Csak a jelenlegi jogviszonyban elért jövedelemből számolódnak az ellátások, úgyhogy ami 2016. április előtt volt, az egyáltalán nem érdekes. A biztosításban lévő 3 nap szünetnek nincs jelentősége.Az ellátások alapja csak a jelenlegi helyen kapott bér - a ténylegesen megkapott, nem a szerződés szerinti. A béren kívüli juttatás, táppénz, egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem nem számít bele.

Az átlagot durván 70.000-nek véve a csed havi nettó 42.000 Ft, a gyed pedig havi nettó 37.000 Ft körül várható, családi kedvezmény nélkül ennyi, gondolom, hogy azt nem Te veszed igénybe. Apának átadott, vagy akár a rögtön általa megigényelt gyed azzal jár, hogy nincs biztosításod, szolgálati időt és meg kell fizetni a havi 7.110 Ft-os egészségügyi szolgáltatási járulékot. Szakbarbár 2017. 02. 06. 08:08

A táppénz nem számít bele az ellátások alapjába, az csak a bérből számolódik, ráadásul a jogszabály azt mondja, hogyha a gyes vége után 1 éven belül újra szülsz, ugyanabból a jogviszonyból, és az előző csed alapjában csak a mostani munkáltatónál szerzett jövedelem van, akkor ha az általános szabályok szerint kevesebb lenne az új csed, gyed alapja, mint az előző csed alapja volt, akkor ismét az utóbbi után állapítják meg az új ellátásokat. Tehát akár leszel táppénzen, akár nem, semmiképpen sem lesz kevesebb az új csed, gyed alapja a régi csed alapjánál. Ezzel a 2. kérdésre is válaszoltam.
Ha korábbi időpontban nem tudtok megállapodni, akkor a fizetés nélküli szabadság a bejelentéstől számított 30. napon megszűnik, akkor is, ha ez nem tetszik a munkáltatónak. Szakbarbár 2017. 02. 06. 08:00

1. Ha legalább 1 napot vagy szabadságon, akkor utána kaphatod együtt a táppénzt és a gyedet.

2. Ha a fizetés nélküli szabadságot az eredetileg kért időpontnál hamarabb meg akarod szüntetni - ez a fizetett szabadság és a táppénz feltétele - , akkor az a bejelentéstől számított 30. napon szűnik meg. A munkáltatónak ennyi jogi lehetősége van, hogy ezt a 30 napot kivárassa.

3. A gyed alatt szülsz, ugyanabból a jogviszonyból, az előző csed alapjában csak a mostani munkáltatónál szerzett jövedelem van, ilyenkor ha az általános szabályok szerint kevesebb lenne az új csed, gyed alapja, mint az előző csed alapja volt, akkor ismét az utóbbi után állapítják meg az új ellátásokat. Tehát nincs jelentősége, ha az aktuális béred kevesebb és annak sem, hogy ezzel mennyit dolgozol. A táppénz pedig eleve nem számít be semmibe.

4. A fizetés nélküli szabadság a gyermek 3 éves koráig megillet, akárhányszor visszamehetsz fizetés nélkülire. Elvileg 15 nappal korábban kell bejelenteni, de nem hiszem, hogy a munkáltató problémázna rajta, ha ezt nem tartanád be. Szakbarbár 2017. 02. 06. 07:54

Az orvosi alkalmassággal kapcsolatos kérdésre nem tudok válaszolni.

A terhesség bejelentésének időpontja a kismama döntéséről függ, konkréten nem mond erről semmit az Mt., én az általános magatartási követelményeknél említett együttműködési és tájékoztatási kötelezettség miatt gondolom úgy korrektknek, hogy jelentsük be, amint biztos és eltelt a kritikus időszak, mert segítsük a munkáltatót azzal, hogy az információ birtokában ne számoljon a munkábaállítással.

Csed mellett a munkajogi státuszod szülési szabadságon lévő, de emellett extraként kaphatod a gyedet is, amihez egyébként sem kötelező fizetés nélküli szabadságot igényelni. Ha egyszerre több ellátást kapsz, akkor a munkajogi státuszodat az utolsó gyermek kora határozza meg.

