A 2 éven belüli 180 napi előzetes biztosítás, ami a jogosultsági feltétel, az bőven megvan, 2 éven belül 2 éved van. A 180 bérezett napod viszont, ami ahhoz kellene, hogy minimálbér kétszeresénél több után kapjál tgyást, az nincs meg, abból kereken 0 van, tudnál valamennyit produkálni, de 180-at semmiképp, úgyhogy erre nem is érdemes hajtani. A következő tgyásod és gyeded alapja a minimálbér kétszerese lesz, ez gyedből azt jelenti, hogy a maximális, ezzel nem lehet semmit sem kezdeni, addig viszont elmehetnél táppénzre, mert annak a 2005-ös bér lenne az alapja, tehát többszöröse lenne a mostani gyednek.

Jelenleg, és ez az első 168 napban így van, a családi pótlék és az egyszeri anyasági támogatás mellett csak az alanyi jogon járó. 23.607 Ft-os gyesre vagy jogosult, mert a tgyáshoz nem rendelkeztél az egyik jogosultsági feltétellel szüléskor, nem volt munkaviszonyod vagy más biztosításod. Gyeded lehet éppen, akár maximális is, de nem méltányosságból, mert a méltányosságot ebben a formában, amit Te szeretnél, hogy szociális helyzetre tekintettel, nem ismeri a törvény, amit ismer, az meg nem a Te eseted, úgyhogy ezzel nem untatlak. A gyed két jogosultsági feltétele is a szülés előtti 2 évben 180 nap biztosítás, ebbe a munknaélküli járadék és az ákj beleszámít, és valamilyen aktuális biztosítás. A gyedet, ha ezzel a két feltétellel rendelkezel, legkorábban a baba 169 napos korától igényelhted. Az előzetes biztosításod megvan, már csak egy aktuálisat kellene szerezni, ehhez a gyest vissza kell mondani, mert amellett csak 1 éves kor után dolgozhatsz, és a 169. napra ott egy kis tényleges jövedelmet produkálni, lehetőleg minimálbér kétszeresét meghaladó bérrel. Ez lehet egy határozott idejű munkaviszony vagy egy rövid megbízás, a lényeg, hogy a gyedet ennek a jogviszonynak az utolsó napjától igényeld, tehát olyan időponttól, amikor az az új biztosítás még tart, utána, akár a következő naptól is megszűnhet, a gyed már járni fog végig.

Előszöris ezt nem kérdezted, de látom, úgyhgoy jelzem: nem kapod az adójóváírást. Az havi 9.000-rel többet jelent, biztos nem akarod csak a bevallásban igénybe venni?

A tgyást legkorábban a szülés várható idejét megelőző 28. naptól lehet igényelni. Ha nem változnak a jogszabályok, akkor neked 2007.01.01-től lenne érdemes, mert akkor már a 2007-es minimálbér kétszerese lesz az alap. A jelenlegi felállás szerint 0 bérezett nappal a tgyás és a gyed alapja ugyanis az aktuális szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese. Ha szabadságból lesz pár bérezett napod, akkor pedig ugyanúgy ennek a 180-nál kevesebbnapi átlagnak, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 70%-át kapod majd. Ez idén adójóváírással nettó 81.000 illetve 73.000 körüli összeget jelent, kevesebbet kapni tehát semmiképpen sem fogsz, mint most. Csak arra vigyázz, hogy ne menj azonnal táppénzre, mert akkor csak a 80%-os betegszabiból lesz tényleges jövedelmed és az nem érné el a minimálbér kétszeresét.

A természetbeli és a pénzbeli ellátásra való jogosultság két külön dolog. Természetbelire eltartott hozzátartozóként lehetsz jogosult, ezt egy nyomtatványon kell bejelenteni. Ha így nem járna, mert nem élnél közös háztartásban egy közeli hozzátartozó biztosítottal, akkor fizetned kellene érte, a minimáblér 11%-át, az APEH felé. Erre szerencsére nincs szükség, egyszerűen csak be kell menni a lakhely szerinti MEP-hez, vinni kell egy munkáltatói igazolást a férjed munkahelyéről, hogy ő ott biztosított, adnak majd egy nyomtatványt, amit az adataitokkal és az eltartásról szóló nyilatkozattal ki kell tölteni és adnak egy narancssárga kockás, 93-as számú nyomtatványt, amin magát a bejelentést meg lehet tenni.

