Ha a próbaidő után megszűnt után nem lesz egy másik munkaviszonyod, ami legalább a csed kezdetén még fennáll, akkor egy minimálbér alapú csedre, gyedre még úgy is lehet esélyed, ha úgy igényelsz álláskeresési járadékot, hogy a csed elején még legyen belőle pár nap hátra, mert ezt szüneteltetve kaphatod ezeket a limitált összegű ellátásokat. Vagy lehetsz egyéni vállalkozó...
Aktuálisan fennálló biztosítási jogviszony nélkül semmiképpen sem jár csed, gyed. A gyes után 1 éven belüli szülés ténye az ellátások összegénél lehet érdekes, akkor, ha ugyanabból a jogviszonyból szülsz megint, tehát ez egy kicsit sem úgy van, ahogy írtad. Szakbarbár 2017. 01. 31. 06:10

A gyed extra egy fantázianév, munka/vállalkozás mellett is jogosult vagy rá, ennyi a lényege, de külön gyed extra nevű ellátás nincs.

A munkahelyeden fizetés nélküli szabadságon vagy, ami megillet a gyermek 3 éves koráig, ami alatt felmondási tilalom véd. Hacsak nem veszélyezteted a munkáltató gazdasági érdekeit a vállalkozással, akkor jogszerűen nem lehet felmondani. A terhességet célszerű a kritikus időszak letelte után bejelenteni, hadd tudja a munkáltató, hogy nem számolhat Veled. Bármikor jelented is be, (másik) felmondási tilalmat jelent. A következő csed és gyed összegét nem befolyásolja a bejelentés időpontja.
A fizetett szabadság annak érdekes, aki gyeden van és el tud menni táppénzre is, ez egyelőre nem opció. Ha az lesz, akkor a párhuzamosan kapható ellátások érdekében meg lehet és kell is ezt játszani.

Az, hogy milyen adózási formát választasz, sokmindentől függ, könyvelővel lenne érdemes beszélni róla. A katát nem javaslom, mert az erről szóló jogszabályban nincs olyan lehetőség, mint az általános szabályok szerint adózó ev-k esetében, hogy a gyed alatt nem kell járulékot fizetni (csak buta adminisztráció esetén), a kata ilyen kondíciókkal havi 50.000 lenne.

A szünetelés és nullás bevallások beadása között különbségről is könyvelővel beszélj, mert az egyetlen különbség a két eset között az ő - egy db havi nullás bevallásért minimális - díja. Nem javaslom a hivatalosan bejelentett szüneteltetést, mert megszabadíthat a vállalkozásból járó ellátásoktól. Ha nem szünetelsz és itt is lesz a szülés előtti 2 évben legalább 365 napnyi jogviszonyod, akkor innen is járhat csed és gyed, táppénz meg kevesebb esetén is. Akkor is, ha soha egyetlen Ft járulékot nem fizettél, mert a jogszabály ismeri és ilyen illogikusan, de több, mint kedvezőben kezeli ezt a helyzetet is. Szakbarbár 2017. 01. 31. 06:04

A szülés előtti 2 évben legalább 365 nap előzetes biztosítással kéne rendelkezni egyik jogosultsági feltételként ahhoz, hogy gyedre jogosult legyél. Mivel 1 évnél több már kiesett ebben a 2 évnél, sehogy sem tud összejönni a szükséges 365 nap. Úgyhogy a gyed az teljesen esélytelen. A csednek valamivel lazábbak a jogosultsági feltételei, ott a 365 napba a passzív csed, gyed is beszámítható, ezért egy csedre - meg előtte táppénzre - még jogosult lehetsz, ha szülés előtt munkaviszonyt létesítesz.

Az ellátások alapja az aktuális bér, a rá vonatkozó korlátokkal, a táppénznek is van egy maximuma, a csednek meg akkor van meghúzva a felső határa a minimálbér kétszeresének a 70%-ánál, ha nincs legalább 120 bérezett naptári nap a számítási időszakban.

