Semmi sem tiltja, hogy visszamenj dolgozni, tulajdonképpen még a tgyást sem kötelező (végig) igénybe venni, legfeljebb csak szokatlan, hogy ilyen hamar vissza akarsz térni a munkába. Bár a tgyásról visszatérésre nem vonatkozik, hogy 30/60 nappal előtte be kell jelenteni, mert ez csak gyedről munkába állásnál van, de azért célszerű a munkáltatónak jelezni, hogy erre készülsz, ne érje váratlanul, tudja úgy szervezni a dolgokat, hogy megint számoljon Veled. Viszont csak az a kötelessége, hogy a munkaszerződésnek megfelelően foglalkoztasson, ha nem akar, akkor nem megy bele a részmunkaidőssé módosításába és akkor ez azt is jelentheti, hogy marad a gyed.

Ha béren kívüli juttatásokra gondoltál, hogy ezek hogyan járnak részmunkaidő esetén, akkor ezt a munkáltató belső szabályzata dönti el, jogszabályi előírás nincs erre, illetve csak annyi, hogy egységesnek kell lennie a szabályozásnak, tehát minden részmunkaidősre ugyanaz vonatkozzon.

Gyest majd a baba 1 éves korától tudsz igényelni, és csak legfeljebb heti 30 órás munka mellé, teljes munkaidő mellé nem.

A táppénz és a tgyás alatt nem lehetett szabadságot kiadni, most, hogy elhárult az ún. akadályoztatás, a munkáltatónak ki kell adnia a felhalmozódott szabadságot, de ez csak az előző évire vonatkozott. A tárgyévinek a 3/4-ed részét akkor adja ki, amikor akarja, Te csak az egynegyedét kérheted az általad meghatározott időpontban, tehát pl. most. Szakbarbár 2011. 12. 22. 09:51

Ha jól értem, arról van szó, hogy minden marad a régiben, ugyanott, ugyanannyiért, ugyanazt csinálják a többiek és Te is a régi paraméterekkel dolgoznál tovább, csak annyi történt, hogy a munkáltató egy külföldi cég lesz, akinek az itteni képvisele vagytok.
Ha erről van szó, akkor ez munkáltatói jogutódlás és még csak új szerződést sem kell írni, mindössze értesíteni kell róla a munkavállalókat, hogy ez történt. Külön szerződés nélkül is fennáll a munkaviszony az új munkáltatónál pontosan ugyanazokkal a paraméterekkel, mint a réginél. Nem kell ténylegesen munkába lépni ahhoz, hogy a biztosítási jogviszony létrejöjjön az új munkáltatóval.

Mt. 85/A. § (1) A munkáltató személyében bekövetkező jogutódlásnak (a továbbiakban: jogutódlás) minősül

a) a jogszabályon alapuló jogutódlás, valamint

b) a munkáltató anyagi, illetve nem anyagi erőforrásai elkülönített, szervezett csoportjának (például gazdasági egység, üzem, üzlet, telephely, munkahely, illetve ezek része) a további működtetés, illetve az újbóli beindítás céljából, e törvény hatálya alá tartozó szervezet vagy személy számára történő, megállapodáson alapuló átadása és átvétele, így különösen adásvétel, csere, bérlet, haszonbérlet, illetve gazdasági társaságba való belépés vagyonbevitel révén.

(2) Jogutódlás esetén

a) az annak időpontjában fennálló munkaviszonyból származó, továbbá

b) amennyiben a jogutódlással a jogelőd megszűnik, az a) pontban foglaltakon túlmenően a már megszűnt munkaviszonyból származó

jogok és kötelességek a jogutódlás időpontjában a jogelődről a jogutód munkáltatóra szállnak át.

