|
Kérdezz-felelek
A segítségét szeretném kérni tgyás, gyed ügyben.
Várhatóan 2012. június elején fog megszületni második gyermekem.
Az előzmények:
2007.07.09. munkaviszony kezdete
2008.02.08. kislányom születése, 3 év gyes
szabadságok kiadása, majd
2011.03.28. munkaviszony megszűnése
2011.03.30.- 2011.04.28. passzív táppénz
2011.05.02. álláskeresési járadék, ami 2012.01.26.-ig jár.
Most végre kilátásban van egy munka, ami megoldást jelentene minden problémámra, de ha megtudják, hogy kisbabát várok, szinte biztos, hogy nem engem választanak.
Úgy tudom álláskeresési segély már nem létezik. Munkaviszony bejelentés nem megoldható. Ha nem kerülök biztosításba, egészségügyi szolgáltatásra se leszek jogosult? Létezik olyan megoldás, amivel kaphatnám a tgyást és a gyedet? Esetleg a fizetős szolgáltatása tudna segíteni ebben a helyzetben?
Válaszát előre is köszönöm!
Az alábbiakaban kérném segítségét. 2009. október 13-tól 2010. július 3-ig egy ügyvédi irodánál dolgoztam. A bejelentett bruttó bérem 85.000,-Ft volt. 2010. július 5-től dolgozom jelenlegi munkahelyemen. A bérem 2010. július 5-től 2010. december 31-ig bruttó 200.000,-Ft. 2011. január 1-től bruttó 212.000,-Ft-ra emelkedett + 2011. márciusában 265.000,-Ft prémiumban részesültem. Gyermekem születésének várható időpontja 2011. december 24.
A kérdésem az lenne, hogy amennyiben 2011-ben születik meg a kisfiam, úgy miként alakul a TGYÁS, majd pedig a GYED összege, illetve ha kihúzzuk 2012. januárjáig, úgy miként változik az ellátások összege.
Szíves válaszát előre is nagyon szépen köszönöm.
A tgyás ha idén indul, akkor 6*85.000+6*200.000-ből adójóváírás nélkül - mert az jövőre nincs - nettó 83.000 Ft körül várható. Ha sikerül kihúzni január 1-ig, akkor a 2011-es 234.000-es átlagból nettó 137.000 Ft körül lesz a tgyás. Ha táppénzre mész, az nem befolyásolja.
2010. július 27-én született a kislányom, akivel jelenleg is itthon vagyok. Kaptam tgyást(kb. 115000Ft/hó) és most gyedet(kb.97000 Ft/hó) is. Kérdésem az lenne, hogy ha szeretnénk még egy babát, aki leghamarabb jövő év ősz-tél körül születne meg, az újabb tgyást majd gyedet, ugyanúgy számolnák-e mint a mostanit, tehát annak is a munkabérem lenne az alapja, így megközelítőleg ugyanannyit kapnék mint most az első gyerekkel? Így 2012.július 27-től kapnék gyest, majd amikortól lehet az újbóli tgyást a 2. babával?
Remélem érthetően sikerült megfogalmaznom a kérdést!
Válaszát és segítségét előre is köszönöm!!!
Üdvözlettel, Sz.K. Helga
Azt feltételezve, hogy a minimálbér kétszeresénél magasabb átlagod nem valami olyan extrákból jött össze, amik most nincsenek, tehát hogy a sima szerződés szerinti béred volt a magas, a következő tgyás alapja mindenképpen a minimálbér kétszerese.
A gyedé vagy ugyanennyi, vagy minimális erőfeszítés kell hozzá, hogy az is ugyanennyi legyen és ne a minimálbér legyen az alapja. Ha szerencsétlenül jönnének ki a dátumok és a minimálbéres gyed fenyegetne, akkor 12 naptári nap szabadság vagy táppénz kell és máris meg van oldva a kérdés. Egyszerűbb kapásból így alakítani a helyzetet, mint megérteni, hogy mikor tud gond lenni, mert ha így alakul, akkor nincs gond.
