|
Kérdezz-felelek
Segítséget szeretnék kérni, abban hogyan tudnám lereagálni az Egészségpénztár által elutasított Csed kérelmemet?
Főállású 40 órás munka mellett, másodállású átalányadós vagyok 2022. szept. 1. óta. Előtte Katás voltam.
A könyvelőm nem szüneteltette a vállalkozásom, de nem is tevékenykedek a vállalkozásban a Csed igénylés óta.
Utolsó számlázásom: 2023. május 19.
Csed indítás: 2023. május 21.
Szülés időpontja: 2023. június 04.
Visszautasított az Eg.pénztár, mert kettős foglalkoztatású vagyok.
- a bejelentett munkahelyem után nem tudnak elszámolni, mert nincs meg a 365 nap
- a vállalkozást nézve pedig meg kellett volna szüntetni vagy szüneteltetni szüléskor (erre sem a NAV, sem a Kormányhivatal nem adott egyértelmű választ). Természetesen nem szeretném megszüntetni a vállalkozásomat.
Mivel nem történt meg a szüneteltetés (de tartózkodtam a vallalkozói tevékenységemtől) visszamenőleg lehetséges-e? Feltéve, ha egyáltalán szükséges?
Erre nem kapunk egyértelmű választ a hivatalos szervektől.
Mi a megoldás arra, hogy jogosult legyek az ellátásra?
Köszönöm szépen válaszát!
Két jogviszonyod van, ezért a csed jogosultsági feltételeit - az adott jogviszonyban 2 éven belül 1 év előzetes biztosítás és aktuálisan fennálló biztosítás - külön-külön kellene teljesíteni. Ev-ként 40 óra mellett katásként nem voltál biztosított, csak azóta vagy az, hogy átalányadós lettél, ezért itt nincs meg az előzetes biztosítás, a munkaviszony pedig gondolom, hogy 2022.06.04 után indult, így ott sincs meg. A jogszabály a párhuzamosan fennálló jogviszonyok esetén így rendelkezik, nem igazságos, de így van. Nem lehet mit tenni, a kormányhivatal döntése a jogszabálynak megfelelő volt, csak a pénzedet és az idődet pazarolnád, ha bírósághoz fordulnál.
Ha a vállalkozást megszüntetted volna - nem lett volna elég a szüneteltetés -, akkor a munkaviszonyban jogosult lettél volna csedre. Nem tudom megmondani, hogy ha a baba 168 napos kora (csednek megfelelő időtartam) előtt megszünteted, akkor gyedre jogosult leszel-e gyedre a munkaviszonyból, de ez az egyetlen esélyed. A csedre meg a méltányosság. Mind a kettőre nem valószínű, hogy megadják. Írásban kellene megkérdezni a kormányhivatalt, hogy az ev megszüntetése esetén jogosult leszel-e gyedre, mert csak akkor áldozd be az átalányadót, ami így 4 évig nem választható újra.
Első gyermekemmel vagyok itthon GYED-en, aki 2022 júniusában született. Szeretnék visszamenni részmunkaidőbe dolgozni szeptembertől. Viszont 2023 őszén szeretnénk kistestvért és ezért júniustól már táppénzre szeretnék menni (veszélyeztetett terhesség miatt). Az lenne a kérdésem, hogy ebben az esetben melyik fizetésemből számítják ki a táppénzt, valamint később a CSED-et? Amennyiben a kevesebb fizetésből számítanák ki, mikortól kellene több óraszámban dolgoznom, hogy nagyobb legyen a táppénz összege?
Valamint lehet-e változtatni a szerződésemen (pl. nagyobb fizetés, munkaköri leírás) és köthetek-e ugyanezzel a céggel megbízásos szerződést az eredeti szerződésem mellé, ez befolyásolja-e majd a későbbi CSED számítását?
Előre is nagyon köszönöm a választ!
