Kedves Szakbarbár!
2000-ben szültem első gyermekemet, majd a gyed letelte után, mivel már a
második babámmal terhes voltam, táppénzre mentem. Azzal az indokkal, hogy a
gyed alatt nem fizettem (vagy nem fizettek utánam) egészségbiztosítási
járulékot, csak a minimálbér után kaptam a táppénzt. Nem nagyon értettem a
dolgot, és nem is nagyon tetszett, de mivel 2 hónapról volt szó, nem
firtattam túlságosan. Ugyanakkor egy barátnőm ugyanilyen helyzetben a rendes
fizetése után kapta a táppénzt. Most a kisebbik lányom két és fél éves,
bölcsődés, én pedig 2004. dec. 1-től visszamentem dolgozni, de mivel
rengeteg szabim gyűlt össze a majdnem öt év alatt, amit itthon töltöttem (96
nap 2004.dec.31-ig), így ezt veszem ki folyamatosan.
Mivel 2005. jan-ban egy hetet táppénzen is voltam, május 13-ára számolták
nekem a cégnél, hogy letelik a szabadságom (hozzászámolva a 2005-re járót
is). A baj az, hogy a cégem azt mondta, ha letelik az összes szabadságom,
fel fognak mondani nekem,tehát arra nincs esélyem, hogy még dolgozzak
tovább, hogy meglegyen a szükséges idő, ha egyáltalán van ilyen.
Most újra babát várok(2005.dec. 5-re vagyok kiírva), és szeretnék megint
táppénzre menni, márcsak azért is, hogy ne tudjanak felmondani nekem.
Kérdésem: mi után fogom kapni a táppénzt, a minimálbér, vagy a rendes
fizetésem után (ami nagyon nagy különbség)? Elég-e a dec. óta ledolgozott
idő, hogy a több pénzt kapjam? Egyáltalán hogyan működik ez a dolog?
Hogyan lehetséges, hogy a barátnőm a rendes fizetése után kapta a
táppénzt, én meg a min. bér után? (Teljesen ugyanabban a helyzetben voltunk,
csak ő más cégnél dolgozik. Még rá is kérdezett, az én esetemből kiindulva,
de azt mondták neki, jár a rendes táppénz.) Mennyit kellene még dolgoznom
ahhoz, hogy rendes táppénzt kapjak? Azt is hallottam, hogy az sem mindegy,
hogy mióta dolgozom, saját magam jogán vagyok-e táppénzen a munkaidő alatt,
vagy a gyermekemmel, mert ha gyerekkel, attól még fizetek eg. bizt.
jár. -ot, de ha magam, akkor nem.
Remélem érhető a kérdésem, íme néhány adat:
Első szülés: 2000. 08. 28.
Gyed vége: 2002. 08. 28.
Táppénz kezdete: 2002. 08. 29 - mértéke: min. bér után járó
Második szülés: 2002. 10. 23.
Gyed vége: 2004. 10. 23.
Gyes kezdete:2004. 10. 24.
Munka kezdete:2004. 12. 01.
Táppénz (én):2005. 01. 24. -2005. 02. 06. Táppénz (gyerekkel): 2005.04.04.-2005.04.
Szabi vége(felmondás!!!): 2005. 05. 13. (ehhez még nincs hozzászámolva a
mostani, gyerek utáni táppénz, tehát ezzel még tolódik)
Kérem, ha bármely adat hiányzik, vagy valamit nem érthetően írtam le,
jelezze, mert nagyon fontos lenne nekem ez a dolog.
Sürgős lenne a válasz!
Előre is nagyon köszönöm!
Van olyan, hogy 180 bérezett nap hiányában a táppénz csak a minimálbér után
jár, de a konkrét esetben, és általánosságban, ha gyedről megy valaki
táppénzre, akkor nem így van, mert ilyenkor az ún. kedvezményszabály lép
életbe - saját táppénznél és gyápnál egyaránt. A kedvezményszabály lényege,
hogy a gyedes átlagkereset éled fel és azután jár a táppénz. Ha 2005-ben
táppénzre mész, akkor ugyanez lesz a helyzet, mert az irányadó időszakban
gyedből és bérezett napból együtt 180-nál több van - talán azóta már a cég
is rájött, hogy ilyenkor nem a minimálbér a táppénz alapja.
Ha tévesen állapították meg a táppénz összegét (ezt nagyon gyakran szúrják
el a munkáltatók, mert egyszerűen rosszul értelmeznek egy bekezdést), akkor
még behajthatod rajtuk a különbözetet. Először lehet finoman próbálkozni,
hivatkozni az Ebtv. 48. § (5)-re - nem másolom ki, mert hosszú lenne és nem
értenéd, akinek a szakmája, annak viszont ennyiből is tudnia kell - , ez a
kedvezményszabály. Aztán ha a szép szó nem használ, akkor kell írni a
munkáltató székhelye szerinti Egészségbiztosítási Pénztár kifizetőhelyeket
ellenőrző osztályára. Két ilyet ügy volt nemrég, az egyikben csak
állásfoglalást kértünk, hogy igenis úgy van, ahogy mi mondjuk, az elég
sokáig tartott, mire ideért, a másik esetben viszont 2 héten belül kimentek
és rendberakták a dolgokat, úgyhogy inkább a panaszos levelet javaslom. Írd
le nekik ugyanazt, amit nekem, dátumokat is, ez fontos!
A rendberakás jogszabályi alapja egyébként ez: Ebtv. (7) Ha az igény
elbírálása után megállapítást nyer, hogy az igényt jogszabálysértő módon
elutasították, vagy alacsonyabb összegű ellátást állapítottak meg, illetőleg
folyósítottak, a jogszabálysértés felfedésétől visszafelé számított öt éven
belül járó összeget és az utána járó - a Tbj.-ben meghatározott - késedelmi
pótlékot utólag ki kell fizetni.
Terhesen felmondási tilalom véd, nem rúghatnak ki. A tgyás és a gyed alapja
a szabadságra, és ha utána táppénzre mész, akkor az előtte lévő
betegszabadságra kapott bér átlaga, de legfeljebb a minimálbér kétszerese
lesz.