Igen, mindenképpen kellene egy aktuálisan fennálló jogviszony, mert a csedhez és a gyedhez két jogosultsági feltétellel kell egyszerre rendelkezni: egy, legalább a csed 1. napján fennálló biztosítási jogviszonnyal és a szülés előtti 2 évben legalább 365 nap biztosításban töltött idővel. Utóbbi sem ketyeg 2014. december 1-től, tehát előbb-utóbb ez sem lesz rendben!
Ha kerítesz egy munkahelyet egy ismerősnél, ahol egy kicsit dolgozol, majd visszamész babázni, akkor mindkét feltétel rendben lesz a következő baba előtt (feltéve, hogy legalább a gyes végéig terhes leszel és a munkáltató jófej és határozatlan időre vesz fel).

Szabadságot kiadni keresőképes dolgozónak lehet, aki keresőképtelen, annál a munkavégzés alól szabadság miatt mentesülés értelmezhetetlen, ő a táppénz miatt nem dolgozik. Jelezd a táppénz tényét a munkahelyeden, szeptemberre még nem volt bérszámfejtés, még azt is meg lehet csinálni, hogy szeptember 4-től egyszerűen csak gyesen vagy.
A táppénz alapja az utolsó ellátás, a gyed alapja és a mostani szerződés szerinti bérből számított alap közül a több.

Gyes és járadék valóban nem jár együtt. Olyat nem tudsz csinálni, hogy megigényeled, de rögtön szünetelteted is, legalább 1 napig kapni kell ahhoz, hogy legyen mit szüneteltetni, hiszen amit meg sem állapítottak, mert élből nem voltál rá jogosult, annak nem lehet a szüneteltetéséről beszélni. Nem világos, hogy mit szeretnél ezzel elérni.

A szolgálati idő, az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság és a biztosítási jogviszony 3 különböző dolog. A valamilyen fennálló jogviszony nélkül igényelt gyeshez előbbi kettő "jár". Szolgálati idő a nyugdíjjárulék levonása miatt, egészségügyi szolgáltatás pedig jogszabály rendelkezése miatt. A biztosítási jogviszonyt a háttérben meglévő jogviszony, pl. a munkaviszony vagy az egyéni vállalkozás adja, már ha ilyen van. Ilyen nélkül igényelt gyessel biztosított státuszod, ami miatt pl. egy következő babával csedre, gyedre lennél jogosult, az nincs.

2016. januárban induló ellátáshoz az irányadó időszak vége a -3. hónap vége, 2015. október 31. Ha van innentől visszafelé - csak ebben a jogviszonyban és itt is csak a folyamatos biztosításból - 180 bérezett nap, akkor ez lesz az alap. Neked lesz, úgyhogy nem kell további szabályokat alkalmazni.
A táppénz nem bérezett nap, azt átugorjuk, amikor a 180 bérezett napot keressük. Ha nem leszel táppénzen, akkor az utolsó 180 nap durván a május-októberi 6 hónap. Ha okt-ben táppénzen leszel, akkor pedig kb. az április és szeptember közötti fél év. Ha minden hónapban ugyanannyi a béred, akkor bármelyikből nagyjából azonos lesz a végeredmény.

Nincs több feltétel, amit nem írtam volna. A szabadság és a táppénz a szabály alkalmazását nem befolyásolja.

Táppénzt és gyest akkor kaphatsz egyszerre, ha a táppénz előtt kiveszel pár nap szabit. Ha ezt nem tudod vagy nem akarod megoldani, akkor a gyest át lehet adni apukának, viszont majd viszsa kell tőle venni a csed kezdetén, mert onnantól csak úgy lehet halmozni, ha egy szülőnél van minden.
A gyes+csed illetve gyes+gyed együttes igénylése megy együtt minden feltétel nélkül.

A normál szabályok szerint az új csed és gyed alapja az aktuális szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese. Van viszont júliustól egy kedvezményszabályunk, ami azt mondja, hogyha
- a gyed, gyes alatt, vagy ezek végét követő 1 éven belül szl valaki
- az előző tgyás, gyed alapjában csak a mostani munkáltatónál szerzett jövedelem volt
- és a régi tgyás, gyed több volt, mint amennyi az új az általános szabályok szerint lenne,
akkor az új csed annyi lesz, mint a régi tgyás volt, az új gyed pedig annyi lesz, mint a régi gyed volt.
Rád minden feltétel megáll, úgyhogy vagy többet kapsz, vagy ugyanannyit, kevesebbet semmiképp.