Ismét a segítségét kérném. Bejelentettem a munkáltatómnál ( vagyis a munkaügyes kollegával beszéltem ) , hogy gyes alatt visszamennék dolgozni 6 órában. Mivel ez szerződésmódosítással járna, hamar el is ment tőle a kedvem. Rákérdeztem, hogy akkor esetleg milyen feltételek mellett dolgozhatnék? Azt is kérdeztem, hogy ha máshol szeretnék dolgozni a gyes mellett engedélyezi –e a cég, de azt mondta ehhez nem kell a munkáltató engedélye menjek csak. Mivel ezt meg kellett beszélni a felettesével, ma küldött egy e-mailt, hogy csak teljes munkaidős formában tudnak foglalkoztatni, és hogy a szabadságom 29 nap .Azt mondta változtak a törvények és emiatt lett feleannyi szabadságom. Teljesen ledöbbentem, azt hittem több a szabadságom, hogy lehet ez?
HA leírom az adatokat utána tudna nézni.?
2006- tól állok munkaviszonyban . 1981. 12.31-én születtem
2009 március 16, 17 2 nap szabi
Április 21-től 28-ig 6 nap szabi
Július 7-től 13-ig 5 nap szabi Ez 13 nap , tp alatt nem jár a szabadság???
Betegszabadság ( veszélyeztetett terhesként ) : Július 22- augusztus 6-ig 12 nap ( voltam előzőleg 3 nap betegszabin )
tp.en: augusztus 7-től dec. 07 ig
December 08-án megszületett a kislányunk
Tgys: December 08-tól 2010 május 23-ig
Gyed : május 24-től 2011 . december 08-ig
Előre is köszönöm!
Jelenleg második gyermekemet várom, a szülés várható időpontja 2012.01.15. A tesó 2008.05.25-én született, a szülés napjától tgyáson, majd maximális gyeden voltam, mivel a munkahelyem megszűnt, 2009.12.19-től 2010.05.25-ig sajnos passzív gyeden, utána gyesen (tartósan beteg gyerek) 2011.05.29-ig. A gyest apának átadtam.
2011.05.09-től 05.29-ig volt egy megbízásos szerződésem napi bruttó 6000 ft-ról, 05.30-tól álláskeresési járadékon vagyok, 91 napig napi 2028 ft-al, 134 napig napi 1560 ft-al. A járadék megszűnésének napja 2012. 01.09. Ha jól gondolom, ebből tgyás meglesz, mennyi lesz majd az összege? Mi van akkor, ha már idén, pl. decemberben megszületik a baba? Akkor buktam a tgyást? Gyed ezen adatok alapján nem tud lenni? Gondolok itt arra, hogy jan. elején szüneteltetném a z álláskeresésit, hogy biztosítottként tudjak tgyást igényelni, és esetleg ebből lehetne-e mondjuk méltányossági gyed? Pontosan hogyan kellene ebben az esetben szüneteltetni a járadékot? (milyen dátumokkal kell igényelni a dolgokat)? Még egy fontos kérdés: megbízási szerződésnél jelen esetembem hány százalék ilyen-olyan összegeket fizet utánam összesen a munkáltató, és mennyi amit tőlem vonnak (20 nap volt a megbízás, ahogy fentebb írtam).
Köszi előre is segítő válaszodat!
Megbízásnál a költséghányaddal csökkentett rész után a megbízó 27% tb járulékot fizet, Te pedig SZJA-t, 10% nyugdíjjárulékot és 6% egészségbiztosítási járulékot.
Nekem olyan kérdésem lenne, hogy 2011.06.14-ig nappal iskola rendszerű felnőtt oktatásban vettem részt. 2011.07.08-tól a munkaügyi központban álláskeresőként vagyok regisztrálva. 2011.09.01-2011.12.31-ig határozott idejű szerződésem an bruttó 78.000ft.
A kisbabámat 2012.08 hónapra várom.
Milyen ellátásokra lennék jogosult? Illetve ezeknek mennyi az értke?
A határozott ideű szerződés lejárta után mi lenne számomra a legjobb megoldás? (másik munkahely, munkanélkülibe bejelntkezés, stb...) ?
A párom lehetne jogosult ezekre az ellátásokra?
Előre is köszönöm válaszát!