Ha nem jön össze a munka, akkor a gyest jókor időzítve lemondva, helyette álláskeresési járadékot igényelve egy járadék alapját képező bér, de legfeljebb minimálbér alapú csedet még így is kaphatsz. Utána kell nézni, hogy hány nap járadékra vagy jogosult és úgy kell megigényelni, hogy a csed kezdetén már kapd, mert a járadékot szüneteltetve lehetsz jogosult a csedre. Szakbarbár 2017. 01. 31. 05:51

Attól függ, hogy csak csedre, vagy csedre és gyedre is van-e esélyed, hogy mikor szűnt meg a munkaviszonyod. Írd meg, hogy segíteni tudjak. Szakbarbár 2017. 01. 26. 17:45

A hallgatói gyed annak opció, aki az általános szabályok szerint nem jogosult csedre, gyedre, mert nem biztosított. Az ilyen kismama ha a tanulmányok végét követő 1 éven belül szül és vagy egyáltalán nem dolgozott addig, vagy pont akkor nem dolgozik és ezért nem jár neki csed, gyed, az igényelheti a BA szintig bezárólag minimábér alapú, ennél magasabb szintnél a garantált bérminimum alapú hallgatói gyedet.

Aki a nappali tagozatos képzés befejezése után legalább 185 napot dolgozik, az - a nappali tagozatból beszámítható 180 nappal - az általános szabályok szerint kaphat csedet, gyedet. A feleséged ilyen. Az általános szabályok alkalmazása azt jelenti, hogy a 400.000-es bére után kapja az ellátásokat - feltéve, hogy legalább 120 bérezett napja volt ezzel az összeggel. Ha nem volt ennyi, akkor a minimálbér kétszerese lesz az ellátások alapja.

Előfordulhat olyan eset, hogy a hallgatói gyed alapját képező jövedelemnél kevesebbért dolgozik valaki, pl. mert csak 4 órás. A törvény gondolt rájuk is, nem hagyja, hogy aki semmit sem csinál, az kevesebbet kapjon, mint aki kevés bérért dolgozott, ezért van egy olyan szabály, hogy ilyenkor nem lehet kevesebb a normál gyed összege a hallgatói gyednél. De ez Nektek nem érdekes.

Szakbarbár 2017. 01. 08. 12:29

Nem tudom, hogy hogy sikerült ilyen hülyeséget leírnom, hogy nem jár gyed, ha a béredet megkapod - talán azzal a csedes helyzettel kevertem, amikor anyuka a felmondási idejét tölti a csed elején, bért kap és ezért csedre nem jogosult, azt majd csak a munkaviszony megszűnését követő naptól folyósítják.
Az igénybejelentőn nem kell jelölni, hogy dolgozol-e. Szakbarbár 2017. 01. 08. 12:11

Egyeske után 3 éves korig kaphatja a gyest és a családi pótlékot itthon. Amint megszületik ketteske, úgy ezek utána is járnak, már gyesből is lehet egyszerre kettőt kapni.
Vannak országok, ahol a családi ellátásokra jogosultság az apa munkaviszonyához kötődik és az ún. elsőbbségi szabályok alapján ha itthon van a család többi része, apa meg kint van, akkor is kintről jár. De ha apuka nem neveli saját háztartásában a gyermeket, akkor igen nagy valószínűséggel kintről sem jogosult semmire, hogy ez megakadályozná az itthon gyest és családi pótlékot.

Ketteskével a csedre, gyedre jogosultsághoz szükséges szülés előtti 2 évben szükséges 1 év előzetes biztosításba az EU tagállamban szerzett biztosítás beszámít, úgyhogy ha eleget dolgozott kinn és hoz erről igazolást, akkor ha itthon biztosításba kerül, akkor ketteske után az alanyi jogon járó nevetséges összegű - nettó 25.650 Ft - gyes helyett az itthoni fizetése arányában alakuló csedet, gyedet is kaphat.