(3) A jogelőd munkáltató a jogutódlást megelőzően köteles tájékoztatni a jogutód munkáltatót a (2) bekezdésben meghatározott jogokról és kötelezettségekről. A tájékoztatás elmaradása a jogutódlásból eredő jogkövetkezmények alkalmazását és a munkavállaló igényérvényesítési jogát nem érinti.

(4) A jogelőd munkáltató a munkavállalóval szemben, a jogutódlás időpontját megelőzően keletkezett kötelezettségekért – az igénynek a jogutódlás időpontját követő egy éven belüli érvényesítése esetén – a jogutód munkáltatóval egyetemlegesen felelős.

(5) A munkaviszonynak a jogutód munkáltató által a jogutódlás időpontjától számított egy éven belül közölt,

a) a munkáltató működésével összefüggő okra alapított rendes felmondással, illetve

b) a 88. § (2) bekezdése szerinti munkáltatói intézkedéssel

történő megszüntetése esetén a munkavállalót a munkaviszony megszüntetésekor megillető járandóságokért a jogelőd munkáltató kezesként felel.

(6) Az (5) bekezdésben előírt kezesi felelősség feltétele, hogy

a) a jogelőd munkáltató,

b) a jogelőd munkáltató többségi tulajdonában álló másik társaság,

c) a jogelőd munkáltató többségi tulajdonosa, vagy

d) a c) pontban megjelölt szervezet többségi tulajdonában álló másik társaság

a jogutód munkáltató legfőbb szervében a szavazatok több mint ötven százalékával rendelkezzen.


85/B. § (1) Jogutódlás esetén a jogelőd és jogutód munkáltató – legkésőbb a jogutódlást megelőzően tizenöt nappal – köteles tájékoztatni a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet, szakszervezet hiányában az üzemi tanácsot, üzemi tanács hiányában a nem szervezett munkavállalók képviselőiből létrehozott bizottságot a jogutódlás

a) időpontjáról vagy tervezett időpontjáról,

b) okáról,

c) a munkavállalókat érintő jogi, gazdasági és szociális következményeiről,

továbbá – a megállapodás érdekében – köteles konzultációt kezdeményezni a munkavállalókat érintő tervbe vett egyéb intézkedésekről.

(2) A konzultációnak ki kell terjednie az intézkedések elveire, a hátrányos következmények elkerülésének módjára, illetve eszközére, továbbá e következmények enyhítését célzó eszközökre.

(3) A jogelőd és a jogutód munkáltató akkor is köteles a tájékoztatási és konzultációs kötelezettségét teljesíteni, ha a jogutódlást megalapozó döntést a jogelőd munkáltatót ellenőrző szervezet vagy személy hozta meg. A jogelőd és a jogutód munkáltató nem hivatkozhat arra, hogy a konzultációs és tájékoztatási kötelezettséget azért nem teljesítette, mert az ellenőrző szervezet vagy személy a jogutódlásról szóló döntéséről a tájékoztatást elmulasztotta.

(4) A jogutódlásra vonatkozó rendelkezésekből eredő – e § szerinti – kötelezettségek a jogutód nélkül megszűnő munkáltató esetén a munkáltató felszámolóját, illetve végelszámolóját terhelik.

(5) Ha a munkáltató eljárása során megsérti az üzemi tanács vagy a szakszervezet jogait, az üzemi tanács, illetve a szakszervezet ennek megállapítása iránt bírósághoz fordulhat.

Szakbarbár 2011. 12. 21. 18:17

Még ha ezt időnként el is kell magyarázni a kincstárnak, a Te táppénzed nem gyermek utáni ellátás, amiből családilag csak egyet lehet választani. Ritkán, de találkoztam ezzel ellentétes felfogással, de még mindig rendeződött, miután elolvasták az Ebtv. 39. §-t, ahol az van leírva, amit mondtam.
Bruttó 150.000-es átlagból, ha valóban ez az alapja, +2 év folyamatos biztosítás esetén, családi kedvezmény nélkül és adójóváírás nélkül (mert utóbbi nincs jövőre) nettó 75.000 körüli táppénz lesz. Szakbarbár 2011. 12. 20. 20:24