Jelenleg 37 hetes terhes vagyok második gyermekemmel. Június végéig gyesen voltam majd táppénzt kapok jelenleg is a tgyást megigénylem munkahelyemtől 28 nappal korábban (kifizetőhely). A számfejtőnk azt mondta a szerződés szerinti béremből fogják számolni a tgyást de a gyedet már a minimálbérből. Az én olvasatom szerint a jövőre igényelt gyedem kezdőnapjától visszafele megvan a 180 napot meghaladó tgyás és táppénz, ezért a bérem az alap. Ön szerint kinek van igaza?
Előre is köszönöm!
Üdv.Anita
Utóbbi akkor, ha olyasmi miatt nem volt 180 napod, amit nem méltányol a jogszabály. Pl a gyest nem méltányolja. A tgyáséval meg akkor egyezik meg a gyed alapja, ha méltányolt dolgok, táppénz, tgyás, gyed miatt nincs 180 bérezett nap. Neked a gyed előtt lesz 168 nap tgyás és kb. 4 hónap táppénz. Ez a kettő együtt bőven több, mint 180 nap, úgyhogy az Ebtv. 48. § (5) bek. alkalmazásával kell megállapítani a gyeded alapját és az annyi lesz, mint a tgyás volt. A tgyásé pedig 0 bérezett nappal a szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese.
Jelenleg 28 hetes terhes vagyok, 2012.01.03-ra vagyok kiírva. Azt szeretném megtudni, hogy, ha mégis idén szülnék, akkor a 2010-es béremet veszik alapul a Tgyás számításnál. Jelenlegi munkahelyemen 2008. februárjától dolgozom. 2010. januárjától 6 órában bruttó 97800 Ft volt a fizetésem, 2010. szeptemberétől 8 órában dolgozom bruttó 162700 Ft a fizetésem. Amennyiben idén szülnék, akkor mennyi lenne a Tgyás? Ha pedig a kiírt 2012-es évben szülnék, akkor a 2011-es bérem számítódik bele, de sajnos úgy néz ki a munkáltatóm táppénzre akar küldeni november 1-től. Ez esetben ez mennyiben befolyásolja a Tgyás illetve a Gyed mértékét? Gyedet, csak a Tgyás lejárta után igényelhetem, így az mindenképp a 2011-es béremből számítódik. Illetve még azt is meg szeretném kérdezni, a táppénz mennyire jönne ki nekem, ha tényleg el kell mennem november, decemberben? Tgyásra mindenképp csak a szüléstől mennék el.
Köszönettel: B. Rita
Idén induló táppénz és tgyás alapja a 2010.01.01-2010.12.31 közötti átlag. Ebből a táppénz nettó 68.000, a tgyás nettó 78.000 Ft körül várható, idei adózás és adójóváírás mellett. Egy jövőre induló tgyás és gyed alapja a 2011-es, táppénz előtti átlag, ebből nettó 101.000 Ft körüli tgyás lesz - ha az idei levonásokat vonom le belőle - és 90.000 körüli gyed.
Jogszabály határozza meg, hogy mikor milyen ellátásra vagy jogosult, úgyhogy nem tudsz hamarabb gyedet igényelni. Ha megszülsz idén, akkor bukod a magasabb tgyást.
Jelenleg gyed-en vagyok májusig.Viszont márciusban érkezik második gyermekünk.A kérdésem az lenne,h ebben az esetben újra tgyást kell igényelnem vagy gyed-et?A papírokat a jövedelem igazoláshoz újra a munkáltatóm tölti ki vagy az OEP,hiszen már egyszer megkapták...és ők folyósítanak már több mint 1 éve.
Köszönöm válaszát!
A tgyás és a gyed biztosítástól és jövedelemtől függő ellátás, úgyhogy a munkáltatónak biztosításra és jövedelemre vonatkozó friss adatokat kell közölnie. Ha ezt nem kéne, akkor nem derülne ki, ha pl. megszűnt a munkaviszony csak elfelejtették bejelenteni, ha dolgoztál gyed mellett és azt Te felejtetted el bejelenteni, vagy hogy úgy emelkedett a béred menet közben, hogy az érinti az új tgyás és gyedet. 0 bérezett nappal ugyanis a következő ellátások alapja a tgyás 1. napján aktuális szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbérkétszerese.
Kedves Szakbarbár!