Egészségügyi szolgáltatási járulékért cserébe csak természetbeni ellátás jár, pénzbeli nem. Aki másik tagállamban biztosított, annak ezt nem kell fizetnie. Amikor hazajön, akkor meg a gyes vagy más ellátás miatt nem kell, mert ezek mellé "jár" az egészségügyi ellátás. Szakbarbár 2017. 01. 08. 12:05

Ha a munkaviszonyod vagy más jellegű biztosítási jogviszonyod fenn fog állni a csed 1. napján - várható időt megelőző 28. nap és a szülés tényleges időpontja között Te döntöd el, hogy mikortól kéred -, akkor kettesével jogosult leszel csedre és gyedre. A csed alapja és ha még idén kezdőik, akkor a gyedé is főszabály szerint a tavaly januári 31 napi béredből számított átlag, de legfeljebb a minimálbér kétszerese, de ezt összehasonítják az előző csed alapjával és ha az több volt, akkor megint ezt kapod. A gyednél, ha az jövőre indul, akkor a szerződés szerinti bért hasonlítják az előző csed alapjához.

A cseddel és ha idén indul a gyed, akkor azzal sem lehet mit kezdeni. Jövőre kezdődő gyeddel lehet egy kicsit játszani, de csak akkor van értelme bárminek, ha egyébként nem éri el a béred a minimálbér kétszeresét, egyébként nincs szükség kozmetikázásra.

Kaphatod egyszerre egyeske után a gyedet, gyest, illetve ketteske után a csedet és a gyedet. Szakbarbár 2017. 01. 08. 11:57

Amíg van figyelembe vehető tényleges jövedelem az irányadó időszakban, addig abból számolnak. Szerződés szerinti bér akkor jön be alapnak, ha 0-29 bérezett nap van - ilyen inkább csak akkor tud lenni, ha valaki két baba között nem dolgozik. A béred csak papíron lett több, mivel nem kapod, nem fizetsz utána járulékot, nem fog beleszámítani egyetlen ellátás alapjába sem. Majd csak egy négyeskénél :) Szakbarbár 2017. 01. 08. 11:51

1. Minden további nélkül dolgozhatsz máshol megbízással, semmilyen jogszabály nem tiltja. (Azt viszont igen, hogy megbízási szerződést kössetek olyan munkára, ahol szabályozzák a munkahelyet, munkaidőt és szoros függelmi viszont van a megbízóval, mert az színlelt megbízás, ami munkaviszonyt leplez.)

2. Hacsak a munkaszerződés nem írja ezt elő, akkor nem kell bejelenteni. De arra ügyelni kell, mert ezt általánosságban előírja az Mt., hogy a munkáltató gazdasági érdekét nem veszélyeztetheted, tehát ha olyan céghez mennél, aminél ez felmerül, akkor inkább beszéld meg a munkáltatóval, nehogy azonnali hatályú felmondásra adjon okot a másik szerződés.

3. Ha a 90%-os megbízási díj (járulékok alapja 90%) nem éri el a minimálbér kétszeresét, akkor 120-nál (a 120 a bűvös szám ennél) kevesebb bérezett nappal is ugyanannyi lesz az ellátások alapja: a díj 90%-a. +120 nap ott érdekes, ahol ennél magasabb a járulékalap, minimálbér kétszeresénél magasabb alap akkor van figyelembe véve, ha legalább 120 napra meg volt utána fizetve a járulék.

4. Az összegtől függően elképzelhető, hogy több a megkapott bevétel mínusz havi 50.000 kata több, mint a nettó megbízási díj, ami a bruttónak a 71,2%-a, de itt megint felhívom a figyelmedet arra, amit az elején írtam, hogy akár magánszemélyként, akár egyéni vállalkozóként akkor lehet Veled megbízási szerződést kötni - amit ha nem vagy számlaképes, leszámfejtenek, ha számlaképes vagy, beszámlázol -, ha a kondíciók megbízásnak és nem munkaviszonynak felelnek meg. Katás ev-ként a havi 50.000 Ft -os kata - ha a főállásodban nem dolgozol, akkor főállású katás vagy és annak ennyi a fizetendője - 90.000 Ft-os járulékalapnak felel meg, ebben az esetben ennyi után kapnál táppénzt, csedet, gyedet.