2012. júniusban a 2012. júniusi szabályok vonatkoznak a munkaviszony alanyaira.
A munkáltatónak a szabadságot az akadályoztatás megszűnését követő 30 napon belül kell elkezdenie kiadni. Még nem láttam olyat, hogy ez a 30 napon belül nem azt jelentette volna, hogy az 1. naptól. Amíg kiveszed a régi szabit, addig tárgyévit is "termelsz", a 48 nap alatt legminimálisabban is 1 hétnyi szabadság keletkezik, de annak sincs akadálya, hogy ennél többet adjon ki a munkáltató, ha csak szeptembertől tudsz munkába állni. Minden csak megállapodás kérdése. A szabadság (egy részének) megváltása is, úgyhogy egyedül nem dönthet így a munkáltató. Szakbarbár 2011. 12. 20. 19:30

Sajnálom, de nyugdíjas ügyekhez nem értek. Az egy külön világ a tb-n belül. Az ellátást megállapító nyugdíjbiztosítási igazgatóság bizonyára tájékoztatni fogja a rá érvényes szabályokról. Szakbarbár 2011. 12. 20. 14:23

A szülés előtti 2 évben a 365 nap előzetes biztosítás a tgyás és gyed egyik jogosultsági feltétele. Ennek semmi köze nincs ahhoz, hogy melyik időszak jövedelme képezi az ellátások alapját. Neked egyelőre 2 éven belül 2 év biztosításod van és 0 bérezett napod, mert a nyakamat rá, hogy a számlád alapján nem számoltak járulékokat és Te is csak kizárólag SZJA-t fogsz fizetni utána - helyesen nem így kellett volna eljárni, de ebből soha semmilyen gondod nem lesz.

Ahhoz, hogy korlátlan legyen a tgyás, a kezdete előtti nap és az előző év eleje között legalább 180 bérezett nap kell. A Te béreddel érdemes erre hajtani, mert kevesebb nappal csak a minimálbér kétszerese a tgyás alapja. A gyed az összes létező esetben maximális.

Egy jövőre induló táppénz alapja 180 bérezett nap elérése előtt a minimálbér, utána az utolsó 180 bérezett nap. Szakbarbár 2011. 12. 16. 17:33

Aktuális biztosítási jogviszony hiányában nem vagy jogosult tgyásra és gyedre. Ha fizeted magad után az egészségügyi szolgáltatási járulékot, akkor sem, mert ezért csak a természetbeni ellátás jár, a pénzbelire nem szerzel vele jogosultságot.

Úti balesetre tavalytól már csak 90% a baleseti táppénz és kiemelten vizsgálják a körülményeket, hogy valóban ott, úgy történt-e, vagyis tényleg jogosult vagy-e a baleseti táppénzre.

Nem volt bölcs döntés a felmondás, én inkább táppénzre mentem volna a helyedben, amit a lelkiállapotod bizonyára indokolt volna. Szakbarbár 2011. 12. 16. 17:26

Ha erre a verzióra is kíváncsi voltál, akkor rögtön meg is kérdezhetted volna, nem kellett volna elvenni egy plusz kérdéssel a lehetőséget más elöl.

180-nál kevesebb bérezett napnál a tgyás és a gyed alapja a 180-nál kevesebb napi átlag, de legfeljebb a minimálbér kétszerese. A 180 nap megléte igazán csak a jóval efölött keresőknek és nekik is csak a tgyásnál érdekes, minimálbér kétszerese alatt minden mindegy, ugyanannyi lesz 0 és 365 bérezett napból is. Szakbarbár 2011. 12. 16. 08:46