Kicsit tartok tőle, hogy keresetlen szavakkal elküldesz melegebb éghajlatra, mégis muszáj próbálkoznom :). Tudom, hogy nem szakterületed a nyugdíj, de szükségem lenne egy olyan alapos és megbízható válaszra, amilyeneket kismamáknak szoktál adni. Ha nem tudsz válaszolni, azzal is sokat segítenél, ha magadhoz hasonlóan megbízható szakértőhöz tudnál irányítani.
A kérdés: Édesanyám 1955-ös születésű, 2013 augusztusában mehetne 40 év szolgálati idővel nyugdíjba. Amenniyben a munkaviszonya 2012 októberben megszűnik, van-e lehetősége úgy nyugdíjba menni 2012 októberben, hogy a hiányzó hónapokra szolgálati időt vesz megának? Ebből a szempontból számít-e, hogy munkáltatói vagy munkavállalói felmondással szűnik meg a munkaviszony vagy esetleg közös megegyezéssel válnak el az útjaik?
Előre is köszi a választ:
Zsuzsa
Valóban nem a szakterületem a nyugdíj, úgyhogy úgy néztem utána, de ezen az oldalon, ahol erről lehet olvasni: www.onyf.hu/?module=news&action=show&nid=8348&root=ONYF&rand=078e128379accbdd4d9dae77ec1b0a38
sem a beletartozó, sem a bele nem tartozó időszakok között nem szerepel. Rengeteg időtök van még, le tudjátok levelezni, írjatok az ONYF-nek.
A szolgálati idő vásárlás egyébként drága mulatság, a mindenkori minimálbér 34%-át kell megfizetni, plusz a havi 5.100 Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot. Ennél még akkor is jobban jártok, ha bejelentitek valahova 4 órára, mert kevesebbet kell járulékolni, onnan sokat lehet táppénzen és a 24 évből számolódó átlagot egy fél évnyi félminimálbér érdemben nem befolyásolja.
A segítséged szeretném kérni.
Munkahelyemen 2012. 02. 28-ig állok alkalmazásban határozott idejű munkaszerződéssel. Kisbabát várok, 2012. 01. 12-re vagyok kiíírva. Október végéig szereznék még dolgozni, utána az orvosom táppénzre venne. A munkahelyemen folyamatosan azzal riogatnak, hogy ha még meghatározott időt az ő elvárásaiknak megfelelően ledolgozok, akkor nem nem lesz semmiféle következménye, hogy én nem tudom ledolgozni a szerződésben aláírt feltételeket, konkrétan nem kell visszafizetem a kieső hónapokra érvényes munkabéremet. Én úgy tudom, hogy az, hogy és kisbabát várok, és emiatt nem tudom ledolgozni a szerződésben vállalt határidőt, az nem minősül szerződésszegésnek, tehát amiatt semmilyen szankcióval nem élhetnek felém. Meg tud engem ebben kérem erősíteni?
Előre is köszönöm a segítségét!
Üdvözlettel:
Móni
Mt. 88. § (1) A határozott időre szóló munkaviszony csak közös megegyezéssel vagy rendkívüli felmondással, illetőleg próbaidő kikötése esetén azonnali hatállyal szüntethető meg.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően is megszüntetheti a munkáltató a határozott időre alkalmazott munkavállaló munkaviszonyát, a munkavállalót azonban egyévi, ha a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre jutó átlagkeresete megilleti.
Jelenleg GYED-en vagyok itthon a kisfiammal, 2012. június 23-ig, utána már csak a GYES jár. Szeretnénk kistestvért, egyenlőre még nem vagyok terhes, ezért a következő lenne a kérdésem:
Meddig kell megszületnie a kistestvérnek ahhoz, hogy az előző ellátás alapja legyen a következő GYED alapja is? (azaz a szerződés szerinti jövedelem legyen a gyed alapja) Ha az új GYED alapja a minimálbér lenne, akkor sokkal kevesebbet kapnék, ezért fontos lenne a válasz.
Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel:
Zsuzsanna
Azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy adjon tanácsot, mit lehet megpróbálni, illetve mit érdemes tenni az én helyzetemben?