A ketteske utáni csed és gyed megállapításánál az írt helyzetben alkalmazható a kedvezményszabály, ami biztosítja, hogy ketteskével semmiképpen ne kapj kevesebb csedet és gyedet, mert ha az általános szabályok szerint ezek alapja az előző csed alapjánál kevesebbre jönne ki, akkor az előző csed alapja jön vissza. Szakbarbár 2017. 02. 02. 06:58

Ha legalább a csed 1. napján még biztosított vagy, akkor ha a munkaviszonyod később meg is szűnik, akkor is ugyanolyan összegben és ugyanannyi ideig jár a csed és a gyed, mintha nem szűnt volna meg. Tehát ennél a babánál semmilyen hátrány nem ér, egy következő utáni gyedhez viszont 2018 elejétől nem ketyeg a biztosítási idő, így hacsak nem mész vissza dolgozni hamar, akkor igen nagy eséllyel ketteske után nem fog járni a gyed.

A szabadság a munkaviszony végéig jár - a csedre és a gyed első 6 hónapjára jár, ennél hamarabb véget ér a munkaviszony, úgyhogy egészen ennek a végéig járnak a napok.

A gyedet is ugyanott, ugyanúgy fogod tudni megigényelni, mint a gyedet, mert a passzív gyedre az igényt az utolsó munkáltatónál kell beadni. Szakbarbár 2017. 02. 02. 06:45

Ha a hármaska után kapott gyes alatt vagy ennek a végét követő 1 éven belül szülsz, nincs legalább 120 bérezett napod és az általános szabályok szerint - ezzel a bérrel a minimálbér kétszerese után - megállapított ellátás kevesebb a hármaska utáni csed alapjánál, akkor újra utóbbit fogják megállapítani. Tehát az előzőnél kevesebbet semmiképpen sem kapsz. Szakbarbár 2017. 02. 02. 06:38

A táppénznek csak előnye van: nem kellett alatta járulékolni - csak a bruttó táppénz 1/3-t kell megfizetni, ami előbbinek kb. az ötöde - és nem számít bele az ellátások alapjába, mert azok kizárólag a bérből számolódnak. Ennek praktikus lenne annyinak lenni, amennyit 2019-es minimálbér kétszeresének vársz, mert még ott is fogsz gyedet kapni és ha elég magas hozzá az átlagod, akkor emelkedhet a gyed a következő évek elején. Szakbarbár 2017. 02. 02. 06:30

0 (vagy 30-nál kevesebb) bérezett nappal az ellátások alapja főszabályként a szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese. A szerződés szerint bért az órabérből úgy állapítják meg, hogy az ellátás kezdetének hónapjában lévő munkanapok és - teljes munkaidő esetén - 8-cal megszorozzák, tehát a pótlékok nincsenek benne. A csednél és a gyednél azonban meghatározott feltételek teljesülése esetén, és Nálad mindegyik teljesül van egy ún. kedvezményszabály, ami azt mondja, hogyha az így megkapott alapnál kedvezőbb az előző csed alapja, akkor az új ellátás alapja a régi csedével fog megegyezni. Úgyhogy nincs szükség a felvetett megoldásra, ami eleve csak a csed időtartama után jött volna szóba és azzal járt volna, hogy a 3 hónap járadék után nincs szolgálati időd, biztosításod és meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Szakbarbár 2017. 02. 02. 06:24

Közszférában járó szabadsággal kapcsolatban csak részben segíteni, mert világ életemben a versenyszférában dolgoztam, csak ehhez értek. Az közös szabály, hogy a csedre és a gyed első 6 hónapjára jár, meg kell nézni, hogy a gyed első éve az adott év hányadik napján jár le és ennyi nap/365 arányában jár abban az évben a szabadság. A gyed tovább részére illetve a gyes idejére - ha ezek mellett nem dolgozol - nem jár. Szakbarbár 2017. 01. 31. 06:15

Ha a próbaidő után megszűnt után nem lesz egy másik munkaviszonyod, ami legalább a csed kezdetén még fennáll, akkor egy minimálbér alapú csedre, gyedre még úgy is lehet esélyed, ha úgy igényelsz álláskeresési járadékot, hogy a csed elején még legyen belőle pár nap hátra, mert ezt szüneteltetve kaphatod ezeket a limitált összegű ellátásokat. Vagy lehetsz egyéni vállalkozó...
Aktuálisan fennálló biztosítási jogviszony nélkül semmiképpen sem jár csed, gyed. A gyes után 1 éven belüli szülés ténye az ellátások összegénél lehet érdekes, akkor, ha ugyanabból a jogviszonyból szülsz megint, tehát ez egy kicsit sem úgy van, ahogy írtad. Szakbarbár 2017. 01. 31. 06:10

A gyed extra egy fantázianév, munka/vállalkozás mellett is jogosult vagy rá, ennyi a lényege, de külön gyed extra nevű ellátás nincs.