Kaphatsz egyszerre táppénzt és gyest, illetve csedet, gyedet + gyest.
A táppénz nem befolyásol semmit, mert sem az összege, sem a napjai nincsenek benne a képletben, amikor az átlagkeresetet számolják, az átlag csak a bérből számolódik.

Meg fogják nézni, hogy mennyi lenne a csed és a gyed alapja akkor, ha csak a szabadságból számolnák az átlagot, tehát ha az új béredet veszik alapul, amivel a szabadság ki van fizetve, ezt összevetik azzal, hogy az előző csed, gyed alapja mennyi volt és a kettő közül a magasabb összeget állapítják meg. Vagyis az új csed vagy ugyanannyi lesz, mint az előző volt, vagy több, és ez a gyedre is igaz.

A július 1-től érvényes szabályok szerint max 4 év korkülönbségnél ha az új csed, gyed az általános szabályok szerint - amivel az alapja az aktuális szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese lenne - kevesebb lenne, mint az előző volt, akkor az új ellátás annyi lesz, mint a neki megfelelő előző, tehát az új csed=régi csed és új gyed=régi gyed. Akkor lehet ezt alkalmazni, ha az előző ellátás csak a mostani munkáltatónál szerzett egykori jövedelemből számolódott.

Felfüggeszteni vagy azért szoktak családi pótlékot, mert másik tagállamban dolgozik az, aki kapja utánad és ezért onnan jogosult rá, vagy azért, mert igazolatlanul hiányzol. A távozást biztosan megbeszéltétek, úgyhogy inkább a másik okból történhetett a felfüggesztés. Annál viszont nem ismerek olyan szabályt, hogy utólag megkapnád itthonról, mert ez csak az igazolatlan hiányzásra vonatkozik. A történetnek az a része sem tiszta, hogy azzal mentél ki, aki itthon kapta utánad és hogy ő mit csinált odakint. De ha ezt írtad volna, akkor sem biztos, hogy tudnék válaszolni.

Nem tudok róla, hogy bármilyen adatszolgáltatás lenne a bölcsi-ovi és az egészségbiztosító között. Úgyhogy a gyakorlatban akkor sem lesz gond, ha a régi helyen nem kezdesz el szabadságot kivenni, ami egyébként a legpraktikusabb megoldás lenne. A munkáltatónak mindegy, hogy egy részét kiadja és a többit megváltja vagy az egészet megváltja.

Csak munkaszüneti napra (=ünnepre) nem rendelhető el túlóra. Aug. 20. ilyen, a szombatok, vagy munkarend csere miatt szombatnak minősülő napok nem és dec. 24. meg 31. sem.
Csak ezek a munkaszüneti napok:Mt. 102. § (1) Munkaszüneti nap: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26.
Ha hétfőtől péntekig van a rendes munkaidő, akkor hétvégére 100%-os pótlék, vagyis összesen dupla bér jár.

Egy család csak 1 tagállamból részesülhet családi ellátás gyűjtőnevű ellátásban. Minden országban megvan, hogy mi tartozik ide, a magyar gyes és a német kindergeld az beletartozik, tehát vagy egyik, vagy másik jár, a kettő együtt nem.

Meg kell nézni, hogy melyik országból vagytok családi ellátásra jogosultak, ehhez az első szempont, hogy hol dolgozik valamelyik szülő. Mivel csak apuka dolgozik, ezt rögtön lehet is alkalmazni, úgyhogy Németországból lesztek rá jogosultak. A magyar gyest helyesen megigényelted, de ezt rögtön fel is kell függeszteni, mert ugyan jogosult vagy rá, de családi ellátás folyósítás Németországból történik. Ha a magyar családi ellátás több lenne, mint a német, akkor itthonról a különbözet járna, de pont az ellenkezője a helyzet, úgyhogy itthonról semmi nem jár.