Ettől viszont nem vagy biztosított, akinek a pénzbeli és a természetbeli ellátás járna, ettől csak a természetbeni jár, úgyhogy így valóban csak a gyesre lennél jogosult, ez idén nettó 23.607 Ft. Viszont onnantól kezdve, hogy lejárt a segélyed, egy 1,5 éven belüli szülés esetén megvan az előző 2 évben a 180 napi bitzosításod, márpedig ha ez megvan, akkor emellé csak egy aktuális biztosítást kell szerezni mondjuk 2 hónapra (1 nap is elég, de az hogy nézne már ki), legalább a tgyás kezdetéig, ami nem olyan nehéz. Ha ott eléri az átlagod a minimálbér kétszeresét, akkor minimálbér kétszereséből számított tgyásra és gyedre számíthatsz, ez idén nettó 81.000 illetve 73.000 körül van.

Eszedbe ne jusson táppénzre menni! Legalábbis úgy semmiképpen, hogy egyből azonnal táppénz. Előtte 80%-os betegszabi van, ha csak abból van bérezett napod, akkor a 80%-os bér lesz a tgyás és a gyed alapja, a 100%-os helyett, mert 0 bérezett nap esetén, ha csak gyesen lennél, a szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese az alap. A szülési szabadság és a tgyás ugyanaz, a szülési szabadság idejére jár a tgyás. Mivel ez sokszorosa a gyesnek, ezért érdemes már a lehető legkorábbi időponttól, a szülés várható idejét megelőző 28. naptól megkezdeni. Addig pedig lehetőleg csak szabadság, vagy minél több szabadság és utána a táppénz.

Ha ez csak rendszeres jövedelem, vagy van benne rendszeres is, ami legfeljebb 365 napra vonatkozik és 2005-ben lett kifizetve, és nincs adózás szemponjtából 2004-es, de tb szempontból 2005-ös kifizetés (pl,. 2004 decemberi bérrel elszámolt, 2005-ben kifizetett jutalom vagy ilyen), és tavaly egyetlen napot sem voltál táppénzen, akkor ebből nettó 88.000 körüli tgyás várható. A gyed a 2007-es minimálbér kétszeresétől függ majd, a jelenlegi maximális nettó 73.000 körüli összegnél pár ezerrel lesz több valószínűleg.

A munkaviszony megszűnése után 90 napig lehetsz passzív táppénzen, ha keresőképtelen vagy, ezzel kihúzod november végéig. Utána igényelj munkanélküli járadékot, ha ennek a folyósítása alatt szülsz vagy leszel jogosult szülés előtt tgyásra, akkor a járadék szüneteltetése mellett ugyanolyan feltételekkel (összegben) jár a tgyás és a gyed, mintha munkaviszonyban szülnél.

Ha a gyed alatt folyamatosan él a munkaviszonyod, akkor nem kell semennyit dolgoznod ketteske előtt ahhoz, hogy vele is járjon a tgyás és a gyed, mert az automatikusan járni fog, persze azért meg kell igényelni. 0 bérezett nappal a tgyás és a gyed alapja az aktuális szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese, ez egyúttal azt is jelenti, hogy a gyed akár maximális is lehet, ha a bér engedi, így is, hogy egyetlen napot sem dolgozol előtte.

egyszerre nem lehetsz táppénzen és munkanélkülin, úgyhogy a munkaügyi központban csak akkor tudsz jelentkezni, ha passzív táppénz után keresőképes leszel (vagy lejár a 90 napod) a passzív táppénz ún. jogfenntartó idő, összeköti a biztosításokat, így a folyamatosság nem szakad meg, de csak akkor, ha a lejárta után 30 napon belül megint biztosításba kerülsz

Van egy munkaszerződésed, amiben csoportvezető vagy 560 Ft-os órabérrel. Ezekkel a feltételekkel még vissza dolgozni ha ebben a munkakörben nem tud alkalmazni, akkor munkaszerződés módosatást ajánlhat, de azt csak közös megegyezéssel lehet. Ha belemész, akkor bármit lehet. Ha nem, akkor viszont mivel az ő oldalán hiúsult meg az eredeti feltételekkel a foglalkoztatás, neki kell felmondania és fizetnie mindent, ami ilyenkor jár neked - felmondási időre járó bér, végkielégítés, szabadságmegváltás is, de az bármilyen jogcímen történő megszűnés esetén lenne