5. Amíg a munkaviszony mellett van egy másik jogviszonyod, addig semmit sem veszélyeztetsz, mert két külön jogviszonyból igényelsz ellátást és mindegyikben csak az ott szerzett jövedelem az alapja - ha a munkaviszonyban nincs jövedelem, akkor meg a szerződés szerinti bér, de ha az előző ellátás alapja több volt az így kiszámítottnál, akkor az előző alap jön vissza.

Az 5. kérdés többi részére feljebb válaszoltam, részben pedig Te magadnak helyesen megválaszoltad - több baba utáni ellátást párhzamosan csak egy szülő vehet igénybe. Szakbarbár 2017. 01. 08. 11:42

Ha legalább fél évet dolgozol, akkor már jogosult leszel csedre és gyedre, mert az ezekhez szükséges szülés előtti 2 éven belüli 1 év előzetes biztosításba - ami mellett legalább a csed 1. napján egy aktuális biztosítási jogviszonnyal is rendelkezni kell - a nappali tagozatos tanulmányokból 180 nap beszámítható.

Minimálbér kétszerese alatti bérrel akárhány napot dolgozol, a tényleges bér az ellátások alapja. (Minimálbér kétszeresét meghaladó bérnél van az, hogy a teljes bér utáni ellátáshoz legalább 120 nap járulékfizetés kell.) 220.000-es bérből nettó 130.000 Ft körüli csed és 115.000 Ft körüli gyed lesz.
Csak a bér az ellátások alapja, tehát ha táppénzre mész, az nem befolyásol semmit, mert a táppénzt nem veszik figyelembe.

Tudjál róla, hogy alapesetben annyi nap táppénzre - de legfeljebb 365 napra - jogosult valaki, amennyi a folyamatos biztosításban töltött ideje, de ha a tanulmányok végét követő 180 napon belül biztosításba kerülsz és a táppénz elejéig megszakítás nélkül fennáll a biztosítás, akkor nincs ilyen korlát, tehát az akár az egész terhességet táppénzen töltheted akkor is, ha előtte csak rövid ideig dolgoztál. Szakbarbár 2017. 01. 08. 09:50

Minden ellátás alapja a kezdetét megelőző 3. hónap végétől visszaszámolt 180 napi jövedelem. A 180 nap tehát az utolsó 180 bérrel ellátott napot jelenti. A táppénz nem számít bele az átlagba, ahhoz csak a bért veszik figyelembe, ezért ha kell, mert a -3. hónaptól visszafelé táppénz miatt épp nincs figyelembe vehető jövedelem, akkor a -3. hónaptól hátrébb mennek az utolsó 180 nap összeszedése érdekében. Egészen az előző év végéig lehet visszamenni.

A gyednél a gyed kezdete előtti 3. hónap vége az irányadó időszak vége, de gyednél ez mindig kitolódik, megy hátrébb, mert ott mindig csed van a -3. és durván a -6. hónap között és sem ezt, sem ha előtte táppénz volt, nem veszik figyelembe.

Tehát semmilyen hátrány nem ér a csed és a gyed összegénél akkor, ha táppénzen leszel.

A munkáltató belügye, hogy a kafetériát hogyan szabályozza, a legtöbb helyen aki nem dolgozik, az nem kap semmit és ezzel még csak problémát sem látok, hogy így oldják meg. Szakbarbár 2017. 01. 08. 09:41

A csedet, gyedet a járadék szünetelése mellett kapod. Ahogyan az szünetel, úgy nem ketyeg a biztosítás, mert az a járadékfolyósításhoz kapcsolódik. Most a biztosítás megszűnése utáni, hétköznapokban csak passzívként emlegetett gyeden vagy, ami mellé jár az egészségügyi ellátás és a szolgálati idő, de mivel nem "teljes értékű" biztosítási jogviszony, a jogosultság újabb pénzbeli ellátásra nem.