A szituáció a következő: 2010. március 29.-én szültem az első gyermekemet. A járandóságaimat a 2009 évi jövedelmem után folyósították, ami szerencsére brt 300000 Ft/hó felett volt, így a TGYÁS is szép összeg volt, és a GYED-ből is a maximumot folyósítják jelenleg. Időközben várjuk a kistestvért, aki 2012 februárjában biztosan meg fog születni, tehát a 2 gyermek között kevesebb, mint 2 év lesz. A második baba esetén a TGYÁS és a GYED miként fog alakulni? Lehetséges, hogy jobban járnék - a szülést megelőző időszakban-, ha „visszamennék” a munkahelyemre, és egyből táppénzre vennének? Ha jól tudom, a táppénz maximum járhat nekem, és az magasabb összeg, mint amit jelenleg folyósít az állam. Ha van ilyen lehetőségem, az a munkáltatómnak „mennyibe kerül”? Egyáltalán jogilag ( akár tb szempontból is) működhet ez a változat? A munkáltatóval érdemes ezt a szándékot részletesen átbeszélni, vagy inkább „kész tények” elé állítva érdemesebb próbálkozni?
Az esetemben a táppénz alapja a 2009 évi keresetem vagy a 2010 évben kapott juttatások? Ha ez utóbbi, akkor még mindig lehet, hogy érdemes ebben a változatban gondolkodni?
És miután megszületik a baba, mekkora TGYÁS, illetve GYED fog járni nekem? Az adójóváírás megszűntetése érinti-e valamilyen formában az említett járandóságokat?
A válaszát előre is köszönöm.
Ha táppénzre mennél, már annak is van egy felső határa, így hiába jönne be a gyed alapja, a 2009-es átlag, legfeljebb havi bruttó 156.000 Ft lehetne a táppénz. Ez a munkáltatónak havi 52.000 Ft költséget jelent.
Az adójóváírás a bruttó ellátásokat - minimálbér kétszeresének a 70%-a minden - nem befolyásolja. A nettót befolyásolná, de Nálad nem merül fel az, hogy le kéne állítani.
2006-ben született első gyermekem akivel T-Gyást, Gyedet és Gyest is kaptam. 2009-ben megszületett a kistesó, vele szintén kaptam a fenti ellátásokat. A gyes-em 2012 jan. 8- án lejár, ekkor lesz a kislányom 3-éves. Viszont most derült ki, hogy a harmadik babánk már úton van. 2012 május 19-re várom az érkezését. A kérdésem az lenne,hogy vele szintén járni fognak nekem a fenti juttatások? ( 2006-ot megelőző két évben volt bejelentett másfél év munkaviszonyom, sőt talán több is bár nem azonos munkahelyen). A következő kérdés pedig az, hogy a január 8. és május 19-e közti időszakra vegyem ki a szabadságom, vagy esetleg legyek táppénzen? Ez azért nagyon fontos nekem mert a főnököm már az első gyerekekkel való gyes végén megkeresett, hogy mondjak fel, mert Ő ezt a sok szabadságot nem akarja kifizetni. De én ebbe nem mentem bele mivel akkor a második babával már csak gyes-t kaptam volna 3 évig. Most attól tartok, ha megtudja a következő bébi hírét akkor a gyes után azonnal felmond nekem, ha teheti. Nem tudom,hogy szabadság alatt felmondhatnak-e nekem, ezért gondoltam azt hogy talán jan. 9-el táppénzre mennék.
Kérem szíves segítségét, hogy pontosan mit és, hogy tegyek hogy ne veszítsem el a gyedet még ezzel a harmadik kisbabával sem.
Előre is nagyon köszönöm!
Ildikó
Arra viszont figyelj, hogy 9-es kóddal vegyenek táppénzre, ez jelöli a veszélyeztetett terhességet. Ha ezt nem ismeri az orvos - viszonylag új szabály - és 8-ast ír rá, akkor - ha a munkáltató nem tiltakozik, mert ez neki is rosszabb - akkor bejön a 70%-os betegszabi a táppénz előtt és az csúnyán le tudja húzni az átlagot.