A 180 nap biztosításból a nagy része megvan, mert azt a szülést megelőző 2 éven belül nézik, 180 bérezett napra pedig nem kell hajtani, mert az csak annak érdekes, akinek a bére több, mint a minimálbér kétszerese. Mondd vissza a gyest, igényelj munkanélküli járadékot, aztán vagy kérd vissza a gyest a járadék szüneteltetése mellett, ha nem akarsz mindig a munkaügyi központba járkálni és úgy csinálni, mint aki dolgozni akar, vagy ha ezt vállalod, akkor apuka igényelje a gyest, te addig kapod a járadékot illetve egy idő után a segélyt. A munkanélküli ellátás és a szünetelése mellett folyósított gyes biztosításnak számít, az előzetes biztosításod is ketyeg vele, ha ebbe szülsz bele, akkor ketteskével is járni fog a tgyás és a gyed. 0 bérezett nappal, mert a végkielégítés és a szabadságmegváltás nem számít annak, a munkanélküli járadékhoz kiadott igazoláson közölt átlagkereset, de legfeljebb a minimálbér kétszerese lesz a tgyás és a gyed alapja.

2005 végéig 14 éves korig meg lehetett hosszabbítani, idéntől már nem lehet. Ápolási díjat lehet viszont igényelni, ha a feltételeknek megfelelsz - jogszabályt mellékelem - , ennek összege ugyanannyi, mint a gyes és ugyanúgy szolgálati időnek minősül.

 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

40. § Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.

41. § (1) Ápolási díjra jogosult - a jegyes kivételével - a hozzátartozó [Ptk. 685. § b) pontja], ha állandó és tartós gondozásra szoruló a) súlyosan fogyatékos, vagy b) tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi. (2) Az ápolási díjat - a 43/B. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - az ápolást végzo személy lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat, 2007. január 1-jétol annak jegyzoje állapítja meg. (3) Az (1) bekezdés alkalmazása során a) súlyosan fogyatékos személy az, akinek aa) segédeszközzel vagy mutéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért kizárólag tapintó - halló - életmód folytatására képes, ab) hallásvesztesége olyan mértéku, hogy a beszédnek hallás útján történo megértésére és spontán elsajátítására segédeszközzel sem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd értheto ejtése elmarad, ac) értelmi akadályozottsága genetikai, illetoleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelozoen bekövetkezo súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértéku, továbbá aki IQ értékétol függetlenül a személyiség egészét érinto (pervazív) fejlodési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minosítheto (BNO szerinti besorolása: F84.0-F84.9), ad) mozgásszervi károsodása, illetoleg funkciózavara olyan mértéku, hogy helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszeru használatát igényli, vagy állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy végtaghiánya miatt önmaga ellátására nem képes és állandó ápolásra, gondozásra szorul; b) tartósan beteg az a személy, aki eloreláthatólag három hónapnál hosszabb idotartamban állandó ápolást, gondozást igényel. (4)-(5)

42. § (1) Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha a) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvobeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, illetoleg óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, vagy közoktatási intézmény tanulója, illetoleg felsooktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója kivéve, ha aa) a közoktatási intézményben eltöltött ido a kötelezo tanórai foglalkozások idotartamát nem haladja meg, vagy ab) az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetoleg a felsooktatási intézmény látogatási kötelezettségének idotartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg, vagy ac) az óvoda, a közoktatási, illetoleg a felsooktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végzo személy rendszeres közremuködésével valósítható meg, b) rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, ide nem értve a (4) bekezdés szerinti esetet, valamint azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának idotartama alatt végzett keresotevékenységébol adódó biztosítási jogviszony alapján - keresoképtelenné válása esetén - folyósítanak, c) szakiskola, középiskola, illetve felsooktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója, d) keresotevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történo munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja, e) (2) Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé, b) az ápolást végzo személy a kötelezettségét nem teljesíti, c) az ápolt személy meghal, d) az ápolást végzo vagy az ápolt személy tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve az engedélyt visszavonták, e) az (1) bekezdésben megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be. (3) Az ápolt személy halála esetén az ápolási díj folyósítását a halál idopontját követo második hónap utolsó napjával kell megszüntetni. (4) Az ápolási díjra való, 41. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti jogosultság továbbra is fennáll, ha az ápolási díjban részesülo személy számára a Tny. szerint saját jogú nyugdíjnak minosülo ellátást állapítanak meg, feltéve, hogy az ápolási díjat a nyugdíj megállapításának idopontjában több mint tíz éve folyósítják.