Kis korkülönbségnél a gyedet lemondva, pár napra járadékra visszamenve - hogy ezzel biztosításba kerül - járhat egy újabb csed, mert a csednél amikor azt nézzük, hogy van-e az előző 2 évben 1 év előzetes biztosításod, akkor a passzív ellátásokat figyelembe lehet venni. A gyedhez már nem, tehát arra még kis korkülönbség nélkül sem leszel jogosult.

Megoldás: mondd le a járadékot, legyél egyéni vállalkozó, ha nem dolgozol, vagy amíg gyed mellett dolgozol, addig nem kell járulékot fizetni, viszont ezzel biztosított leszel és ketteskével elmehetsz táppénzre, plusz jogosult leszel csedre, gyedre. Járulékfizetés nélkül a minimálbér 150%-a után, de egyszerűen ki lehet hozni minimálbér kétszerese alapú ellátásokat is. Szakbarbár 2017. 01. 08. 09:38

Ha az ún. akadályoztatás megszűnt, akkor ki kell adni a szabadságot. A szabadság alatt is távol vagy, úgyhogy a távolléted idejére felvett helyettest ez nem kellene, hogy érintse. Abból még eszerint a hülye logika szerint sincs gond, ha a gyes után azonnal táppénzre mész. Korábban is lehet: ha átadod a gyest apukának, akkor azonnal kérheted a táppénzt - ha nem munkából igényeled, akkor választani kell az ellátások között - és szabit sem kell kivenni, amihez a párhuzamosan kapáshoz aktiválnád magad - , úgyhogy a józan paraszti eszüket használni nem tudok (akik azt mondják, hogy addig a helyettes nem dolgozhat) problémája is megoldódik.

0-29 bérezett nappal főszabályként a szerződés szerinti bér lenne az ellátások alapja, 30-119 napnál az ebből számított átlag, de mindkét legfeljebb a minimálbér kétszerese, tehát nem befolyásol semmit a szabadság. Ez a főszabály, de ha a gyes után 1 éven belül szülsz és az előző baba utáni csed alapjában csak a mostani munkáltatónál szerzett jövedelem volt, akkor a főszabály szerint kiszámított összeget összehasonlítják az előző csed alapjával és a kettő közül a magasabbat állapítják meg. Szakbarbár 2017. 01. 08. 09:31

Járulékot fizetni nem érdemes, mert ugyanannyi lesz minden ellátás akkor is, ha fizetsz és akkor is, ha nem: 90.000 Ft lesz az alapja. Táppénzre úgy tudsz menni, hogy a gyest átadod apukának, vagy 1 napra - ami teljes havi kataösszeget jelent - megfizeted a katát, mert így már munka mellett igényeled a táppénzt és akkor jár a gyes mellé - ha nem vagy aktív, akkor választani kell az ellátások között.
Érdemes lenne kijönni a katából, mert ha normál szabályok szerint járulékoló ev lennél, akkor - 0 járulékkal is - a minimálbér 150%-a után járna minden ellátás. Szakbarbár 2017. 01. 08. 09:21

A 180 nap az utolsó 180 bérrel ellátott napot jelenti. A táppénz nem számít bele az átlagba, ahhoz csak a bért veszik figyelembe, ezért ha kell, mert a -3. hónaptól visszafelé táppénz miatt épp nincs figyelembe vehető jövedelem, akkor a -3. hónaptól hátrébb mennek az utolsó 180 nap összeszedése érdekében. Egészen az előző év végéig lehet visszamenni.
A gyednél a gyed kezdete előtti 3. hónap vége az irányadó időszak vége, de gyednél ez mindig kitolódik, megy hátrébb, mert ott mindig csed van a -3. és durván a -6. hónap között és sem ezt, sem ha előtte táppénz volt, nem veszik figyelembe.
Tehát semmilyen hátrány nem ér a csed és a gyed összegénél akkor, ha táppénzen leszel. Szakbarbár 2017. 01. 08. 09:15

