Kedves Leendő Nagymama! Gyed mellett lehet nappali tagozatos tanulmányokat folytatni, csak a gyermeket nem lehet bölcsibe/oviba adni. Nem tudok róla, hogy levelező tagozaton vagy távoktatásban a jogszabályban meghatározottakon túl tandíjmentességet adnának a felsőoktatási intézmények, a költségtérítést akkor nem kell megfizetni, ha a szülő a félév első napján tgyásban, gyedben, gyesben, gyetben részesül. Nagyszülő az unoka 1 éves kora után mehet gyesre, előtte is van rá mód, de csak miniszteri engedéllyel, méltányosságból, ha a szülő kereső tevékenysége nélkül ellehetetlenülne a család megélhetése. A központi kérdéssel kapcsolatban, hogy miként kaphat gyedet, kérem olvassa el a kérdezés alapelvei közül a 4. számút. Kiskapu van, de tapasztalatom szerint azért nem világosítják fel erről az érintetteket a hivatalokban, mert olyan jól lehet vele járni, hogy az már pofátlanság. Engem ez nem zavar, úgyhogy érdeklődés esetén szívesen állok rendelkezésükre és örömmel osztom meg Önökkel a természetesen teljesen legális módszer részleteit. Üdvözlettel: Szakbarbár Szakbarbár -0001. 11. 30. 00:00

A minimálbér 11%-át annak kell megfizetnie, aki biztosítottnak, biztosított eltartott hozzátartozójának vagy egészségügyi szolgáltatásra jogosultnak (pl. nyugdíjas, gyesen lévő, nappali tagozatos hallgató, kiskorú, stb.) nem minősül, de van valamilyen, a minimálbér 30%-át meghaladó jövedelme (ez jellemzőben elkülönültem adózó jövedelem, pl. bérbeadás, osztalék). Ha nincs jövedelem vagy van egy közeli hozzátartozó azonos lakcímen, aki biztosított, akkor nem kell fizetni. Akinek van TAJ kártyája, az a gyakorlatban biztosítástól, jövedelemtől, minden mástól függetlenül térítésmentesen veheti igénybe azt az egészségügyi szolgáltatást, amelyre a biztosítottak és az egészségügyi szolgáltatásra jogosultaknak ingyen jár, mert megfelelő informatikai, szervezeti háttér hiányában sem az egészségügyi szolgáltató,sem az egészségbiztosító nem ellenőrzi a kártya érvényességét. Volt egy időszak a 90-es évek közepén, amikor voltak kezdetleges próbálkozások arra, hogy csak a biztosítottaknak legyen érvényes TAJ kártyájuk, de ebből nem lett semmi. Az orvosnál, kórházban csak egy db formailag helyes TAJ számra van szükség. A fogászati kezelés azonban néhány kivételtől eltekintve (18 év alattiak, 60 év felettiek, terheseknek a szülést követő 3. hónapig) nem ingyenes a biztosítottaknak sem. De az egészségbiztosítóval szerződött fogorvosoknál még mindig kevesebbe kerül a kezelés, mint a magánrendelőkben, mert előbbieknél csak részleges térítési díjat kell fizetni. Az OEP főigazgatója kérelemre, méltányosságból engedélyezheti a részleges térítési díj mellett igénybevehető ellátás díjának átvállalását. A döntésnél a kezelés orvosszakmai indokoltságát és a család jövedelmi viszonyát veszik figyelembe. De az eljárás elég macerás és időigényes, mert fogászati problémánál mellékelni kell a kezelési tervet és megyei szakfőorvos véleményét. Szakbarbár -0001. 11. 30. 00:00

Kedves Laci! Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira az köthet megállapodást, aki biztosítottnak, biztosított eltartott hozzátartozójának és egészségügyi szolgáltatásra nem jogosultnak minősül és a minimálbér 30%-át meghaladó jövedelemmel rendelkezik, ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy sem ő, sem a közös háztartásban lakó többi felnőtt családtag nem dolgozik, nem vállalkozik, de mégis van pénze. Ennek a feltételnek nagyon nehéz megfelelni, általában a dolgozó férj kizáró ok. Ezen kívül köthet még megállapodást az, aki őstermelői igazolvánnyal rendelkezik. A járulékalap, ami után a 15%-os járulékot meg kell fizetni úgy viselkedik az tgyás, gyed alapját képező átlagkereset megállapításánál, mintha bruttó bér lenne. A szigorú feltételek mellett további hátránya, hogy a járulékfizetés alatt nem ketyeg a szolgálati idő. Sajnos a kérdésed első része a 6. és a 4. számú alapelvembe ütközik, ezért erre a részére nem szeretnék válaszolni. Üdvözlettel: Szakbarbár Szakbarbár -0001. 11. 30. 00:00