Első gyermekem 2020.10.27-én született, CSED-re voltam jogosult 2020.10.27-2021.04.12 között és GYED-re 2021.04.13-2022.10.27 között. 2022.10.28-án visszatértem korábbi munkahelyemre, heti 20 órában, 2023. májustól pedig heti 30 órában dolgozom. Jelenleg várandós vagyok és a szülés várható időpontja 2023. 12.29.
Szeretném megkérdezni, hogyan fogják nekem a CSED-et számítani? Az előző CSED-et fogom kapni (azt heti 40 órás munkavégzést jelent) a kedvezményszabály miatt (ha az egyáltalán érvényes), vagy az új fizetésem alapján állapítják meg?
Ha az első eset áll fenn, akkor fontos hozzátennem, hogy akkoriban a fizu 70%-át jelentette a CSED, most úgy tudom a 100%-át, ez alapján a régi CSED-emet felemelnék 100%-ra?
Ha a 2. eset áll fenn, akkor érdemes-e még dolgozom október végéig vagy akár tovább is? A 6 órás munkavégzés maradna.
Illetve ha az utolsó hónapokban táppénzre mennék, akkor mennyi ideig kellene a 6 órás munkavégzésről a 8 órásra áttérnem, hogy az utóbbi alapján kapjak táppénzt?
Előre is köszönöm válaszát.
A táppénznél is van egy másik fajta kedvezményszabály, de itt nem lesz alkalmazható, így annak a részmunkaidős béred lesz az alapja, de ez a későbbiekben semmit nem befolyásol hátrányosan. Főszabályként, és a Te táppénzednél ez jön be, a kezdetét megelőző 3. hónap végétől visszaszámolt 180 napi jövedelem az alap. Az, hogy mennyi 20 és mennyi 30 órás bér lesz az alapjában, attól függ, hogy mikor kezdődik a táppénz. A naptár állása szerint érdemben ez nem befolyásolható.
2020 óta áll fenn teljes munkaidős munkaviszonyom, azonban a munkahelyi rossz körülmények miatt váltani szeretnék, mert nem szeretném tovább kitenni magam a fokozott stressznek. Gyerekvállalás előtt állok, emiatt nem mertem még felmondani, hisz attól tartok, hogy ezáltal nem lennék jogosult CSED-re, GYED-re, ha teherbe esnék. Kérdésem lenne, hogy amennyiben váltanék és nem lenne 30 napnál nagyobb megszakítás a két munkahely között, de összejönne a baba is néhány hónapon belül, jogosult lennék-e Csed-re, Gyed-re, illetve milyen jövedelem alapján számítanák ki? Az új munkahelyen kapott esetlegesen alacsonyabb bér alapján, vagy visszaszámolnának és a jelenlegi béremet vennék alapul?
Mire számíthatnék, ha 30 napon túli megszakítás lenne a két munkahely között? Ez esetben 1 évet várnom kellene, mielőtt gyermeket vállalok?
Köszönöm szépen a megtisztelő válaszát!
Minden ellátás alapja csak az aktuális jogviszonyban elért, járulékköteles jövedelem, tehát a régi munkahelyen kapott bér nem számít bele. A 30 napnál hosszabb megszakításnak csak a táppénz szempontjából van jelentősge,annál viszont 2 évig, és 2 szempontból is hátrányos tud lenni. A csedet és a gyedet nem befolyásolja, hogy volt-e 30 napnál nagyobb lyuk a biztosításban.
A hosszabb szünetet segítheti elkerülni az álláskeresési járadék, amelyik az előző 3 év munkaviszony hosszától függően 36-90 napig jár, és amelyiknek az összege nem számít bele a táppénz, csed, gyed alapjába.
Az első gyermekem születése után fél éves kora körül a munkáltatóm iratott velem egy nyilatkozatot, hogy igényelem a fizetés nélküli szabadságot.
Utána született mégegy gyermekem akivel a várandóságom alatt táppénzen, tgyás, gyed, és most gyesen vagyok.