Ketteskével is ugyanúgy fog járni a csed és a gyed. Alapja a szabadságra kapott bérből számított átlag és az előző csed alapja közül a magasabb lesz - feltéve, hogy az előző csed alapjában csak a mostani munkáltatónál szerzett jövedelem volt.
Nyilván táppénzre mész a szabadságok kivétele után, ez nem befolyásol semmit hátrányosan, a táppénz nem számít bele az átlagba. Szakbarbár 2016. 12. 28. 14:20

Adott időponttól leszel gyermek gondozásához kért fizetés nélküli szabadságon, a felmondási tilalom ettől az időponttól és nem a bejelentéstől kezdődően véd. Ha a gyed 1. napján még él a munkaviszonyod, akkor ha később megszűnik, akkor is ugyanolyan összegben és 2 éves korig végig jár, mintha nem szűnt volna meg. Gyed nem jár arra az időszakra, amikor a béredet megkapod. A jogosultságot meg kell állapítani attól az időponttól, amikortól kéred az ellátást, ha akkor a jogosultsági feltételeknek (előzetes, aktuális biztosítás, gyermek saját háztartásában gondozása) megfelelsz, de a folyósítás csak azt követően kezdődik, hogy már nem vagy bérrel ellátva.

Az nem jogszerű indok a munkaviszony megszüntetésére, hogy nem tetszik/problémás a munkáltatónak, hogy kiesel a munkából, mert otthon maradsz a gyermekkel. Ha ez a valós ok, de közben mással indokolja a felmondást, ami nem okszerű vagy nem felel meg a valóságnak ("mondvacsinált ok"), akkor munkaügyi bírósághoz fordulhatsz. Szakbarbár 2016. 12. 28. 08:44

Nem tudok róla, hogy a közfoglalkoztatási jogviszonnyal nem lenne kompatibilis a gyed. Tény, hogy nem volt vele soha dolgom, de most végigszaladtam a törvényen és nem találtam benne ilyet.
Apuka munkaviszonyban áll és mint ilyen, biztosítottnak minősül, hogy hány órás és milyen a munkarendje, annak nincs jelentősége. A biztosítottak, ha az igénylést, illetve 2017-ben apa esetében is a gyermek születését megelőző 2 évben rendelkeztek 1 év biztosításban töltött idővel, jogosultak a gyedre, ami mellett bármennyit lehet dolgozni. Szakbarbár 2016. 12. 26. 22:04

A táppénz nem fizetés nélküli szabadság. Gyed, gyes idejéhez kell az anyának fizetés nélküli szabadságot igényelni, táppénz és szülési szabadság (csed) időszakára nem. Aki fizetés nélkülin van, annak nem jár táppénz, mert a táppénz a keresőképtelenség miatt kieső jövedelmet pótolja, aki nem is akar "keresni", annál nincs mit pótolni.

A fizetés nélküli szabadság igénybevételét be kell jelenteni, meg kell jelölni pontosan legalább az elejét. Egy eldöntendő kérdésre adott egyszavas válasz szerintem nem egyenértékű ezzel, úgyhogy ha nem jelenti be, akkor nincs fizetés nélkülin, tehát elvileg a probléma magától megoldódik - reméljük, hogy a munkáltató velem ért egyet abban, hogy mikor van valaki fizetés nélkülin. De meg lehet írni, hogy félreérette a kérdést, a válasszal csak a hosszú távollétet akarta jelezni, ami egyelőre táppénz és szülési szabadság miatt lesz, majd csak a csed végét követően igényel fizetés nélküli szabadságot.

A csed és a gyed alapja annyi lesz, amennyi az előző csed alapja volt.

Szabadság, gyermekek utáni pótszabadság a táppénz, a csed időszakára és a gyed első 6 hónapjára jár.

A munkáltatón múlik, hogy mit hogy igazol egy ilyen helyzetben. Az biztos, hogy amíg szabadságon van, addig minden további nélkül le lehet igazolni, hogy - akkor éppen - dolgozik. Ha egyeskét felveszik a bölcsibe, akkor utána a táppénz ténye nem befolyásol semmit, 2-2 ellátás párhuzamosan pedig minden további nélkül jár. Szakbarbár 2016. 12. 25. 22:57