Kedves Carmen! Nem csodálom, hogy nem sikerült kiigazodni a jogszabályoknak, érdekes kérés, hogy hármas (és többes) ikrek után milyen ellátások vannak, ugyanis van, ami egyszeresen, van, ami duplán és van, ami triplán jár. Nézzük őket sorban: Egyszeresen járnak a biztosítástól függően járó ellátások: tgyás, gyed. Ez azért független a gyermekszámtól, mert az édesanya jövedelmének a pótlása a cél, az meg három gyermeknél is csak egyszeresen esik ki. Kivétel tb ellátásoknál a gyermekápolási táppénz, ami majd később jöhet szóba, mert ezek a babák ugye külön-külön is betegek lehetnek, úgyhogy mindegyik után lesz az életkorának megfelelő naptári napi gyermekápolási táppénz jogosultságod. Családtámogatási ellátások közül duplán jár a gyes, a Családok támogatásáról szóló törvény 26. § (1) bekezdés szerint a gyes ikergyermekek esetén függetlenül a gyermekek számától 200%-a a nyugdíjminimumnak. További érdekesség ikrek utáni gyessel kapcsolatban, hogy a jelenlegi szabályozás szerint ikrekkel annak az évnek a végéig lehet gyesen lenni, amíg tankötelessé válnak, vagy ha nem egyszerre kezdik meg a sulit, akkor addig, amíg az utolsó beíratkozik az 1. osztályba. Családi pótlék gyermekenként jár, ezért - ha első 3 babáról van szó és nem egyedül neveli őket, akkor 2003-as állapot szerint - 3*7.500 Ft családi pótlékra számíthtsz. A családi adókedvezmény azok után a gyermekek után jár, akik után családi pótlékban részesültük, illetve a 91. terhességi naptól a magzatok is beszámítanak a gyermekszámba, innentől kezdve havonta 3*10.000 Ft kedvezmény érvényesítését kérhetitek (ha van, annyi adótok, hogy abból igénybe tudjátok venni), vagyis ez is triplán jár. Remélem, mostmár sikerül eligazoldni a különféle ellátások között. Szakbarbár -0001. 11. 30. 00:00

Kedves Főállású Anyuka! A gyet folyósítása mellett kiválthat egyéni vállalkozói igazolványt vagy lehet gazdasági társaság (bt, kft) tagja, a gyet folyósítását nem érinti, ha vállalkozóként dolgozik, mert ebben az esetben a munkaidő nem értelmezhető. Sajnos azonban mivel személyesen közrenműködik a vállalkozásban, a járulékokat legalább bevétel hiányában vagy rossz üzletmenet mellett is legalább az előző havi minimálbér után meg kell fizetni. Ez pont "elviszi" a nettó 21.228 Ft-os gyetet, mert 29% tb járulékot, 8,5% nyugdíjjárulékot (vagy 8% magánnyugdíjpénztári tagdíjat és 0,5% nyugdíjjárulékot), 4% egészségbiztosítási járulékot kell fizetni, ami összesen 21.995 Ft. (A nem gyes, gyet mellett dolgozó egyéni vagy társas vállalkozó ezen kívül havi 3.450 Ft tételes egészségügyi hozzájárulást is fizet.) Az egyetlen jó hír, hogy gyet mellett lehet táppénzt, gyermekápolási táppénzt kapni és ennek az időtartamára nincs kötelező járulékfizetés. A minimálbérnél több vállalkozói kivét/tagi jövedelem realizálása esetén a magasabb összeg után kell a járulékokat megfizetni és ilyenkor az összevonandó jövedelem utáni progresszív SZJA is terheli a jövedelmet. Mindezeken felül nyereség esetén 16%-os vállalkozói SZJA-t vagy társasági adót, 20 és/vagy 35%-os osztalékalap utáni SZJA-t , valamint a bevétel 80%-a vagy a bevétel anyagjellegű ráfordításokkal csökkentett része után kb. 2% (településenként változó) helyi iparűzési adót is kell fizetni. Igyekeztem mindent röviden összefoglalni, de a vállalkozás beindítása előtt mindenképpen ki kell kérni könyvelő tanácsát, mert ennél sokkal összetettebb a kérdés, könyvelőre később is folyamatosan szükség lesz, sőt ha társas vállalkozásról van szó, ügyvéd közreműködése is elengedhetetlen - érdemes alaposan átgondolni, hogy ér-e ennyit az egész. A gyermeknevelési támogatás, hétköznapi nevéna a főállású anyasági nem segélynek, hanem ún. rendszeres pénzellátásnak minősül az alábbi törvény szerint: 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 4. § (1) E törvény alkalmazásában i) rendszeres pénzellátás: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj - kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendelet alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás; Azért fontos az, hogy mi minősül rendszeres pénzellátásnak, mert bizonyos, ide tartozó ellátások kizárják egymást, pl. nem lehet egyszerre munkanélküli járadékot és gyetet kapni. Üdvözlettel: Szakbarbár Szakbarbár -0001. 11. 30. 00:00