Ki szeretnék lépni a munkahelyemről, de most szembesültem vele, hogy a fizetésnélküli szabadság megszüntetéséről nem nyilatkoztam. Megszűnik az amikor táppénzre, gyedre, gyesre mentem a második gyermekem miatt? Vagy azóta is fizetésnélküli szabadság státusza vonatkozik rám?
Mennyiben befolyásolja ez a ki nem fizetett szabadságaimat?
Köszönöm szépen
Üdvözlettel
Szilvia
Egyszerre egy okból tudsz távollenni, amikor táppénzen voltál, akkor a keresőképtelenség volt az ok, utána szülési szabadság (munkajogilag a csed időszaka szülési szabadság), majd a gyed és a gyes alatt újra fizetés nélküli szabadság. Ezek az Mt. rendelkezései alapján akkor is így vannak, ha nem voltak dokumentálva.
A mostani fizetés nélküli szabadság így tud megszűnni: Mt. 133. § (2) A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg.
Szabadság a táppénz időszakára, a csedre és a gyed első 6 hónapjára járt, mindkét gyermekkel, és nem évült el a nagyobbik gyermek után sem, mert az elévülés az esedékességtől kezdődik, ennek a kiadása pedig akkor esedékes, amikor visszamész dolgozni. Ha nem mész, mert megszűnik a munkaviszonyod, akkor pedig pénzben kell megváltani.
2021.szeptember óta van munkaviszonyom , jelenleg terhes táppénzen vagyok mert 3 műszakos vegyi gyárban dolgozok . június 6 óta vagyok táppénzen.
Ha jól tudom a táppénz összege a táppénz kezdete előtti kb 6 hónapnyi bruttó átlag fizetésemből számolják amiben vannak műszakpótlékok és egyeb juttatások amik után mind adóztam.A csedet és a gyedet is ebből a bruttó összegből számítják majd?
Jelenleg Gyesen vagyok a tartós beteg fiam 10éves koráig,nem dolgozom,itthon vagyok. 1975.-ös születésű vagyok. A munkahelyemről kiszeretnék lépni, mert szeptembertől új lehetőségem adódik.
2007óta dolgozom a cégnél, 2013 januárja óta a gyemek születéséig szeptemberig táppénzen voltam, majd fél év tgyás, utána gyed, majd a gyes.
Azt szeretném megkérdezni, hogy ha kilépek akkor kötelesek lesznek kifizetni nekem a bentmaradt szabadságokat? Hozzávetőleg mennyi lesz ez napokban, esetleg pénzben? 145.000.- bruttó keresette mentem szülni, azóta nem emelték, nem kaptam értesítést. A cég létezik, nem szűnt meg.
Nagyon szépen köszönöm a segítséget előre is!
Üdvözlettel
Mária
Pontos dátumoktól függ minden, csak egy nagyságrendet tudok mondani, hogy hány napod lehet. A számítás azt feltételezi, hogy 2012-ben mindent kivettél, 2013-ban január-februrárra és szeptembertől decemberig jár a szabadság, 2014-ben pedig augusztusig, illetve, hogy a munkáltatónak nincsen azzal problémája, hogy az annó nem igényelt, gyermek utáni pótszabadságot figyelembe vegye. Ezek alapján olyan 33 napot mondanék.
A szabadságot meg kell váltani, ha a munkaviszony megszűnéséig nem került kiadásra. Mivel eddig nem volt esedékes a kiadása, mert akadályoztatás miatt nem lehetett kiadni, ezért nem évült el. Ha nem veszed ki a szabadságot, mert x nappal megszűnik a munkaviszony és addig csak gyesen voltál, akkor legalább a minimálbért/garantált bérminimumot kell figyelembe venni a szabasgámegváltás összegéhez. Ha megszüntetnéd a fizetés nélküli szabadságot és fizetett szabadságon lennél valamennyit, mielőtt megszűnik a munkaviszonyod, akkor bejönne az Mt-nek az a rendelkezésre, hogy a béredet annyival kell emelni, amennyivel az azonos munkakörben dolgozók bére, vagy ennek hiányában mindenkié átlagosan emelkedett menet közben.