Szeretnék segítséget kérni az alábbi témában:
Második gyermekem 2008. 10. 07-én született. 2011. 10. 07-én letelik a GYES. A munkáltatóm itteni telephelye megszűnt 2009 márciusában, de továbbra is állományban vagyok, ugyanis az "anyacég" még létezik. Akkoriban kaptam egy papírt, hogy, miután a felmondási tilalom megszűnik, a munkaviszonyom is. Felhívtam őket és azt mondták írjak egy levelet, hogy közös megegyezéssel megszüntetem a munkaviszonyomat és ezek után ők megírják a kilépési papírjaimat. A 15 éves munkaviszony után járó végkielégítésemet, a 60 napos felmondási időt és a felgyülemlett (több mint 60 nap) szabimat természetesen kifizetik jutalomként, legalábbis ezt mondták.
- Azt szeretném tudni, hogy beleegyezzek-e a közös megegyezéssel történő felmondásba vagy mondjanak fel ők rendes felmondással.
- Miért szorgalmazzák, hogy jutalomként fizetik ki a járandóságaimat, lehet ebből nekem hátrányom akár adózás vagy bármilyen téren?
- Mivel nincs kilátásban másik munkahely, érdemes elmennem táppénzre, ha igen, akkor ezt rögtön a GYES megszűnését követően meg is tehetem? Ha igen hány napig és mikortól írassam ki magam (2011.10.08-tól)?
- Vonatkozik rám a 30 napos felmondási védettség és ez beletartozik az éveim után járó 60 napos felmondási időbe?
- Jelezzem levélben a munkáltatónak, hogy ki szeretném venni a felgyülemlett szabijaimat, vagy értesítsem őket, hogy vegyenek táppénzre? Szóban is elegendő esetleg?
Nagyon megköszönöm a segítségét, mert teljesen tanácstalan vagyok és nem tudom, hogy kihez forduljak, aki érdemben tud is segíteni.
Üdvözlettel:bokidori
Az egy összegben, egyetlen munkanap nélküli kifizetés egyébként kifejezetten kedvező, mert adózni ugyanúgy adózik, illetve adójóváírás nincs, de ez eltörpül amellett, hogy ebben az esetben 17,5% járulékkal nem kell számolni, mert ilyen-olyan okból az nem terheli ezt a kifizetést. Ha elkezded letölteni a felmondási időt, akkor abból már lejön a járulék.
A 30 nap felmondási védelemnek az első felében kiadnák a szabadságot, úgyhogy a felét lenne korrekt még hozzácsapni a kifizetendőkhöz.
Táppénzre a keresőképtelen beteg szokott menni, nem az, aki 2 éve kereshetne másik munkát vagy nem szimpatikus az álláskeresési járadék összege.
Én vagyok a 49 nap gyedes. Elnézést az értetlenkedésért,jövőre ebből a tárgyból is záróvizsgázom és szeretném megérteni. Tehát a gyed elbírálásánál megnézik az előző évet január 01-től miért nem volt az anyának 180 napnyi jövedelme, van évelején 49 nap gyed aztán valamennyi gyes aztán táppénz aztán tgyás és elkezdik összeadni? Tehát a kedvezményszabályhoz keresik a 180 napot meghaladó gyedet, tgyást, táppénzt? Vagy csak az év első 180 napját nézik?
Köszönöm ha elmagyarázza.
Pl egy 2011.10.04-én induló gyedhez az irányadó időszak - feltéve, hogy a biztosítás azóta folyamatos - 2010.01.01.-2011.11.03. Ha itt van 49 nap régi gyed, valamennyi gyes, valamennyi táppénz és 168 nap tgyás, akkor a méltányolt dolgok: tgyás, gyed miatt nincs 180 bérezett nap, (hiszen ezekből sokkal több van, mint 180), ezért az Ebtv. 48. § (5) bek-t, a kedvezményszabályt kell alkalmazni és a gyed alapja annyi lesz, amennyi az előző ellátásé volt. Ez jelen esetben a tgyás, ami annó 0 bérezett napból a szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese után lett megállapítva, akkor a gyed alapja is ugyanennyi lesz.
Idős szüleim otthoni ápolását vállalnám, mivel munka mellett ezt nem tudom megoldani. Kérdésem az, hogy a jelen jogszabályok szerint is szolgálati időnek minősül-e a nyugdíj megállapításakor. Milyen feltételei vannak és hogyan tudnám igényelni, kihez kell fordulni?