A munkahelyeden fizetés nélküli szabadságon vagy, ami megillet a gyermek 3 éves koráig, ami alatt felmondási tilalom véd. Hacsak nem veszélyezteted a munkáltató gazdasági érdekeit a vállalkozással, akkor jogszerűen nem lehet felmondani. A terhességet célszerű a kritikus időszak letelte után bejelenteni, hadd tudja a munkáltató, hogy nem számolhat Veled. Bármikor jelented is be, (másik) felmondási tilalmat jelent. A következő csed és gyed összegét nem befolyásolja a bejelentés időpontja.
A fizetett szabadság annak érdekes, aki gyeden van és el tud menni táppénzre is, ez egyelőre nem opció. Ha az lesz, akkor a párhuzamosan kapható ellátások érdekében meg lehet és kell is ezt játszani.

Az, hogy milyen adózási formát választasz, sokmindentől függ, könyvelővel lenne érdemes beszélni róla. A katát nem javaslom, mert az erről szóló jogszabályban nincs olyan lehetőség, mint az általános szabályok szerint adózó ev-k esetében, hogy a gyed alatt nem kell járulékot fizetni (csak buta adminisztráció esetén), a kata ilyen kondíciókkal havi 50.000 lenne.

A szünetelés és nullás bevallások beadása között különbségről is könyvelővel beszélj, mert az egyetlen különbség a két eset között az ő - egy db havi nullás bevallásért minimális - díja. Nem javaslom a hivatalosan bejelentett szüneteltetést, mert megszabadíthat a vállalkozásból járó ellátásoktól. Ha nem szünetelsz és itt is lesz a szülés előtti 2 évben legalább 365 napnyi jogviszonyod, akkor innen is járhat csed és gyed, táppénz meg kevesebb esetén is. Akkor is, ha soha egyetlen Ft járulékot nem fizettél, mert a jogszabály ismeri és ilyen illogikusan, de több, mint kedvezőben kezeli ezt a helyzetet is. Szakbarbár 2017. 01. 31. 06:04

A szülés előtti 2 évben legalább 365 nap előzetes biztosítással kéne rendelkezni egyik jogosultsági feltételként ahhoz, hogy gyedre jogosult legyél. Mivel 1 évnél több már kiesett ebben a 2 évnél, sehogy sem tud összejönni a szükséges 365 nap. Úgyhogy a gyed az teljesen esélytelen. A csednek valamivel lazábbak a jogosultsági feltételei, ott a 365 napba a passzív csed, gyed is beszámítható, ezért egy csedre - meg előtte táppénzre - még jogosult lehetsz, ha szülés előtt munkaviszonyt létesítesz.

Az ellátások alapja az aktuális bér, a rá vonatkozó korlátokkal, a táppénznek is van egy maximuma, a csednek meg akkor van meghúzva a felső határa a minimálbér kétszeresének a 70%-ánál, ha nincs legalább 120 bérezett naptári nap a számítási időszakban.

Ha nem jön össze a munka, akkor a gyest jókor időzítve lemondva, helyette álláskeresési járadékot igényelve egy járadék alapját képező bér, de legfeljebb minimálbér alapú csedet még így is kaphatsz. Utána kell nézni, hogy hány nap járadékra vagy jogosult és úgy kell megigényelni, hogy a csed kezdetén már kapd, mert a járadékot szüneteltetve lehetsz jogosult a csedre. Szakbarbár 2017. 01. 31. 05:51

Attól függ, hogy csak csedre, vagy csedre és gyedre is van-e esélyed, hogy mikor szűnt meg a munkaviszonyod. Írd meg, hogy segíteni tudjak. Szakbarbár 2017. 01. 26. 17:45

A hallgatói gyed annak opció, aki az általános szabályok szerint nem jogosult csedre, gyedre, mert nem biztosított. Az ilyen kismama ha a tanulmányok végét követő 1 éven belül szül és vagy egyáltalán nem dolgozott addig, vagy pont akkor nem dolgozik és ezért nem jár neki csed, gyed, az igényelheti a BA szintig bezárólag minimábér alapú, ennél magasabb szintnél a garantált bérminimum alapú hallgatói gyedet.