Nincs kizárva, de ritkább az a megoldás, ahol a kismama is megkapja ugyanazt a %-ot vagy összeget menet közben minden csoportos emelésnél, mint a többiek, ezt a munkáltató nyilvántartja, csak Te nem tudsz róla, mert nem értesített róla. Tapasztalatom szerint a nagyobb cégek inkább számolnak a kismamával is emeléseknél, tehát ott menet közben rádobják ugyanazt az emelést, amit a többiek kaptak, és papíron (vagy csak egy excel táblában, illetve bérprogram képernyőjén) folyamatosnan nő a kismama bére is, a kisebb cégek meg nem szoktak gondolni erre. Erre szintén csak szokásjog létezik, hogy egyszerre korrigálják több évi emeléssel, vagy folyamatosan emelnek.
Amikor jelzed, hogy meg szeretnéd szüntetni a munkaviszonyodat - nagyon korrekt, hogy nem akarod eljátszani, hogy kirúgatod magad, amikor már Te sem akarsz ott dolgozni -, akkor kérdezz rá, hogy mennyi az aktuális béred, illetve a felhalmozódott szabadság napok száma.
40 órás munkaviszonyom és mellette egyéni vállalkozásom van, tavaly március óta. Tavalyi évben SZJA szerint adóztam, idén váltottam átalányadóra, tavalyi évben kivétem nem volt, csak osztalék. Idén november elejére vagyok kiírva. Jól tudom, hogy mindkét jogviszony után jogosult leszek csed/gyed-re, és táppénzre is (EV-ként a minimálbér szerint, mivel nem volt járulékköteles jövedelmem)? A táppénz kivételénél van valami, amire érdemes figyelni? Jól tudom, hogy a két jogviszonyban külön időponttól kezdve is kivehető a táppénz? Ezt valamivel alá kell támasztani? Mivel a főállásomban nyár 2. felében kötelező szabadság van, ezért ott nem lenne indokolt táppénzre menni, EV-ként viszont szeretnék már ebben az időszakban. A munkakörök különbözőek, de egyik sem olyan jellegű munka, ami veszélyesebb lenne (vegyszeres, vagy más fizikai), így a valóságban a szabadság indokolná a különbséget, ez nem tudom, kifelé mennyire probléma.
Köszönöm szépen a segítséget!
A jogviszonyok teljesen "külön életet élnek", akár mindegyiket lehet eltérő időponttól igényelni (az eltérő csedkezdet szükségszerűen más gyedkezdetet jelent). Két táppénzhez két eredeti, külön naplószámos orvosi igazolás kell, mert a keresőképtelnséget jogviszonyonként kell elbírálni és igazolni.
Jelenleg passzív jogon vagyok gyeden, 2021 májusában született kislányommal. 2022 októbere óta gyed mellett 4 órában dolgozom. 2023 májusában kezdek új helyen dolgozni 8 órás munkaviszonyban, nyilván jóval magasabb bérrel. Közben tervezzük a kistesót. Arra gondoltam, hogy q 4 órás munkaviszonyom nem szüntetem meg, hanem elmegyek gyesre. Úgy tudom, hogy akkor kapok két helyről csedet ha mindkét helyen megvan az egy év. Az lenne a kérdésem, hogy ha egyből összejön a kistesó és a 8 órás munkaviszonyban nem lenne meg az egy év akkor a 4 órásban inkább mondjak fel, hogy a 8 órás munkaviszony alapján számolják a csedet ( ha egyből összejön a kisteso ort 9 hónap lenne led9lgozva jó esetben)?
Elvesztettem munkámat cégmegszűnés miatt. 57 éves vagyok.Három évem van a nők kedvezményes negyvenéves nyugdíjazásáig. Sajnos nem kapok munkát. Mit javasol? Indítsak egyéni vállalkozást? Köszönettel: Csuka
Szeretném meggérdezni, hogy mi a teendő, ha van egy másfél éves kisfiam akivel jelen pillanat Gyes-en vagyok és jönn a kistesó.
