A módszer Celestin Freinet-ről kapta nevét. Bár Freinet neve nem igazán ismert hazánkban, az általa bevezetett pedagógiai eszközök közül néhány szinte minden iskolában megtalálható, ezek közül legismertebb a faliújságok, illetve a kiselőadások. Az I. világháborúban életveszélyes sebesülést szerzett Freinet célja egy humánus szellemű tanítás bevezetése volt, mert szerinte a háborúkért  az oktatási rendszer is felelőssé tehető, mivel "az agyakat a háborús revans gondolatával igyekeznek megtölteni".
A pedagógiai módszer újításai főleg abból erednek, hogy Freinet sebesülései következtében kevesebbet tudott beszélni, így a tanítványaival a környék felfedezésére és a környezet megismerésére helyezte a hangsúlyt, miközben növényeket és állatokat gondoztak, majd a tapasztalataikat egy nyomdagép segítségével dokumentálták.
A módszert használó óvodákban a gyerekek a világgal aktív kapcsolatot teremtenek, valódi edényekben, valódi összetevőkkel főznek, növényt, állatot gondoznak, kísérleteznek, nyomdáznak. Ők maguk dönthetnek, hogy aznap mit szeretnének csinálni.
Számtalan magyar pedagógiai intézményben már óvodás kortól használják a módszert.
A Freinet-módszer célja az önkifejezés, önismeret, tolerancia és az önállóság fejlesztése már egészen kicsi kortól. Az óvodákban az önkifejezés több féle szabad technikával valósul meg, ilyen pl. a szabad rajz vagy a kötetlen beszélgetés, zene, színpadi produkció, idősebbeknél a fogalmazás, vagy a technikai és audiovizuális alkotás.
A pedagógusok folyamatosan feljegyzéseket írnak minden gyerek fejlődéséről, annak érdekében, hogy az oktatási folyamatot minél jobban az egyéni érdeklődéshez, képességekhez lehessen alakítani. Magyarországon csupán elenyésző számú oktatási intézetben működik olyan csoport, ahol Freinet szemlélete szerinti oktatás folyik, és a módszerhez tartozó kommunikációs technikák, úgymint iskolai újság szerkesztése és nyomtatása, iskolarádió, iskolák közötti levelezés sem terjedtek még el.

A korai fejlesztés módszerei