Aki a nappali tagozatos képzés befejezése után legalább 185 napot dolgozik, az - a nappali tagozatból beszámítható 180 nappal - az általános szabályok szerint kaphat csedet, gyedet. A feleséged ilyen. Az általános szabályok alkalmazása azt jelenti, hogy a 400.000-es bére után kapja az ellátásokat - feltéve, hogy legalább 120 bérezett napja volt ezzel az összeggel. Ha nem volt ennyi, akkor a minimálbér kétszerese lesz az ellátások alapja.

Előfordulhat olyan eset, hogy a hallgatói gyed alapját képező jövedelemnél kevesebbért dolgozik valaki, pl. mert csak 4 órás. A törvény gondolt rájuk is, nem hagyja, hogy aki semmit sem csinál, az kevesebbet kapjon, mint aki kevés bérért dolgozott, ezért van egy olyan szabály, hogy ilyenkor nem lehet kevesebb a normál gyed összege a hallgatói gyednél. De ez Nektek nem érdekes.

Szakbarbár 2017. 01. 08. 12:29

Nem tudom, hogy hogy sikerült ilyen hülyeséget leírnom, hogy nem jár gyed, ha a béredet megkapod - talán azzal a csedes helyzettel kevertem, amikor anyuka a felmondási idejét tölti a csed elején, bért kap és ezért csedre nem jogosult, azt majd csak a munkaviszony megszűnését követő naptól folyósítják.
Az igénybejelentőn nem kell jelölni, hogy dolgozol-e. Szakbarbár 2017. 01. 08. 12:11

Egyeske után 3 éves korig kaphatja a gyest és a családi pótlékot itthon. Amint megszületik ketteske, úgy ezek utána is járnak, már gyesből is lehet egyszerre kettőt kapni.
Vannak országok, ahol a családi ellátásokra jogosultság az apa munkaviszonyához kötődik és az ún. elsőbbségi szabályok alapján ha itthon van a család többi része, apa meg kint van, akkor is kintről jár. De ha apuka nem neveli saját háztartásában a gyermeket, akkor igen nagy valószínűséggel kintről sem jogosult semmire, hogy ez megakadályozná az itthon gyest és családi pótlékot.

Ketteskével a csedre, gyedre jogosultsághoz szükséges szülés előtti 2 évben szükséges 1 év előzetes biztosításba az EU tagállamban szerzett biztosítás beszámít, úgyhogy ha eleget dolgozott kinn és hoz erről igazolást, akkor ha itthon biztosításba kerül, akkor ketteske után az alanyi jogon járó nevetséges összegű - nettó 25.650 Ft - gyes helyett az itthoni fizetése arányában alakuló csedet, gyedet is kaphat.

Egészségügyi szolgáltatási járulékért cserébe csak természetbeni ellátás jár, pénzbeli nem. Aki másik tagállamban biztosított, annak ezt nem kell fizetnie. Amikor hazajön, akkor meg a gyes vagy más ellátás miatt nem kell, mert ezek mellé "jár" az egészségügyi ellátás. Szakbarbár 2017. 01. 08. 12:05

Ha a munkaviszonyod vagy más jellegű biztosítási jogviszonyod fenn fog állni a csed 1. napján - várható időt megelőző 28. nap és a szülés tényleges időpontja között Te döntöd el, hogy mikortól kéred -, akkor kettesével jogosult leszel csedre és gyedre. A csed alapja és ha még idén kezdőik, akkor a gyedé is főszabály szerint a tavaly januári 31 napi béredből számított átlag, de legfeljebb a minimálbér kétszerese, de ezt összehasonítják az előző csed alapjával és ha az több volt, akkor megint ezt kapod. A gyednél, ha az jövőre indul, akkor a szerződés szerinti bért hasonlítják az előző csed alapjához.

A cseddel és ha idén indul a gyed, akkor azzal sem lehet mit kezdeni. Jövőre kezdődő gyeddel lehet egy kicsit játszani, de csak akkor van értelme bárminek, ha egyébként nem éri el a béred a minimálbér kétszeresét, egyébként nincs szükség kozmetikázásra.

Kaphatod egyszerre egyeske után a gyedet, gyest, illetve ketteske után a csedet és a gyedet. Szakbarbár 2017. 01. 08. 11:57

Amíg van figyelembe vehető tényleges jövedelem az irányadó időszakban, addig abból számolnak. Szerződés szerinti bér akkor jön be alapnak, ha 0-29 bérezett nap van - ilyen inkább csak akkor tud lenni, ha valaki két baba között nem dolgozik. A béred csak papíron lett több, mivel nem kapod, nem fizetsz utána járulékot, nem fog beleszámítani egyetlen ellátás alapjába sem. Majd csak egy négyeskénél :) Szakbarbár 2017. 01. 08. 11:51

1. Minden további nélkül dolgozhatsz máshol megbízással, semmilyen jogszabály nem tiltja. (Azt viszont igen, hogy megbízási szerződést kössetek olyan munkára, ahol szabályozzák a munkahelyet, munkaidőt és szoros függelmi viszont van a megbízóval, mert az színlelt megbízás, ami munkaviszonyt leplez.)