Kettő 4 órás munkaviszonyom volt, amire most kapom a gyest és 9 hetes terhes vagyok. Szeretném megigényelni a táppénzt a kisebbik útán. A cég felé mikor kell jelenteni a kistesó érkezését és milyen formában? Van arra lehetőség ,hogy útközben felbontják a munkaviszonyt vagy teljesen védett vagyok? Muszáj a szabadságot is kivenni?
Válaszát köszönöm!
Tiszteltettel,
Balázs Izabella
Bármilyen időpontban meg lehet állapodni a munkáltatóval, ha nincs megállapodás, akkor az írásban történő bejelentést követő 30. nappal szűnik meg a fizetés nélküli szabadság. Ezt követően tudsz táppénzen lenni, vagy előbb szabadságon, utána táppénzen. Nincs jelentősége,hogy van-e szabadság. Talán azért praktikus valamennyi szabadságot beiktatni, mert így nagyobb eséllyel teszi azt a munkáltató, ami a dolga: a béredet rendezni kell, annyi emelés jár, amennyit azonos munkakörben, vagy ha ilyen nincs, akkor átlagosan kaptak menet közben a kollégák. Ha egyik ok miatti passzív állomány közvetlenül folytatódik egy másik ok miatt, akkor kisebb a valószínűsége, hogy gondolnak erre. Bár így is van olyan munkáltató, aki úgy gondolja, hogy ilyenkor a szabadságot a régi bérrel kell kifizetni, ez azonban téves, mert a bérredezés esedékessége a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő 1. nap.
A terhesség felmondási tilalom, de csak ha bejelented.
Ha 2 munkaviszonyból vagy táppénzen, akkor két eredeti táppénzes papírt kell kérni, 2 különböző naplószámmal.
Órabéres dolgozó vagyok. 12 órában 4 műszakban 6 hónapos munkaidő keretben dolgozok. A mostani munkaidő keret szeptemberben kezdődött és most március 21-én zárul le. Én szeptember elsejétől január negyedikéig táppénzen voltam. Ezt az időszakot november közepén megszakítottam és kivettem a maradék szabadságomat , majd december elsejétől újra táppénzre mentem. A 4 hónap alatt összegyűlt 21.25 minusz órám. Kérdésemre , hogy miért , azt a választ kaptam , hogy a műszakomra eső ünnep napok műszakáthelyezésre kerültek , amit a munkavállalóknak be kellett dolgozni , vagy esetleg kiválthattak szabadsággal. Február 19-én és 26-án voltam bent szabadnapomon dolgozni , túlórázni , de a munkáltatóm azt mondta , hogy én az áthelyezett műszakokat , ünnepnapokat még nem dolgoztam be , ezért nem túlóra , hanem bedolgozás. Így a két napra egy fillért sem kaptam.
Kérdésem az lenne , hogy ez jogos-e? A táppénzt én minden napra megkaptam. A TB az ünnepnapokat is kifizette , akkor ezt most miért kell nekem bedolgozni? HR osztályon panaszomat elmeséltem , de avval magyarázták a dolgot , hogy táppénzemet megszakítottam szabadsággal , így nem volt meg a 3 hónap folyamatos táppénzem , ezért nem kerültem tartósan beteg állományba , így rám ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mintha dolgoztam volna. Mondtam nekik , hogy ez szerintem nem igaz! Amit nekem a TB kifizetett azt én a munkáltatónak miért dolgozzam be?!
Nekem van igazam és ne hagyjam annyiba a dolgot , vagy tényleg létezik olyan törvény , ami azt igazolja , hogy nekik van igazuk?
Válaszát előre is köszönöm
Mariann
Amit ezen kívül tudok mondani, az csak elmélet. Meg kellene nézni, hogy a munkaidőkeret tartam alatt hány órát kellett volna dolgozni akkor, ha nem vagy beteg. Ebből a számból le kell vonni annyi órát, amennyi a keresőképtelenség munkanapjaira jut. A maradékot össze kell hasonlítani a ledolgozott óráiddal. Ha utóbbi a kevesebb, akkor nem túlóráztál.