43. § (1) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos a) igazolását arról, hogy az ápolt aa) súlyosan fogyatékos, vagy ab) tartósan beteg, b) arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul. (2) A háziorvos az (1) bekezdés a) pontjában foglalt igazolást a) az Országos Orvosszakértoi Intézet orvosi bizottságának szakvéleménye, vagy b) a megyei gyermek-szakfoorvos igazolása, vagy c) a fekvobeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy területileg illetékes szakrendelo intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás alapján állítja ki. (3) A háziorvos az (1) bekezdés aa) pontjában foglalt igazolást a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakérto Bizottság szakvéleménye alapján is kiállíthatja. (4) Az ápolási díjat kérelmezo személy, illetve az ápolási díjat megállapító szerv a) az (1) bekezdés a) pontjában foglalt igazolás felülvizsgálatát az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területileg illetékes városi intézetének tisztiorvosa által kijelölt, az ápolást indokoló diagnózis szerinti szakorvostól vagy szervtol, b) az (1) bekezdés b) pontjában foglalt szakvélemény felülvizsgálatát az ápolt személy tartózkodási helye szerint illetékes megyei, fovárosi szociális módszertani intézménytol kérheti. 43/A. § (1) A települési önkormányzat, 2007. január 1-jétol a települési önkormányzat jegyzoje a fokozott ápolást igénylo súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végzo személy kérelmére a 44. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt összegu ápolási díjat állapít meg. (2) Az (1) bekezdés alkalmazása során fokozott ápolást igénylo az a személy, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes a) étkezni, vagy b) tisztálkodni, vagy c) öltözködni, vagy d) illemhelyet használni, vagy e) lakáson belül - segédeszköz igénybevételével sem - közlekedni, feltéve, hogy esetében az a)-e) pontokban foglaltak közül legalább három egyidejuleg fennáll. (3) A települési önkormányzat, 2007. január 1-jétol a jegyzo a (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállásáról az ápolt személy tartózkodási helye szerint illetékes megyei, fovárosi szociális módszertani intézmény szakvéleménye alapján dönt. A szakvéleményben meg kell jelölni az érvényesség idotartamát, amely azonban nem haladhatja meg a tíz évet. (4) Az ápolási díjról döntést hozó szerv a megyei, fovárosi szociális módszertani intézménynek a (3) bekezdés szerinti szakvélemény elkészítéséért 2006. évben esetenként 20 000 forint összegu díjat fizet. A 2006. évet követoen a díjazás összegét az éves központi költségvetésrol szóló törvény határozza meg. (5) A fellebbezési eljárásban a (3) bekezdés szerinti szakvélemény felülvizsgálatát a területileg illetékes megyei szociális és gyámhivatal által külön jogszabály szerint kijelölt szakérto végzi. 43/B. § (1) A települési önkormányzat képviselo-testülete - az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek fennállása esetén - ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi. A jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe veheto egy fore számított havi családi jövedelemhatárt úgy kell szabályozni, hogy az önkormányzat rendelete az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, egyedülálló esetén annak 150%-ánál alacsonyabb jövedelmi jogosultsági feltételt nem írhat elo. (2) Az (1) bekezdésben, valamint a 43/A. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díj megállapítása során a 41-43. §-okban foglaltakat megfeleloen alkalmazni kell. (3) A települési önkormányzat rendeletében szabályozhatja, hogy az ápolást végzo személy a kötelezettségét mely esetekben nem teljesíti [42. § (2) bek. b) pont], valamint a házi segítségnyújtást nyújtó szolgáltató, intézmény feladatait ezen kötelezettség teljesítésének ellenorzésében.