Kedves Tamás! Azért nem szeretek még útban sem lévő babák utáni ellátásokról mesélni, mert a jogszabályok folyton változnak, úgyhogy a tervezéssel nem szabad ennyire a ló másik oldalára átesni. Az ominózus mondatot sem úgy gondoltam, hogy én mondjam meg, mikorra kell időzíteni a terhességet, hanem hogy ha biztos a terhesség, akkor már el lehet kezdeni a pénzügyekkel foglalkozni. Az a néhány hónap bőven elegendő arra, hogy bebiztosítsuk az anyagiakat a szüléstől a baba 2 éves koráig, csak a minimálbért fizető munkáltatót kell elfelejteni. Ha mostanában kiderülne a terhesség, akkor minimális erőfeszítéssel elég tisztességes tgyást és gyedet kaphat a kedvesed, függetlenül attól, hogy mennyit dolgozott előtte és hogy csak minimálbérre volt bejelentve. Ugye megérted, hogy ez nem olyan téma, amit itt kellene megbeszélnünk. Apuka csak gyedre mehet, a terhességi gyermekágyi segély értelemszerű csak az anyának jár. Ha az anya igénybe vette a tgyást, akkor ennek lejárta után, ha nem vette igénybe, akkor a baba 169 napos korától igényelheti az apa a gyedet (a kettő nem feltétlenül esik egybe, mert a tgyást már a szülés várható ideje előtti 28. naptól is lehet igényelni.) Gyed mellett viszont nem lehet dolgozni, sem alkalmazottként, sem egyéni vállalkozóként. Szakbarbár -0001. 11. 30. 00:00

