2003. február 1. óta külföldön dolgozom (EU, Dánia, legálisan, itt is
fizetve egészségbiztosítási hozzájárulást), mialatt az otthoni munkahelyemen
(tulképp onnan kiküldetésben) fizetés nélküli szabadságon vagyok (ezt a
munka miatt engedélyezték). Az azt megelôzô több, mint 5 évben folyamatos
munkaviszonyban dolgoztam (és csak) itt. A keresetem kb. bruttó 180000
forint volt pl. 2002-ben. 2004. április 8-án gyermekem született (külföldön,
de magyar állampolgár, felszerelve az összes szükséges magyar okmánnyal,
apukája is az, én is). 2004. október 8-án újra dolgozni kezdtem (még mindig
külföldön, ugyanott), és a munkaszerzôdésem 2005. július 31-ig szól.
Augusztus 1-tôl újra Magyarországon fogunk élni. Jelenleg második
gyermekünket várjuk, akinek érkezése október 20-a körül várható.
Ez a történet röviden. A kérdések: ha augusztus 1-tôl a szülésig otthon
szeretnék maradni a nagyobbik gyermekkel, milyen juttatásokra leszek
jogosult ôutána, illetve késôbb a testvére után. Melyik az a lehetôség,
amibôl anyagilag a legjobban jöhetünk ki? Miért állítja munkáltatóm TB
ügyintézôje, hogy nem vagyok jogosult elsô gyermekem után a GYED-re, mivel a
szülés napján nem voltam biztosított, ha ezt sehol máshol nem látom leírva?
Mi az én esetemben a számolás alapja, és ez milyen végeredményre vezet? Mire
vagyok jogosult a második gyermekem születése után, és azt mikortól érdemes
igénybe vennem? Ha a biztosítási idôm az akadálya bizonyos jogosultságoknak,
mit tehetek ennek "feljavítására" még a hátralevô idôben (pl. gyes, vagy
gyed visszamenôleg való igénylése, amit ugyan nem tartok túl
tisztességesnek?, esetleg munkábaállás mondjuk félállásban augusztus 1-tôl?
Utóbbi megoldható-e a nem eddigi munkáltatómnál? Segítene rajtam, ha a
hátralevô hónapokra távolléti díjat kapnék?)?
Én a helyzetemet jelenleg elég kilátástalannak látom. Olvastam bizonyos
méltányossági díj-megítélésekrôl is. Érdekelne, hogy ezt a méltányosságot
csak szociális okok alapján gyakorolják, vagy az is számít, ha valaki
(ráadásul fiatal és nô) azért töltötte ezt az (egyébként tudományos
kutatómunkát magába foglaló) idôt "fizetés nélküli szabadságon", hogy az
ezalatt szerzett tudást otthon kamatoztassa és adja tovább, miközben
Magyarország népesedési statisztikáit is lehetôségeihez mérten szépen
javítja.
Elôre is köszönöm válaszát! Tisztelettel
Gyedhez nem a szülés napján kell biztosítottnak lenni, hanem az igényléskor,
a szülés napjához képest csak az előzetes biztosítási idővel kell
rendelkezni. A jogszabály úgy szól, hogy gyedre jogosult az, aki
biztosított. Ha akkor kéred a gyedet, amikor biztosított vagy és megvan a
szülést megelőző 2 évben a legalább 180 napi biztosításod, akkor mindkét
feltételt teljesíted és jár a gyed. A gond az, hogy július 31-ig vagy
biztosított és aug. 1-től kérnéd a gyedet.
De ezt meg tudod oldani vagy úgy, hogy munkanélküli járadékot igényelesz
aug. 1-től és pár nap múlva ezt szüneteltetve kéred a gyedet, aminek a
járadék alapját képező átlagkereset, de legfeljebb a minimálbér kétszerese
lesz az alapja, rád az utóbbi vonatkozna, vagy úgy, hogy 1 nappal hamarabb
igényled meg a gyedet, és akkor a szerződés szerinti bér, de legfeljebb a
minimálbér kétszerese az alap, itt is utóbbi az érvényes a Te esetedben.
Inkább az előbbi megoldást javasolnám, mert ezzel a ketteske utáni
ellátásokra is egyből bebiztosítod magad. Ezek szintén a minimálbér
kétszerese után kerülnének megállapítására. Ezeket a nevezetes összegeket
megtalálod nettóban itt a honlapon. Ketteske után azért leszel jogosult
tgyásra és gyedre, mert járadékosként biztosított vagy, az EU-s biztosítást
pedig beszámítják az előzetes biztosításba, csak ennek valami nagyon macerás
igazolása van, egy E két- vagy háromszáz akárhányas nyomtatványon levelezi
le a két ország biztosítója.
A méltányosság nem olyasmi, ami Nálad szóba jöhetne, ezzel az próbálkozhat,
aki biztosításban áll, de hiányzik a szükséges előzetes biztosítási ideje.