennyiben a külföldi betegnek ki kell fizetnie a számlát (pl., nem mutatta be az Európai Egészségbiztosítási Kártyáját) az EU-kártyát kiállító biztosítójától kérhet visszatérítést. Ebben az esetben a külföldi biztosító keresi meg az egészségügyi ellátás helye szerint területileg illetékes Regionális Egészségbiztosítási Pénztárat annak érdekében, hogy tájékoztatást kapjon az OEP által finanszírozott összeg nagyságáról.
Az OEP az összes szolgáltatót tájékoztatta ellátási kötelezettségeiről, az erre vonatkozó tájékoztató szöveg az OEP honlapján (www.oep.hu /Szakmai kezdőlap / szolgáltatóknak / nemzetközi ügyek menüpont alatt) is megtalálható.
- 11. Az „EU”-s közösségi tisztviselők biztosítására vonatkozó szabályok
A szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló rendelet hatálya alá nem tartoznak azon személyek, akik az Európai Unió szerveinél közösségi tisztviselőként dolgoznak. Ők a közösségi külön biztosítási rendszerben biztosítottak az Európai Közösség intézményeinek tisztviselőire vonatkozó szabályzat (Staff Regulation) szerint.
A 2008. január elsejétől hatályos jogszabályok szerint e személyekre a magyar kötelező biztosítási rendszer hatálya nem terjed ki. A fentiekre tekintettel ezért az EU szerveinél dolgozó tisztségviselőket nem terheli a havi 4500,- Ft egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés. Magyarországi biztosítási jogviszony hiányában térítés ellenében vehetik igénybe az egészségügyi ellátásokat itthon. A szolgáltatótól kapott számlával a közösségi tisztviselő számol el az illetékes közösségi intézménnyel.
A közösségi tisztségviselő a magyar egészségügyi szolgáltatások biztosítására megállapodást köthet a tartózkodási helye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárnál
A megállapodás alapján havonta a minimálbér (jelenleg 71.500,-Ft) 100%-ának megfelelő járulék fizetendő. A megállapodás megkötését követő első hat hónapban az érintett személy sürgősségi ellátásokra jogosult. Abban az esetben azonban, ha az illető a megállapodás megkötésével egyidejűleg hat havi járulékot megfizet, akkor a megállapodás megkötését követő hónap első napjától teljes körben jogosulttá válik az egészségügyi szolgáltatásokra.
- 12. Ha EGT-tagországban (nem Magyarországon) biztosított magyar állampolgár pl. a magyar jogosítványát / vadász-engedélyét kívánja itthon meghosszabbítani, melynek feltétele az egészségügyi vizsgálat. Mi a teendő, szükséges-e TAJ-t felmutatni, a szolgáltató köteles-e jogviszonyt ellenőrizni? Ezek hiányában igénybe vehet-e ilyen, az OEP által nem finanszírozott ellátást? Mi történik, ha ennek keretében pl. laborvizsgálatot kér a háziorvos?
A járművezetői és egyéb alkalmassági vizsgálat nem tartozik az OEP által finanszírozott egészségügyi szolgáltatások körébe, ezért azok nem vehetőek igénybe EU-s formanyomtatványokkal Magyarországon. A vizsgálatot egyébiránt a közúti járművezetők egészségügyi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992 (VI.26.) NM. rendelet 8. § értelmében az illetékes háziorvos végzi el, amely térítésköteles. A vizsgálat az orvos döntése alapján kiterjedhet a látásvizsgálatra, laborvizsgálatra, melynek költségeit szintén az engedélyt igénylő személy állja.