44. § (1) Az ápolási díj havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a) a 41. § (1) bekezdésében foglalt esetben 100%-a, b) a 43/A. § (1) bekezdésében foglalt esetben 130%-a, c) a 43/B. § (1) bekezdésében foglalt esetben legalább 80%-a. (2) Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülo jogosult esetén az (1) bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegu ápolási díjat kell megállapítani. (3) Az ápolási díj folyósításának idotartama szolgálati idore jogosít. Az ápolási díjban részesülo személy - ide nem értve a Tbj. 26. §-a alapján nyugdíjjárulék fizetésére nem kötelezett személyt - az ellátás után nyugdíjjárulék és magán-nyugdíjpénztári tagdíj fizetésére kötelezett. A települési önkormányzat az ápolási díj folyósításának idotartamára a társadalombiztosítási járulék nyugdíjbiztosítási ágazatára jutó járulék fizetésére kötelezett. (4)

A tgyás és a gyed jogosultsági feltétele a szülést megelőző 2 évben 180 nap biztosítás és egy aktuális biztosítás. A táppénz is biztosítás és annyi táppénz jár, amennyit előtte dolgoztál, tehát a 180 nap akár úgy is összejöhet, hogy 3 hónap munka és 3 hónap táppénz. A gyed kiszámításáról és az összes többi, kismamának járó ellátásról részletes információkat olvashatsz itt a családineten, a kisokos c. összeállításban.

A szabadságot természetben kell kiadni, csak a munkaviszony megszűnése esetén lehet pénzben megváltani. A szabadságot ki kell adni, ha az akadályoztatás - gyed miatt kért fizetés nélküli szabi - elmúlt, hogy ez benne van-e a költségvetésben, az a munkáltató prviát nyűgje. Mindegyik gyerekkel a tgyásra és a gyed 1. évére járt a szabadság, de hogy ez mennyi lehet, azt nem tudom megmondani, mert közalkalmazottak szabadságához nem értek, de mindenesetre kevésnek tűnik. Ha a 2 éves kor betöltése előtt kiadatnád a szabadságot, akkor a gyedet le kell mondani, mert amellett nem lehet dolgozni, a szabi meg olyan, mintha dolgoznál, igényelheted viszont a gyest, mert gyes és szabadság illetve munka az már megy együtt.

Gyes miatt a fizetés nélküli szabadságot kötelező engedélyezni, úgyhogy a baba 3 éves koráig bármikor elmehetsz gyesre, közben - akár dolgozol mellette, akár nem - felmondási tilalom véd. Ha gyes mellett dolgozol, akkor mindössze a tételes egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól mentesül a munkáltató, ez havi 1.950 Ft, 4 órásnál a fele.

Ha egyszerre több ellátásra vagy jogosult - ikrek után gyedre vagy gyesre, kistesó után tgyásra/gyedre/gyesre, akkor választhatsz, hogy melyiket igényeled, természetesen a dupla gyest érdemes igényelni egészen addig, amíg el nem kezdik az ikrek az iskolát.

A táppénz nem számít bele a tgyás és a gyed alapjába, de semmilyen más ellátás alapjába sem. A táppénz az átlagnál kimarad a számlálóból (Ft) és a nevezőből (nap) is, anélkül számítják. Ha most elmész táppénzre, akkor a 80%-os betegszabi miatt 100.000-nél nagyon kicsivel alacsonyabb 2006-os átlagod lesz a 2007-ben kezdődő tgyás és gyed alapja.

Igen, járadékot kellene igényelni, mert ezzel biztosításba kerülsz és így a másik jogosultsági feltétellel is rendelkezni fogsz. Legcélszerűbb talán gyed után beiktatni a járadékot, mert így nem kell összevissza igényelni meg lemondani az ellátásokat, így még azt is el lehet játszani, hogy Te munkanélkülin vagy, a párod meg gyesen, azt ő is igényelheti teljes munkaidő mellett is. A járadék bőven kitartana a -28. napig, amikortól lehet szüneteltetni és megigényelni a tgyást.

Egy 2007-ben kezdődő táppénzhez a gyed előtti átlagkereset éled fel, a dátumok szerencsés alakulása esetén még 2008-ban is lehet ilyen, de ott már kb. fele-fele az esélye annak, hogy a kedvezményszabály alapján az előző átlag, vagy a normál szabályok alapján a minimálbér után állapítják meg a táppénzt. A munkába visszatérő kismama fizetésemelését törvény írja elő, annyival kell emelni, amennyi idő közben hasonló munkakörben, ennek hiánya esetén átlagosan megvalósult. Ha a munkáltató nem teszi önként és dalolva, munkaügyi bírósághoz lehet fordulni.

A szabadságra az aktuális távolléti díj jár, ennek semmi köze a gyed alapjához. A távolléti díj 1 műszakos, tavaly nem túlórázó munkavállalónál az alapbérrel egyezik meg, ehhez hozzájönnek még a rendszeres pótlékok, ha vannak ilyenek, amik normál munkavégzés esetén járnának.