Segítségét előre is köszönöm
Ágnes
Gyakorlati tapasztalatom ebben a témában nincs, úgyhogy csak a jogszabályt tudok Neked idézni:
Bizonyos karakterek helyett 3 számű számok lesznek, elkezdtem kitörölni, de nagyon sokáig tartana. úgyhogy egyszerűen csak ne foglalkozz vele.
1993. évi III. törvény
a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
Ápolási díj
40. §191 Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.
41. §192 (1)193 Ápolási díjra jogosult – a jegyes kivételével – a hozzátartozó [Ptk. 685. § b) pontja], ha állandó és tartós gondozásra szoruló
a) súlyosan fogyatékos, vagy
b) tartósan beteg 18 év alatti
személy gondozását, ápolását végzi.
(2)194 Az ápolási díjat – a 43/B. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével – az ápolást végző személy lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője állapítja meg.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazása során
a) súlyosan fogyatékos személy az, akinek
aa) segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért kizárólag tapintó – halló – életmód folytatására képes,
ab) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére és spontán elsajátítására segédeszközzel sem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad,
ac) értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű, továbbá aki IQ értékétől függetlenül a személyiség egészét érintő (pervazív) fejlődési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető (BNO szerinti besorolása: F84.0–F84.9),
ad) mozgásszervi károsodása, illetőleg funkciózavara olyan mértékű, hogy helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy végtaghiánya miatt önmaga ellátására nem képes
és állandó ápolásra, gondozásra szorul;
b)195 tartósan beteg az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.
(4)–(5)196
42. § (1) Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha
a)197 az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, illetőleg óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, vagy közoktatási intézmény tanulója, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója kivéve, ha
aa) a közoktatási intézményben eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkozások időtartamát nem haladja meg, vagy
ab) az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg, vagy
ac) az óvoda, a közoktatási, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg;
b)198 rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, ide nem értve a (4) bekezdés szerinti esetet, valamint azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján – keresőképtelenné válása esetén – folyósítanak,
c)199 szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója;
d)200 keresőtevékenységet folytat és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja.
e)201
(2)202 Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha
a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,
b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,
c) az ápolt személy meghal,
d)203 az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,
e) az (1) bekezdésben megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be.
(3)204 Az ápolt személy halála esetén az ápolási díj folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni.
(4)205 Az ápolási díjra való, 41. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti jogosultság továbbra is fennáll, ha az ápolási díjban részesülő személy számára a Tny. szerint saját jogú nyugdíjnak minősülő ellátást állapítanak meg, feltéve, hogy az ápolási díjat a nyugdíj megállapításának időpontjában több mint tíz éve folyósítják.
43. §206 (1) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos
a) igazolását arról, hogy az ápolt
aa) súlyosan fogyatékos, vagy
ab) tartósan beteg,
b) arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul.
(2) A háziorvos az (1) bekezdés a) pontjában foglalt igazolást
a)207 az orvosszakértői szerv orvosi bizottságának szakvéleménye, vagy
b) a megyei gyermek-szakfőorvos igazolása, vagy
c) a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás
alapján állítja ki.
(3)208 A háziorvos az (1) bekezdés aa) pontjában foglalt igazolást a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján is kiállíthatja.
(4) Az ápolási díjat kérelmező személy, illetve az ápolási díjat megállapító szerv
a)209 az (1) bekezdés a) pontjában foglalt igazolás felülvizsgálatát az egészségügyi államigazgatási szerv által kijelölt, az ápolást indokoló diagnózis szerinti szakorvostól vagy szervtől,
b)210 az (1) bekezdés b) pontjában foglalt szakvélemény felülvizsgálatát az ápolt személy tartózkodási helye szerint illetékes módszertani intézmény által kijelölt szakértőtől
kérheti.
43/A. §211 (1)212 A települési önkormányzat jegyzője a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző személy kérelmére a 44. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt összegű ápolási díjat állapít meg.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazása során fokozott ápolást igénylő az a személy, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes
a) étkezni, vagy
b) tisztálkodni, vagy
c) öltözködni, vagy
d) illemhelyet használni, vagy
e) lakáson belül – segédeszköz igénybevételével sem – közlekedni,
feltéve, hogy esetében az a)–e) pontokban foglaltak közül legalább három egyidejűleg fennáll.