Vagy kijelentették, vagy rosszul jelentették le a jogutódlást, ha egyáltalán erről van szó, mert önmagában egy névváltozás nem lenne az. De az is lehet, hogy a Teve utcából küldött levelet rosszul értelmezitek és egyszerűen csak ülnek a táppénzes papírokon a cégnél, ez pedig mindössze az első folyósításról az adóigazolás. Annyi bizonytalanság van itt, hogy én a távolból, semmit nem látva, semmit nem ismerve nem tudok mit mondani. Szakbarbár 2011. 12. 16. 08:41

Fogalmam sincs, hogy mire gondolsz társasági előnyugdíj alatt, innentől kezdve pedig az egész kérdést nem értem. Szakbarbár 2011. 12. 15. 21:04

Lehet, hogy elvesztem a sok irreleváns részlet között, de jól értem, hogy az új munkaviszonyodban egyetlen percet sem dolgoztál, onnan rögtön gyedre mentél, ahonnan meg táppénzre váltanál? Mert akkor ezen ne csodálkozz, hogy elutasították a táppénzigényedet, ugyanis itt nem is jött létre a biztosítási jogviszony, mert nem léptél munkába, ráadásul erősen színeltnek tűnik és nem tudod bebizonyítani az ellenkezőjét. Itt ha valamin csodálkozni lehet, akkor az az, hogy a gyedet egyáltalán megállapították. Akár tényleg így volt, ahogy írod, akár ez csak valami fedősztori, még előbbit sem fogja elhinni senki.

Az csak a kezdet, hogy nem kapsz táppénzt, mert aki ezt megállapította volna, az már úgy járt el, a hogy az egészségbiztosító el szokott járni ebben az esetben, vagy színlelésre hivatkozva vagy a munkába nem lépés miatt azt mondja, hogy nem is vagy biztosított, akkor meg nincs ellátás. Szóval ez csak a kezdet, készülj fel rá, mert simán lehet még ebből az, hogy

- törlik a biztosítási jogviszonyt
- visszakövetelik a gyedet
- gyest csak 2 hónapra visszamenőleg tudsz igényelni
- a kimaradt időszakra az egészségügyi szolgáltatási járulékot meg kellene fizetni
- biztosítási jogviszony hiányában tgyásra és gyedre nem vagy jogosult

A helyzet mentésére az egyetlen ötletem, hogy egyelőre fizesd az egészségügyi szolgáltatási járulékot, hogy egyáltalán az orvosi ellátásra jogosult legyél, majd a 6. hónap körül igényelj álláskeresési segélyt, innen jogosult lehetsz tgyásra és gyedre, utóbbira mindenképpen csak a minimálbér után, előbbiben bizonytalan vagyok, hogy a minimálbér vagy ha - ahogy feltételezem - a kétszeresénél több a segély alapja, akkor a kétszerese után.

Semmi értelme nem volt annak, amit csináltál. Ha valós lett volna az új munkaviszony, akkor az eredetiből fizetés nélkülire mehettél volna, ha stresszesnek érezted és vagy lehettél volna gyeden, vagy gyes mellett részmunkaidőben dolgozhattál volna az új cégnek. Aki erre nyilván csak addig tartott volna igényt, amíg ténylegesen dolgozol, ahol már csak pénzbe és adminisztrációba kerülsz, onnan nem. Pontosan emiatt tűnik életszerűtlennek az egész sztori. Sokkal inkább az van benne első olvasatra, hogy megszűnt az előző munkaviszonyod és az egyébként igényelhető passzív gyed helyett egy következő baba utáni ellátásokat is bebiztosítva létesítettél egy színlelt munkaviszonyt, ahol egyetlen percet sem dolgoztál, egyetlen Ft járulékot sem fizetett senki, de 2 évnyi ellátásra pályáztál ebből a jogviszonyból. Szakbarbár 2011. 12. 14. 08:35

Ha az irányadó időszakban 4 órás bérből van jövedelmed, akkor ez lesz az ellátások alapja. Szakbarbár 2011. 12. 14. 08:08