Táppénz jogosultsági idővel kapcsolatban kérném a segítségét.
A: munkaviszony 2020.01.01-2023.03.09-ig tartott
- táppénzen voltam 02.08-03.09 ig (9-es kód)
-más előzményem nem volt
B: munkaviszony (távmunka) 2023.03.01-től áll fenn- (határozatlan idő)
-táppénzre kerültem 03.08-tól (9-es kód) és a szülés várható időpontjáig augusztus közepéig már nem tudom ellátni a feladataimat
Az lenne a kérdésem, hogy a jelenleg fennálló (B) munkaviszonyomban hány nap táppénzre vagyok jogosult?
(Ha (B) munkaviszony alapján nem vagyok jogosult augusztus közepéig a táppénzre, van lehetőség jogosultsági időt kapni méltányosságból, vagy van mód arra, hogy "plusz" napokat szerezzek?)
Előre is köszönöm a válaszát!
Biztosan nem próbálkoznék méltányossággal - az előzőek miatt nincs is rá szükség - mert ne kerüljön még inkább a hivatal látókörébe az a helyzet, hogy a B egy színlelt jogviszony és a célja az volt, hogy itt magasabb legyen a bér, amiből 7 nap járulékfizetés után az ellátások összege is magasabb. Bízom benne, hogy ez nem Fejér megyei munkáltatónál követted el...
2 munkaviszonyom van:
- főállás (heti 40 órás, 2018 óta fennáll megszakítás nélkül, nem voltam közben táppénzen)
- mellékállású átalányadózó egyéni vállalkozás, 90%-os költséghányaddal (2022. szeptembere óta, azelőtt katás e.v. voltam)
Várhatóan 2023. augusztusában szülök majd.
Főállásomból orvosommal egyeztetve korán táppénzre megyek, várhatóan februártól.
A kérdésem Önhöz, hogy a korai táppénz befolyásolhatja-e negatívan a későbbi CSED-et és GYED-et? Ha jól számoltam, a CSED 2022.nov-2023.ápr. időszak átlagbérének felel meg, viszont ha már februártól táppénzen leszek, akkor azokban a hónapokban a táppénz összegét fogják számítani és nem a normál bruttó béremet?
A GYED-nél is hasonló a dilemmám, ott a teljes időszak a táppénz időszakára esik.
A mellékállásomnál is gondolkodom, hogy elmegyek táppénzre, de nem találok egzakt válaszokat az interneten, hogy ebben a jogviszonyban mennyi táppénzt, csedet, gyedet kaphatok. Szeretném kihozni a helyzetből a maximumot.
Privátban megkereshetem Önt ezekkel a kérdésekkel, számítási kalkulációkkal díjazás ellenében?
Válaszát előre is köszönöm!
A vállalkozásból táppénzre jogosult vagy, ha nem volt kivéted, akkor a minimálbér 50%-a után, de csak annyi napra, amennyi 09.01-től eltelt, mert csak ennyi az itt szerzett biztosításod. Mellékállású katásként nem voltál biztosított, ez azt is jelenti, hogy csedet és gyedet ebből a jogviszonyból nem fogsz kapni, mert itt nem lesz meg a szülés előtti 2 évben a 365 nap előzetes biztosítás.
Ha két helyről szeretnél táppénzt kapni, akkor az orvosnak 2 naplószámon kell keresőképtelen állományba vennie és 2 igazolást kell majd adnia.
CSED kiszámítása, várandóssági táppénzre menetel időpontja (és az ezek közötti összefüggés a 180 napos számítási időszak szempontjából), a CSED igénybevételének lehetséges variációi ügyében szeretném a véleményedet kikérni.
A szülés várható időpontja 2023. június közepe
Nem egyforma a munkaviszonyból származó havi jövedelmem, a különbségek havi szinten elég nagyok és még nagyok is lesznek és nem tízezres tételekről van szó.
