Pár kérdéssel alább volt egy konkrét példa, írtam, hogy azt nézd meg. Anélkül nem is fogod érteni, hogy a tényleges pár napi, heti átlag miért tud jobb lenni a szerződés szerinti bérnél, annak ellenére, hogy a szabadságra a szerződés szerinti bér van elszámolva. Szakbarbár 2013. 11. 04. 20:03

Családilag egyetlen tgyást-gyedet-gyest lehet kapni, úgyhogy apuka vagy nagyszülő nem jogosult gyesre, ha ketteskével tgyáson, gyeden, gyesen vagy.

Teljesen mindegy, hogy mit csinálsz, a végeredmény kb azonos lesz, mert 0 bérezett nappal (táppénznél) a szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese az ellátások alapja, pár nap szabadság esetén pedig a szabadságból számított átlag, de legfeljebb a minimálbér kétszerese. A szabadságra a sima béredet kapod, tehát nagyságrendileg ugynott lesz az ebből számított átlag.

Minimálbér kétszerese alatti bérrel konkrét esetekben lehet a kétféle számítás között annyi különbség, amennyiért érdemes a kicsivel jobb szerint alakítani a helyzetet. A naptárnak jótékony hatása tud lenni az átlagra, pár kérdéssel alább olvashatsz egy ilyen esetet. Szakbarbár 2013. 11. 04. 16:56

Mindkét jogviszonyból jogosult leszel tgyásra és gyedre, mindkettőben az ott elért, 2013-as, csak bérből számolódó átlag után. A gyed mindkét helyről annyi napra fog járni, amennyi az adott jogviszonyban a 2 éven belül biztosításban töltött idő.

Nem teljesen világos, hogy melyik munkaviszony mikor kezdődött, felteszem, az egyik nem az év elején és ezért merült fel a kérdés, hogy onnan meddig fog járni a gyed.
Ha így van, akkor amelyik munkaviszony korábban kezdődött, annál az előtte megszűnt jogviszonynak a 2 éven belüli részét is nézik és a megszűnt meg a korábban kezdődött új jogviszonyban együtt biztosításban töltött időre, de legfeljebb 2 éves korig jár a gyed.
A később kezdődött munkaviszonyban pedig annyi napra, amennyit abban a munkaviszonyban dolgoztál (a táppénz is beleszámít). Ez a gyakorlatban azt fogja jelenteni, hogy egy darabig többet kapsz, aztán a vége felé kevesebbet, mert ott csak egy jogviszonyból jár már csak a gyed.

Ha most lennél gyesen és szülnél bele egy ilyen helyzetbe, akkor mindkét helyről az aktuális szerződé szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese lenne a tgyás és a gyed alapja - a gyedre ez csak 99%-ig igaz, de ebbe most ne menjünk bele, mert a ritka 1% is egyszerűen elkerülheti a minimálbér alapú gyedet. A két helyről összesen kapott gyed nem lehet több, mint a gyed egyszeres, maximális összege. Szakbarbár 2013. 11. 04. 16:50

A kérdés első felére 2 perccel ezelőtt válaszoltam egy másik, hasonló helyzetben lévő kérdezőnek (nincsenek kilépőpapírjai, addig nem veszik fel), keresd meg a nov. 1. 9.10 körüli választ.

Az álláskeresési járadékhoz is összeszámít minden munkaviszony, akkor is, ha nem volt közöttük szünet és akkor is, ha több év esett ki közöttük. Szakbarbár 2013. 11. 01. 09:14

A biztosítás akkor szakad meg, ha 30 napnál több van az egyiknek a vége és a másiknak az eleje között. A folyamatosság nem olyan érdekes vagy fontos valami ebben az esetben, csak egy szempontból van jelentősége: ha a minimálbérnél több a béred, akkor a táppénz alapja az új helyen szerzett jövedelem (megszakadó biztosításnál, az új helyen 180-nál kevesebb nap esetén csak a minimálbér).