- 13. Mentés, szállítás költsége hegyi baleset, mentés esetén
A hegyi balesetet szenvedettek felkutatása, a hegyi mentés, valamint a völgybe való szállítás rendszerint az adott országban biztosítottak számára is díjköteles. A felszámított díjat az egészségbiztosítás gyakran nem téríti meg, a betegeknek a díjat saját zsebből kell fizetniük, vagy szabadidő- és sportbiztosítást köthetnek rá, esetleg a hitelkártyákhoz tartozó biztosításukat használhatják fel. Hegyi mentés és különösen a helikopteres mentőszállítás esetén számíthatunk arra, hogy a mentés díját a mentőszolgáltató kiszámlázza. Gyakran a helyi egészségbiztosítás sem a mentőszámla összegét téríti, hanem abból csak egy előre meghatározott fix összeget. Különösen igaz ez pl. Ausztriára, ahol a hegyi mentés díjából, a számla összegétől függetlenül, legfeljebb kb. 800 €-nak megfelelő összeg téríthető, amelyet a légi mentés költségei jócskán meghaladhatnak.
(A sí balesetekkel kapcsolatos bővebb információ a www.oep.hu /lakossági kezdőlapl/ellátások az EU-ban menüpont alatt található.)
- 14. Ha EGT-tagországban (nem Magyarországon) biztosított személy hazalátogatása során egészségügyi ellátást vesz igénybe, mit kell felmutatnia: TAJ-t, vagy EU-kártyát? Ha TAJ-t mutat fel, melynél a rendszer jelzi, hogy nincs jogviszonya, behajtják-e rajta az elmaradt - ámde külföldön megfizetett - járulékot?
A közösségi rendelet alapján az egyik tagállamban biztosított személy Magyarországon való ideiglenes tartózkodása alatt az orvosilag szükséges egészségügyi ellátásokra jogosult, a tartózkodás tervezett idejére és az egészségi állapotra való tekintettel. Az ellátásokat az egyenlő elbánás elve szerint ugyanolyan feltételekkel veheti igénybe, mint egy magyar biztosított. A jogosultságot az Európai Egészségbiztosítási Kártya (EU-kártya) igazolja. Tehát az EGT területén dolgozó magyar állampolgárok Magyarországon nem a „TAJ kártyával”, hanem a külföldi biztosítójuk által kiállított Európai Egészségbiztosítási Kártyával, illetve az azt helyettesítő nyomtatvánnyal vehetik igénybe az ellátást. Az EU-kártyával az ideiglenes tartózkodás alkalmával felmerült, orvosilag szükséges egészségügyi ellátás vehető igénybe, a tervezett egészségügyi ellátás igénybe vételére az EU-kártya nem használható fel.
Tervezett (gyógykezelési szándékú hazautazás esetén) ellátást a külföldi biztosító által kiállított - előzetes engedélyt megtestesítő - E 112-es nyomtatvány alapján lehet igénybe venni. Az E 112-es nyomtatvány kiadásának feltételeiről az illetékes - külföldi - biztosító nyújt felvilágosítást. Az E 112-es nyomtatvány felhasználása érdekében a beteg és a szolgáltató közötti előzetes egyeztetés szükséges.
Amennyiben egy EGT tagállam területén dolgozó, és ott biztosított magyar állampolgárnak Magyarországon van az állandó lakóhelye, akkor az illetékes - külföldi - biztosító által kiállított E 106-os nyomtatvány alapján, Magyarországon is teljes körű természetbeni egészségügyi ellátásra jogosult.
Az E 106-os nyomtatványt a külföldi biztosító küldi meg a lakóhely szerint illetékes Regionális Egészségbiztosítási Pénztárnak. Az E 106-os nyomtatvány rögzítését követően a külföldi biztosított a magyar TAJ-szám alapján veheti igénybe az ellátást Magyarországon. A nyomtatvány kiállításának feltételeiről illetékes - külföldi - biztosító nyújt felvilágosítást.
Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a lakóhely fogalmát az illetékes állam a saját jogszabályai szerint értelmezi. Tapasztalataink szerint az E 106-os nyomtatvány kiállítására Nagy-Britanniában, Írországban, illetve Olaszországban munkát vállaló magyar állampolgárok esetében éppen a lakóhely fogalomnak a magyar jogszabályoktól eltérő értelmezése miatt nem kerül sor. Az Európai Egészségbiztosítási Kártya azonban az orvosilag szükséges mértékig feljogosít az ellátások igénybevételére.
Kneitner Lea
a Családinet adótanácsadó szakértője