1 év biztosításban töltött idő a tgyás és a gyed egyik jogosultsági feltétele. Táppénz alatt is ketyeg a biztosítási jogviszonyod, úgyhogy hacsak nem szülsz annyival hamarabb, akkor nincs gond. Egyébként a szülés előtti 2 évben akárhány részletben meglehet a szükséges 1 év, így is jó, úgyhogy ha korábban is dolgoztál, akkor egy korai szülésnél sincs gond. Szakbarbár 2011. 12. 13. 18:40

Egyszerre családilag csak egyetlen ellátást lehet igényelni, úgyhogy ha Te gyeten vagy, akkor más nem lehet gyesen.

Gyes és szabadság valóban nem működik együtt, mert csak heti 30 órában lehet gyes mellett dolgozni, a szabadság meg olyan, mint a munka, úgyhogy ha heti 40 órásként vagy szabin, akkor nem jár a gyes. De az úgy működik, hogy gyes lemond 3 éves korban, szabadság és utána vissza gyesre. Merthogy a gyes igénybe vétele opció, nem kötelező vele élni. Ha 3 éves korig igényelsz fizetés nélküli szabadságot és utána úgy gondolod, hogy visszamész dolgozni, akkor a munkáltatónak kutya kötelessége kiadni a szabit. Ezután megint dönthetsz úgy, hogy mégis inkább gyesre mennél. Szakbarbár 2011. 12. 13. 18:19

A terhesség és a keresőképtelenség külön-külön is felmondási tilalom.

Munkaszerződést, benne munkavégzés helyét, munkakört és munkabért módosítani közös megegyezéssel lehet. Nem vagy köteles elfogadni az új helyzetet. Ha a munkáltató az, aki nem tudja fenntartani az eredeti paraméterekkel a munkaviszonyt és elfogadhatót sem tud kínálni, akkor neki kell felmondania és fizetnie, amit ilyenkor kell.

Mt. 76/C. § (4) Amennyiben a munkáltató székhelyének, telephelyének megváltozása miatt a munkavállaló munkavégzésének helye módosul, a munkaszerződést módosítani kell, ha
a) a változás következtében a munkahely és a lakóhely közötti naponta – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje másfél, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállaló esetében – a megváltozott munkaképességű munkavállaló által igénybe vett közlekedési eszközzel – egy órával növekszik, vagy
b) a változás a munkavállaló számára személyi, családi vagy egyéb körülményeire, illetve költségeire tekintettel aránytalan vagy jelentős sérelemmel jár.

A jelenleg hatályos Mt. tehát szabályozza ezt a kérdést, akkor is, ha a munkaszerződés nem tér ki rá. Szakbarbár 2011. 12. 13. 18:14

Az adókedvezmény, amire gondolsz, a személyi kedvezmény nevű, SZJA-ból érvényesíthetó kedvezmény, a minimálbér 5%-a havonta. Az erre jogosító betegségeket a 335/2009. kormányrendelet tartalmazza. Ebben latinul vannak benne a betegségek, úgyhogy nem tudom megmondani, hogy a tejallergia ide tartozik-e, de Neketek ez egyelőre nem érdekes, mert ezt az tudja érvényesíteni, aki saját maga beteg és van jövedelme.
Kózgyógyról egyáltalán semmit nem tudok, csak azt, hogy az önkormányzatnál lehet igényelni. Szakbarbár 2011. 12. 12. 22:39

A tgyás és a gyed is 2011-ben indult, mindkettő alapja a 2010.01.01-2010.12.31. közötti átlag. Ha egyforma az irányadó időszak, akkor a gyed 2 ok miatt tud kevesebb lenni nettóban:
1. A gyednek van egy maximuma
2. Ha ez nem is érint, akkor az viszont mindenképpen, hogy a bruttóban ugyanannyi gyedből 10% nyugdíjjárulékot vonnak, ami a tgyást nem terhelte. Szakbarbár 2011. 12. 12. 11:05

Minden egyes ellátásnál külön vizsgálják, hogy mi az irányadó időszak, aminek a jövedelme alapján megállapítják az ellátást. Attól, hogy táppénzen is vagy 2011-től, aminek a 2010-es év az alapja, attól még a tgyás egy ettől független, másik ellátás, ami ha 2012-ben indul és 2011-ben van legalább 180 bérezett napod folyamatos biztosításból, akkor a 2011-es jövedelem lesz az alapja.