Kedves Erika! Családi pótlékot bármelyik szülő igényelhet, amennyiben a születési anyakönyvi kivonatból megállapítható, hogy ő a gyermek szülője. Vagyis ahhoz, hogy a párod a munkahelyén igényelje a családi pótlékot, előbb "bele kell kerülnie a születési anyakönyvi kivonatba", ezt pedig nem dns vizsgálattal lehet elérni, hanem házassággal vagy apai elismerő nyilatkozattal. Utóbbiról kimásoltam a jogszabályt, mert gondoltam, hogy érdekelni fog, de nekem a tb a szakmám, nem a gyámügy, úgyhogy erről nem tudok akkora biztonsággal nyilatkozni, mint a kérdés tb-s részéről. 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról, egységes szerkezetben a hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1952. évi 23. törvényerejű rendelettel, valamint a végrehajtásáról szóló 7/1974. (VI. 21.) IM rendelettel és a 4/1987. (VI. 14.) IM rendelettel Csjt. 36. § Ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt nem állott házassági kötelékben, a gyermek apjának kell tekinteni a) azt a férfit, aki a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerte el, vagy c) a jelen törvényben meghatározott feltételek esetén azt, aki a gyermek születése után az anyával házasságot kötött, vagy Csjt. 37. § (1) A teljes hatályú elismerő nyilatkozat az apaságot egymagában megállapítja. (2) Az a férfi, akitől a gyermek származik, a fogamzási idő kezdetétől fogva a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerheti el, ha a) a törvény értelmében nem kell más férfit a gyermek apjának tekinteni és b) a gyermek legalább tizenhat évvel fiatalabb mint a nyilatkozó. (3) Ilyen elismerő nyilatkozatot csak személyesen lehet tenni. A cselekvőképességében korlátozott személy elismerő nyilatkozata csak akkor érvényes, ha ahhoz törvényes képviselője hozzájárult. Ha a törvényes képviselő tartósan gátolva van, vagy a hozzájárulást nem adja meg, azt a gyámhatóság hozzájárulása pótolhatja. (4) A nyilatkozat teljes hatályához szükséges az anyának, a kiskorú gyermek törvényes képviselőjének és ha a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte, a gyermeknek a hozzájárulása is. (5) Az elismerést és a hozzájárulást anyakönyvvezetőnél, bíróságnál, gyámhatóságnál, illetőleg magyar külképviseleti hatóságnál jegyzőkönyvbe kell venni vagy közjegyzői okiratba kell foglalni. Csjt. 38. § (1) Ha a gyermek apja sem az anya házassági köteléke vagy utólagos házassága, sem teljes hatályú apai elismerés, az apaságot bírósági úton lehet megállapítani. (2) A bíróság a gyermek apjának nyilvánítja azt a férfit, aki az anyával a fogamzási időben nemileg érintkezett, és az összes körülmény gondos mérlegelése alapján alaposan következtethető, hogy a gyermek ebből az érintkezésből származik. Csjt. 39. § (1) Ha az anya a gyermek születése után házasságot köt, férjét a gyermek apjának kell tekinteni, ha a) sem az anya korábbi házassági köteléke, sem teljes hatályú elismerő nyilatkozat, vagy jogerős bírósági ítélet alapján nem állapítható meg, hogy ki a gyermek apja, és az apaság megállapítása iránt más férfi ellen per sincs folyamatban, feltéve, hogy b) a férj a gyermeknél legalább tizenhat évvel idősebb és c) a férj a házasságkötést megelőzően az anyakönyvvezető előtt a gyermeket a magáénak ismeri el. Annak ellenére, hogy láthatod, nem túl bonyolult rendezni papíron az apakérdést, nem javaslom, hogy ne Te igényeld a családi pótlékot. Ilyen bizonytalan helyzetben csak az biztos, hogy magadra számíthatsz és azokra az ellátásokra, amiket Te kapsz meg. A nyomtatványokat bárkinek ugyanannyi idő kitölteni, ráadásul mindenképpen el kell menned oda, ahol azok igénylik a családtámogatási ellátásokat, akiknek nincs munkáltatója vagy van, de az nem kifizetőhely, mert egyszeri anyasági támogatás (ami idén kettős ikreknél összesen 139.200 Ft) kizárólag az édesanyának jár. Ha már úgyis ott vagy, egy papírral több vagy kevesebb szerintem nem számít. Úgyhogy én a helyedben nem adnám ki a kezemből a családi pótlékot. Idén a családi pótlék 2 gyerekes családnak 2*5.900 Ft, egyedülállónak 2*6.900 Ft. A már említetteken kívül ikergyesre vagy jogosult, ami most havi nettó 42.456 Ft és ezt egészen addig kaphatod, ameddig tankötelesek nem lesznek a gyerekek. Nagyon sok erőt és kitartást kívánok, mert nem semmi, amit vállaltál. Szakbarbár -0001. 11. 30. 00:00

Mivel a táppénznek és a tgyásnak nincs felső határa, a gyednek meg van és ez Téged elég kellemetlenül fog érinteni, ezért célszerű a felső határ nélküli tgyást olyan sokáig kapni, ameddig csak lehet, vagyis jobban jársz, ha egészen a szülés előtti napig táppénzen maradsz és csak onnantól veszed igénybe a tgyást. Ellenkező esetben - mivel a tgyást már a várható időpont előtti 28. naptól megkezdhetnéd - már a baba kb. 140 napos korától maximált ellátást kapnál, így meg csak kb. a 168. naptól jönnek az ínséges idők. A 168 naptári nap tgyást majd a gyed követi a baba 2 éves koráig, utána gyesen lehetsz a 3. születésnapjáig. Ezek mostani jogszabályok szerint vannak így, úgyhogy csak tájékoztató jelleggel mondom, mire a Te babád 3 éves lesz, addig nagyon sokminden megváltozhat. Szakbarbár -0001. 11. 30. 00:00