Amennyire tudom, Németországban nincs külön az itthoni gyesnek meg családi pótléknak megfelelő ellátás, ott gyermekre tekintettel csak a kindergeld jár. Ezért van az, hogy - ahogy Te fogalmaztál - ugyanannyi családi pótlékot kap az is, aki nincs gyesen. Többre nem vagytok jogosultak.

Ebben ne nagyon bízz, hogy meghosszabbítják a fizetés nélküli szabadságot, nincs olyan ok, ami miatt kötelezően adni kellene, a munkáltatónak pedig nem érdeke, hogy állományban tartson valakit, aki emiatt később sok pénzbe kerülhet - ketteskével járó szabadság mindenképp, esetleg utána felmondási időre járó bér és végkielégítés.
Abban a nem várt esetben, ha ez történne, a biztosításod megszakadna a nem gyermekgondozáshoz kért fizetés nélküli szabadság 31. napján, ami azzal járna, hogy onnantól kezdve 0 nap táppénzre vagy jogosult, mert az a folyamatos biztosításban töltött napoktól függően jár, az pedig Neked 0 lenne. Az előzetes biztosításod nem ketyegne a fizetés nélküli szabadság idejére, ha 1 évnél több maradna ki, akkor nem rendelkeznél a csed és a gyed egyik jogosultsági feltételével, a 2 éven belül legalább 1 év biztosításban töltött idővel. A terhesség felmondási tilalom, tehát ezzel ottragadnál. A csednek az 1. napján aktuális szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese lenne az alapja, a gyednek pedig a minimálbér.

24/365*251(szeptember 8-ig lévő naptári napok száma)=16,504, ezt felfelé kerekítjük, tehát 17 nap szabadságot kell megváltani.

Álláskeresési járadékról igényelt csednek, gyednek legfeljebb a minimálbér lehet az alapja.

A régi béred már semmiképpen sem lesz ezeknek az alapja, mert csak az aktuális jogviszonyban elért jövedelem számít. Hacsak nem lesz legalább 120 bérezett napod magas bérrel egy új helyen, akkor nem lesz korlátlan a cseded. De ahhoz, hogy egyáltalán minimálbér alapúnál többet kapja, ahhoz is el kell helyezkedni, mert ahogy ez elején tisztáztuk, ha kivársz a járadékkal és onnan igényeled a csedet és a gyedet, akkor csak a minimálbér lesz ezeknek az alapja. Ha többet akarsz, akkor ahhoz kell valamit csinálni.

Kb. 1 hónapra, legalább bruttó 240.000-es lenne optimális elhelyezkedi, vagy ha nem találsz munkahelyet, akkor lehetsz egyéni vállalkozó is, így a terhességet barátságos összegű táppénzen tölthetdnéd. Ez a macerásabb, de össz-szempontból ez az olcsóbb. A fizetős szolgáltatásom foglalkozik vállalkozásindításhoz tanácsadással.

A babázás alatt felhalmozódott szabadságot a fizetés nélküli szabadság megszűnését követően ki kell adni, ezért vissza kell számolni a munkába állás dátumától, hogy előtte mennyivel kell elkezdeni a szabadságot kivenni. Attól, hogy szabadságon leszel, nem fenyeget felmondás, mert a terhesség felmondási tilalom. De elmehetsz táppénzre a szabadság kivétele nélkül is, megvár a szabadság, nem évül el, majd kiveszed ketteske után az egyeske után járót is. Arról, hogy hogy lehet megszüntetni a fizetés nélküli szabadságot és hogy jár egyszerre a táppénz és a gyes, a honlapon az eggyel alattad lévő kérdésre részletesen válaszoltam, ez Rád is ugyanúgy igaz.

Az egyetlen dolog, amit tenni fogsz, hogy táppénzt igényelsz. Ez nem - ahogy Te fogalmaztál - támadás, nem olyasmi, ami okot adna a munkaviszony azonnali hatállyal történő megszüntetéséhez. Rendes felmondással meg a felmondási tilalom miatt nem lehet megszüntetni.