2. Hacsak a munkaszerződés nem írja ezt elő, akkor nem kell bejelenteni. De arra ügyelni kell, mert ezt általánosságban előírja az Mt., hogy a munkáltató gazdasági érdekét nem veszélyeztetheted, tehát ha olyan céghez mennél, aminél ez felmerül, akkor inkább beszéld meg a munkáltatóval, nehogy azonnali hatályú felmondásra adjon okot a másik szerződés.

3. Ha a 90%-os megbízási díj (járulékok alapja 90%) nem éri el a minimálbér kétszeresét, akkor 120-nál (a 120 a bűvös szám ennél) kevesebb bérezett nappal is ugyanannyi lesz az ellátások alapja: a díj 90%-a. +120 nap ott érdekes, ahol ennél magasabb a járulékalap, minimálbér kétszeresénél magasabb alap akkor van figyelembe véve, ha legalább 120 napra meg volt utána fizetve a járulék.

4. Az összegtől függően elképzelhető, hogy több a megkapott bevétel mínusz havi 50.000 kata több, mint a nettó megbízási díj, ami a bruttónak a 71,2%-a, de itt megint felhívom a figyelmedet arra, amit az elején írtam, hogy akár magánszemélyként, akár egyéni vállalkozóként akkor lehet Veled megbízási szerződést kötni - amit ha nem vagy számlaképes, leszámfejtenek, ha számlaképes vagy, beszámlázol -, ha a kondíciók megbízásnak és nem munkaviszonynak felelnek meg. Katás ev-ként a havi 50.000 Ft -os kata - ha a főállásodban nem dolgozol, akkor főállású katás vagy és annak ennyi a fizetendője - 90.000 Ft-os járulékalapnak felel meg, ebben az esetben ennyi után kapnál táppénzt, csedet, gyedet.

5. Amíg a munkaviszony mellett van egy másik jogviszonyod, addig semmit sem veszélyeztetsz, mert két külön jogviszonyból igényelsz ellátást és mindegyikben csak az ott szerzett jövedelem az alapja - ha a munkaviszonyban nincs jövedelem, akkor meg a szerződés szerinti bér, de ha az előző ellátás alapja több volt az így kiszámítottnál, akkor az előző alap jön vissza.

Az 5. kérdés többi részére feljebb válaszoltam, részben pedig Te magadnak helyesen megválaszoltad - több baba utáni ellátást párhzamosan csak egy szülő vehet igénybe. Szakbarbár 2017. 01. 08. 11:42

Ha legalább fél évet dolgozol, akkor már jogosult leszel csedre és gyedre, mert az ezekhez szükséges szülés előtti 2 éven belüli 1 év előzetes biztosításba - ami mellett legalább a csed 1. napján egy aktuális biztosítási jogviszonnyal is rendelkezni kell - a nappali tagozatos tanulmányokból 180 nap beszámítható.

Minimálbér kétszerese alatti bérrel akárhány napot dolgozol, a tényleges bér az ellátások alapja. (Minimálbér kétszeresét meghaladó bérnél van az, hogy a teljes bér utáni ellátáshoz legalább 120 nap járulékfizetés kell.) 220.000-es bérből nettó 130.000 Ft körüli csed és 115.000 Ft körüli gyed lesz.
Csak a bér az ellátások alapja, tehát ha táppénzre mész, az nem befolyásol semmit, mert a táppénzt nem veszik figyelembe.

Tudjál róla, hogy alapesetben annyi nap táppénzre - de legfeljebb 365 napra - jogosult valaki, amennyi a folyamatos biztosításban töltött ideje, de ha a tanulmányok végét követő 180 napon belül biztosításba kerülsz és a táppénz elejéig megszakítás nélkül fennáll a biztosítás, akkor nincs ilyen korlát, tehát az akár az egész terhességet táppénzen töltheted akkor is, ha előtte csak rövid ideig dolgoztál. Szakbarbár 2017. 01. 08. 09:50