... Nem tudom megmondani, hogy 2007-2008 körül mit lehet majd tenni ebben az esetben, csak azt mondhatom, hogy azt feltételezve, hogy a jogszabály ezzel kapcsolatban nem változik, akkor mi lehet a megoldás. A tgyás lejártával, akár pár héttel korábban is meg lehetne szüntetni a munkaviszonyt közös megegyezéssel. Ezután néhány napra munkanélküli járadékot lehet igényelni és ennek a szüneteltetése mellett lehet kérni a gyedet. A munkanélküli járadékos és a járadékot tgyás, gyed, gyes miatt szüneteltető munkanélküli ugyanolyan biztosított, mint a munkaviszonyban álló, így ha a kistestvér beleszületik a gyedbe vagy a gyesbe, akkor biztosított is lennél és az előzetes biztosítási időd is meglenne, vagyis megint jogosult lennél tgyásra és gyedre. Alapja a járadék alapját képező átlagkereset - nem maga a járadék, hanem a korábbi átlagkereset, ami után megállapították a járadékot - lenne. Szakbarbár -0001. 11. 30. 00:00

Túl nagy választási lehetőség nincs, mert a tgyást lekésőbb a szülés napjától jár, gyed meg a tgyás 168 napjának lejárta után, az egyetlen, amivel lehet variálni, az az, hogy a tgyást mikor kezded meg, mert a szülés várható időpontja és a szülés ideje között bármikortól lehet igényelni, a szülés napjáig viszont akár táppénzen is lehet lenni, ha az orvos keresőképtelennek talál. 131.000 mellett inkább az utóbbit és a szüléstől történő tgyásigénylést javaslom, nagyon minimálisan, de jobban jársz, mert így később jön be a maximált gyed, előtte a tényleges fizetés 70%-át kaphatod táppénzként majd tgyásként, felső határ nélkül. Apuka a tgyás letelte után mehet gyedre, de neki is meg kell felelnie a 2 követelménynek: biztosítottnak kell lennie, amikor igényli és - nála nem a szüléstől, hanem az igényléstől visszaszámítva - 180 napi biztosításnak kell lennie az elmúlt 2 évben. Ha ez rendben van, akkor a biztosításba kerülést már meg szokták tudni oldani valahogy. Gyesre viszont bármikor mehet, amikor Te már nem kapsz tgyást és gyedet. mert az alanyi jogon jár Szakbarbár -0001. 11. 30. 00:00

A gyermek gondozására kért (kötelezően megadandó) fizetés nélküli szabadság alatt a munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt rendes felmondással, de a határozott időre létrejött szerződés a határozott idő lejártakor akkor is megszűnik, ha akkor épp gyeden, gyesen van valaki. Munkanélküli járadékot megigényelni nem lehet amíg gyedet, gyest folyósítanak, mert a járadék egyik feltétele, hogy más rendszeres pénzellátásban nem lehet részesülni mellette, továbbá azért is kizárt a járadék igénylése, mert arra az jogosult, aki munkát akar vállalni, de nem talál munkahelyet, gyeden, gyesen lévő anyuka pedig babázni akar, nem dolgozni. Ha gyed után szűnne meg a munkaviszony és ezután jönne az ötlet, hogy most még jöhet a gyes, akkor viszont előtte célszerű néhány napra megigényelni a járadékot és utána a szüneteltetése mellett kérni a gyest, mert ilyenkor gyes alatt is megmarad a biztosítás (a járadékban részesülő, szüneteltető azt leszámítva, hogy táppénzre nem jogosult, ugyanolyan biztosított, mint a munkaviszonyban álló), ami egy kistestvérnél fontos lehet, mert talán ezzel lesz meg az előzetes biztosítási idő. Szakbarbár -0001. 11. 30. 00:00