Írd meg, hogy a fizetés nélküli szabadságot nem veszed tovább igénybe és hogy erre tekintettel az 2015.október xx-én megszűnik: Mt. 133. § (2) A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg. Ezt követően pedig az Ebtv. 39. §-ban biztosított jogoddal élve - keresőképtelenségedre tekintettel - táppénzt fogsz igényelni: Ebtv. 39. §708 (1) Az, aki ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre vagy baleseti táppénzre, csecsemőgondozási díjra, illetve gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint – az e törvényben foglalt kivételekkel – csak az egyik ellátást veheti igénybe.
(2) Az, aki ugyanazon gyermek jogán egyidejűleg gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra (a továbbiakban együtt: gyermekgondozási támogatás) és az (1) bekezdés szerinti ellátásokra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe, kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási támogatás, illetve gyermekgondozási díj igénybevétele mellett munkát vállal és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult.

Ha beiktatsz pár nap szabadságot a kettő közé, akkor egyszerre jár a gyes és a táppénz. Ebben az esetben egészítsd ki a levelet azzal, hogy a fizetés nélküli szabadság vége után kéred a fizetett szabadságot kiadását - ez a dolga, a munkáltónak, úgyhogy ez inkább csak az emlékeztetése, külön kérés nélkül is ezt kell tennie. Szabadságot kiadni keresőképes dolgozónak lehet, úgyhogy addig vagy szabin, amíg felvesznek táppénzre. Ha nem iktatsz be fizetett szabadságot, akkor a gyest át kell adni apukának és majd vissza kell tőle venni a csed kezdetén.

A bank nyilván kifizetőhely. Ha nem állapítanák meg a táppénzt, mert szerintük nem lennél rá jogosult, akkor egy elutasító határozatot kell erről hozni. Ezzel az egészségbiztosítási szervhez lehet fordulni, nem kétséges, hogy mi lesz a vége, hiszen totál egyértelműen jár a táppénz, ha lemondtad a fizetés nélkülit.

De szerintem idáig nem kell elmenni, az a 2 joghely feltehetően meg fogja győzni a hozzá nem értő HR-t arról, hogy 1. ilyet lehet, 2. Te ezzel tökéletesen tisztában vagy.

Tripla. (Vagyis 2 kérdezőtől vettél el 1 lehetőséget.)

A bérszámfejtésnél van a pont.
A fizetés nélküli szabadság igénybe vétele a Te döntésed. Bármikor bejelentheted, hogy nem kéred tovább, ha nem tudtok ennél hamarabbi végében megállapodni, akkor a bejelentéstől számított 30 nap múlva szűnik meg. Onnantól lehetsz táppénzen.
A munkáltatónak a fizetés nélküli szabadság megszűnését követően ki kell adnia a babázás alatt felhalmozódott szabadságot, ha kiveszel valamennyit és csak utána mész táppénzre, akkor így egyszerre jár a gyes és a táppénz. (Ha nem akarsz variálni a szabadsággal, akkor a gyest át tudok adni apukának és akkor ez sem vész el.)

A táppénzt úgyis a bérszámfejtéssel bonyolítod, ők teljesen képben vannak, nem lesz gond, vagy ha lenne, akkor a két terület elintézi egymással. Ha elutasítják a táppénzigényedet, de tényleg nem hiszem, hogy erre sor kerülne, akkor azellen lehet fellebbezni, itt pedig bekapcsolódik a történetben a kormányhivatal, aki majd rendet tesz.

A nem járhatsz rosszabbul c. szabály alkalmazása több feltétel együttes fennállása esetén lehetséges. Az első ezek közül, hogy a következő baba az előző után kapott utolsó ellátás végét követő 1 éven belül szülessen. A másik, hogy csak az előző ellátás alapjában csak a most aktuális helyen szerzett jövedelem volt.

Emiatt a csednél nem lehet alkalmazni azt a szabály, hogy nem lehet kevesebb, mint az előző tgyás volt, mert az előző tgyás alapjában még az előző munkahelyen kapott jövedelem is benne volt részben (a régi tgyás alapja a 2012-es évben 2 helyen elért jövedelem volt.) A régi gyed viszont a 2013-as bérből számolódott, abban csak a mostani helyen elért jövedelem volt, így ha az új gyed kevesebb lenne, mint a régi, akkor itt már alkalmazható a szabály.