Így te azonnal átlátod, nagyon nem mindegy mi legyen, mi lehet(ne) az ütemterv.
Úgy gondolom, aminek lehetett utánanéztem (vagy megpróbáltam) és ebben vagy ezekben a témakörökben talán így most már az alapismereteknél több információval rendelkezem.
Egész konkrét számításokat végeztem saját kútfőből (természetesen megpróbáltam minden általam ismert vagy gondolt szempontot figyelembe venni) és egy ideálisnak tűnő "menetrendet" és számításokat is levezettem.
Ha jól értelmeztem és gondoltam mindent, elég egy kisebb "figyelmetlenség" vagy rosszul gondolt időponti lépés, ami aztán majd komoly különbségekhez vezethet a CSED összegében.
Ahogy levezettem magamnak több variációt, azonnal látható lett, hogy ez szintén nem tízezres nagyságrend lehet :D, így nem utána kellene siránkoznom hogy miért nem kértem tanácsot valaki ténylegesen hozzáértőtől.
Szóval a lényeg:
tudnál-e nekem abban segíteni, hogy leellenőrzöd a számolásomat-számításomat és megerősíted azt (vagy rosszabb esetben azt mondod, ez így nem jó, mert itt tévedtél...)
Természetesen leírom a konkrét havi összegeket, a konkrét dátumokat (várandóssági táppénz esetleges kezdete a variációk miatt, stb.-stb.), az általam kigondolt "tervet" és a végén az általam kikalkulált CSED összeget a számítasi időszak(ok) alapján.
Ezt talán érthető módon nem itt szeretném levezetni, ezért létezik nálad egy alternatív mód, ahová elküldhetem?
Nagyon megköszönném, ha ezt valahogy megtudnám tenni és jó esetben kapnék a végén egy megerősítést hogy minden számítás és levezetés amit csináltam, helyes és pontos.
Tisztelt Szakértő!
Jelenleg 3 hónapos terhes vagyok. Amennyiben új munkahelyet kezdek, folyamatos munkaviszony mellett (mondjuk egy hétvége kihagyásával), akkor miből számítják a CSED-et?
Csak az új munkahely számít, vagy ilyen esetben a biztosítási jogviszony folyamatosnak minősül és az előző munkahely is beleszámít a 180 napos visszanézett munkavégzésbe?
A váltás után, csak az első három hónap számít bele a CSED-be (ha időre születik a baba), vagy ha mondjuk a szülés várható időpontja előtt igénylem, akkor ennél is kevesebb, esetleg valahogy másképp kell nézni?
Jól értem, hogy hiába van két éve a minimálbért jelentősen meghaladó fizetésem, ha megszakad a munkaviszonyom a terhess?g előtt 1-2 hónappal, akkor a minimálbérből fogják kiszámítani a csed-et, hiszen nem lesz meg a 180 nap folyamatos munkaviszony?
Előre is nagyon köszönöm, hogy segít fényt deríteni a fenti kérdésekre.
Csak az aktuálisan fennálló biztosítási jogviszonyból származó jövedelem képezi az ellátások alapját, a megszűnt jogviszonyban kapott bér irreleváns. A kérdésedre a válasz röviden az, hogy amennyiben az új helyen a béred eléri a minimálbér kétszeresét, úgy a csed és a gyed legalább a minimálbér kétszereséből fog számolódni, semmiképpen sem lesz minimálbér alapú.
A jogszabály ismeri és kezeli azt a helyzetet, ha nincs 180 nap a számítási időszakban (ellátás kezdetét megelőző 3. hónap végétől visszafelé). Ha nincs 180 nap, de van 120, még akkor is lehet a csed korlátlanul magas, teljes átlagból számolódó. 30-119 nap esetén már bármilyen magas bérből is legfeljebb a minimálbér kétszerese a csed alapja. Ugyanez igaz a gyedre is azzal, hogy a itt kezdés évében nincs jelentősége annak, hogy hány naptól volt megállapítva, mert így is, úgyis legfeljebb az azévi minimálbér kétszerese a felső határa. A legalább 120 napból megállapított gyed viszont az újévben emelkedik, ha az átlag több, mint az újévi minimálbér kétszerese.