(3)213 A települési önkormányzat, 2007. január 1-jétől a jegyző a (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállásáról az ápolt személy tartózkodási helye szerint illetékes módszertani intézmény által kijelölt szakértő szakvéleménye alapján dönt. A szakvéleményben meg kell jelölni annak hatályát, amely azonban nem haladhatja meg a tíz évet.214
(4)215 Az ápolási díjról döntést hozó szerv a módszertani intézmény által kijelölt szakértőnek a (3) bekezdés szerinti szakvélemény elkészítéséért díjat fizet. A díjazás összegét az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.216
(5)217 A (3) bekezdés szerinti szakvélemény felülvizsgálatát a szociális hatóság által külön jogszabály szerint kijelölt szakértő végzi.
43/B. §218 (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete – az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek fennállása esetén – ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi. A jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatárt úgy kell szabályozni, hogy az önkormányzat rendelete az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, egyedülálló esetén annak 150%-ánál alacsonyabb jövedelmi jogosultsági feltételt nem írhat elő.
(2) Az (1) bekezdésben, valamint a 43/A. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díj megállapítása során a 41–43. §-okban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(3)219 A települési önkormányzat rendeletében szabályozhatja, hogy az ápolást végző személy a kötelezettségét mely esetekben nem teljesíti [42. § (2) bek. b) pont], valamint a házi segítségnyújtást nyújtó szolgáltató, intézmény feladatait ezen kötelezettség teljesítésének ellenőrzésében.
44. § (1)220 Az ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg
a) 100%-a a 41. § (1) bekezdésében,
b) 130%-a a 43/A. § (1) bekezdésében, és
c)221 legalább 80%-a a 43/B. § (1) bekezdésében
foglalt esetben.
(2)222 Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén az (1) bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat kell megállapítani.
(3)223 Az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít. Az ápolási díjban részesülő személy – ide nem értve a Tbj. 26. §-a alapján nyugdíjjárulék fizetésére nem kötelezett személyt – az ellátás után nyugdíjjárulék és magán-nyugdíjpénztári tagdíj fizetésére kötelezett. A települési önkormányzat az ápolási díj folyósításának időtartamára a társadalombiztosítási járulék nyugdíjbiztosítási ágazatára jutó járulék fizetésére kötelezett.
2010.március 31-től dolgozom jelenlegi munkahelyemen határozott idejű szerződéssel 2012. március 31-ig. 2010-ben bruttó 140.000,-Ft, 2011-ben bruttó 190.000,-Ft fizetéssel. Kisbabánkat 2011. november 3-ra várjuk. Abban a témában, hogy Tgyásra és Gyedre jogosult vagyok-e azt már megérdeklődtem, viszont a kérdésem az lenne, hogy ha az első baba után szeretnénk második gyerkőcöt, úgy hogy nem szeretnék visszamenni dolgozni(mivel nem is lenne hova), és körülbelül addigra szeretnénk, hogy megszülessen, míg az első baba be nem tölti a 2. életévét, akkor milyen ellátásokra leszek jogosult? Tehát Gyed ideje alatt ha szülnék, úgy hogy előtte viszont határozott idejű volt a szerződésem akkor kaphatom-e majd a Tgyást és a Gyedet, és mi lesz az alapja, körülbelül mennyi ellátásra számolhatok majd? Válaszukat előre is köszönöm.
Az viszont biztos, hogy a lejáró szerződés nem könnyíti meg a dolgodat. Küldj mailt, mert én innen nem látom a címedet, ahonnan kérdeztél, javasolok valamit, ami megoldás lehet erre.
Az lenne a kérdésem, ha valaki gyes ideje alatt esik teherbe, tud-e közben táppénzre menni - gondolom a gyes-t lemondva, illetve úgy jobban jár-e anyagilag egy 140e Ft-os bruttó bér mellett? Vagy gyes lejárta után érdemes kivenni 12 nap szabit és úgy táppénzre menni?
Köszönettel várom válaszodat
A 12 napra csak egy bizonyos esetben kell gyúrni. Ha ez egyáltalán érdekes, akkor viszont a táppénz is jó ehhez (táppénz, tgyás, gyed, bérezett nap, ezekből együtt kell legalább 12), úgyhogy önmagában emiatt nem kell szabadság.