Ingyen bármit csinálhatsz, a gyededet csak az veszélyeztetné, ha pénzt is kapnál. Szakbarbár 2011. 12. 12. 09:45

A gyed nem bérezett időszak. Ha az előző naptári évben nincsen 180 bérezett nap gyed miatt, akkor a következő, amit néznek, hogy az ellátás kezdő napját megelőző nap és az előző év eleje közötti időszakban akárhány részletben és akár az előző és a tárgyévből összerakva van-e legalább 180 bérezett nap. Ha így már van, akkor utolsó 180 bérezett nap az ellátás alapja. Ha így sincs, akkor további szabályok jönnek, minden esetre lehet valamelyiket alkalmazni. Szakbarbár 2011. 12. 09. 11:47

Szerződés szerinti bér ott az alap, ahol nincs egyetlen napi jövedelem sem. Itt van, de ez egy speciális eset. Ahogyan megállapították, az úgy egészen biztosan nem jó, de hogy pontosan hogy lenne jó, azt én sem tudom megmondani, mert ez a ritka helyzeten belül is egy olyan alapeset, amivel még nem volt dolgom.

Azért ritka, mert 6 munkanapnál kevesebbre van jövedelmed - 5 munkanap + 1 hétvége - és ilyenkor át kell számítani 5/2-es munkarend szerint a bért az átlaghoz. Ezzel nem lenne gond, ha az egész csak aug-ban vagy csak szept-ben lenne, de itt az 5 nap 2 külön hónapra oszlik el és fogalmam sincs, hogy ilyenkor hogy megy az átszámolás. (Csak gondolom, hogy mind a két hónapot átszámoljuk, tehát 16.383/3*23 és 11.418/2*22 és utána az egészet 61-gyel osztjuk.) Az viszont tuti, hogy nem úgy,ahogy a kolléganő számolt, ő valami érthetetlen ok miatt a 16.383+11.418 Ft-nyi, 5 munkanap+1 naptári napnyi jövedelmet 9-cel osztotta, ez egyértelműen visszajön a számokból. A 9-cel osztás miatt lett olyan irreálisan kicsi a tgyás alapja.

Mivel a jó megoldást nem tudjuk neki prezentálni, mert mint mondtam, én sem vagyok benne biztos, a legjobb lenne talán megkérni a kifizetőhelyet, hogy kérje az egészségbiztosító írásos válaszát, hogy hogyan kell megállapítani ebben a ritka helyzetben a tgyás alapját és aszerint járjon el, mert az hétszentség, hogy lényegesen több lesz. Nagyjából az alapbérednek kell visszajönnie a számítás eredményeként, mert pont ez az egésznek a célja ott, ahol egyébként jobban járna valaki a hétvégék körüli variálással. Pont annyi nem az átlag, mint az alapbér ott, ahol 31 napos hónap (is) játszik, ez egy minimális buktát eredményez.

Ha nem teszik meg, hogy írnak, akkor írj Te a kifizetőhelyi ellenőrzésnek és rögtön azt kérd, hogy menjenek ki a helyszínre és nézzék meg - biztosítotti panaszt így vizsgálnak ki.

Több, mint fél órát számolgattam és válaszoltam, úgyhogy siker esetén nem tiltakozom a hála kifejezése ellen. Szakbarbár 2011. 12. 09. 11:40