A biztosítás akkor folyamatos, ha nincs benne 30 napnál nagyobb megszakítás. Ha két munkahely között ennél nagyobb szünet lenne (úgy, hogy közben nem igényelsz álláskeresési járadékot), a csednél és a gyednél ennek sincs jelentősége.
Anyasági ellátási tanácsadás kellene nekünk, mint könyvelőiroda. Általában a jogszabályi háttérrel tisztában vagyunk az ellátásokat illetően, de jó lenne szakirányúan valaki, aki a gondolatmenetünket átellenőrzi, természetesen díjazás fejében.
5-6 éve kerestelek ezzel kapcsolatban, akkor fel is vettük a kapcsolatot, de nem találom már az email-t.
Amennyiben időd engedi csörögj rám a lenti telefonszámon vagy email.
Köszönettel: Hajdu József
1. gyermekünket feleségem diplomázásakor vállaltuk. Mivel részmunkaidőben dolgozott, ezért nem volt jogosult egyetemi GYED-re. Jelenleg a részmunkaidős állásából származó GYED-et folyósítanak neki, ami nagyon alacsony (70 ezer forint). Babánk 17 hónapos, és gondolkozom rajta, hogy nekem kellene utána a GYED-et igénybe vennem, tekintve, hogy bérem után a maximális összeget kapnánk. Ami visszatart, hogy 5 hónap múlva érkezik a második babánk, és nem tudom, hogy ha párom addig csak a kötelező TB-t fizeti jogosult lesz-e a CSED-re, és ha igen, hogyan fogják számolni neki.
Köszönöm az útbaigazítást előre is!
A 2 éven belül 365 nap előzetes biztosítás akkor is meglesz, ha anyukának 5 hónapig nincs biztosítási jogviszonya és fizeti maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Gyermekemmel vagyok ápolási díjon, mert súlyosan fogyatékos. 180 e Ft-ot kapok (nettó). Sajnos a megélhetésünk egyre nehezebb, egyedülállóként mégjobban. Úgy hallottam, hogy 4 órát dolgozhatnék valahol, (addig megoldom a felügyeletét), és a másik 4 órát otthoni munkavégzés keretében, ahogy manapság mondani szokták: home office-ban.
A kérdésem az, hogy tényleg lehet-e ebben a formában dolgozni, (4 órát a munkahelyen + 4 órát otthoni munkavégzés keretében), vagy csak kizárólag 4 órát lehetek az adott munkahelyen, és otthoni munkavégzés nélkül? Mert akkor olyan munkát keresek, ami vagy csak 4 órás csupán, vagy olyant, ami 4 órás munkahelyi+4 órás otthoni munkavégzést is lehetővé tesz és közben el tudom látni a súlyosan fogyatékos gyermekem is.
köszönöm
CSED és GYED folyósítással kapcsolatos kérdésem lenne. Az első gyermekem 2022 júniusában született, születése előtt 30 órás munkaviszonyban dolgoztam, majdnem 2 évig, így kaptam CSEDet, valamint jelenleg GYEDet kapok. Azonban szeretnék visszamenni dolgozni, miután féléves lesz a gyermekem, csökkentett (heti 8-10 óra) óraszámba, ahonnan szülési szabadságra mentem. Úgy tudom, hogy így a GYED Extrát tudom majd igénybe venni. A kérdésem az lenne, hogy amennyiben második gyermek születne (az első gyermek 3 éves kora előtt), akkor az utána járó CSEDet és GYEDet, melyik fizetésből számolják ki, a GYED Extrából (csökkentett óraszámú munkaviszonyból) vagy a korábbi 30 órás munkaviszonyból? Valamint olyan esetben, ha az első gyermek 2 éves kora előtt érkezik a kistesó, akkor is melyik munkaviszonyból számítják ki az ellátásokat?
Előre is köszönöm a választ!