A biztosítás folyamatosságánál sokkal fontosabb, hogy a régi és az új helyen - vagy akár több új helyen is, mert ami 2 éven belül volt, az mind összeadódik - együtt legalább 365 naptári nap munkaviszonynak kell lennie ahhoz, hogy jogosult legyél tgyásra és gyedre.

A kilépőpapírok hiánya nem akadálya a munkaviszony létesítésének. Egymás mellett lehet több munkaviszony is. Aminek akadálya az a teljes bér kifizetése, mert egy kilépőpapíron 50%-ig lehetnek letiltások, amikért a munkáltató a készfizető kezes, ha nem vonja le, úgyhogy gyakori, hogy a bér felét addig visszatartják, amíg nem látják a kilépőpapíron, hogy nincs tartozásod. De a munkaszerződés megkötéséhez ennek semmi köze.

A terhesség és a táppénz csak a próbaidő után jelent felmondási tilalmat. A jóhiszemű joggyakorlás és az együttműködés követelménye miatt be kellene jelenteni és nem lenne szabad emiatt elküldeni, de egyik sem így működik a gyakorlatban... Szakbarbár 2013. 11. 01. 09:11

Azt írod, végzést kaptál. A szónak itt nagy a jelentősége. Végzés formájában eljárási kérdésben, és nem érdemben dönt a hatóság. Tehát nem azt mondták, hogy a munkáltató szerencsétlenkedése vagy rosszindulata miatt nem vagy jogosult tgyásra, hanem csak arról van szó, hogy egyelőre nem tudják megállapítani, ezért felfüggesztik az eljárást addig, amíg rendben lesznek az adatok. Két oka van annak, hogy ezt végzésben tették: egyrészt tájékoztatnak Téged, hogy tudd, egyelőre még nem kapsz pénzt, másrészt védi magát a hivatal, hogy nem a saját hibájából fogja tudni csak késedelmesen megállapítani a tgyást.

Ha nem végzést, hanem határozatot kaptál volna, ami arról szólna, hogy nem vagy jogosult tgyásra, na az gond lenne, de itt nem erről van szó. A végzés ellen nem érdemes fellebbezni, mert nincs mire hivatkozni, nem arról van szó, hogy az egészségbiztosító nem függeszthetné fel az eljárást, teljesen rendben van az, amire hivatkozik, arról meg ne tehet, hogy a munkáltató hülye és/vagy szemét.
Igénybejelentést sem kell újra küldeni, már bent van az igény és intéződik az ügy, a végzés is ezt mutatja.

A Neked küldött levéllel párhuzamosan a munkáltató is kapott egyet, amiben leírják ugyanezeket a hibákat és felszólítják, hogy közölje a helyes adatokat. Tájékoztatják róla, hogyha nem teszi, mulasztási bírságot szabhatnak ki. Ezt többször is kiszabhatják, egyre nagyobb összegben, hidd el, hogy az első után komolyan fogja venni a munkáltató. Esetleg megkeresheted - e-mail, telefon - a munkáltató és elmondhatod neki, hogy a bírság összegének megállapításánál minden körülményt mérlegelnek és többet kap az, aki nem hozzá nem értés miatt,hanem szándékosan hátráltatja a biztosítottnak járó ellátás megállapítását.

Itt a dátumok olyanok, hogy ha évekig nem érnék utol a munkáltatót, akkor sem lenne nagy gond, mert a tgyásnak ugyanaz az irányadó időszaka, mint a táppénznek és ha a táppénzhez kiállított foglalkoztatói igazolással nem volt gond, akkor ha más nem, akkor az abban szereplő adatokból kiindulva meg fogják tudni állapítani a tgyást. Ha az sem lenne jó, mert ezt cask most vették észre, akkor meg legrosszabb esetben ott van az adóbevallás, illetve nem is ez, hanem a munkáltató által beküldött, személyenként részletezett járulékbevallás, amiből rekonstruálható a havi járulékalap és össze lehet belőle rakni azt a táblázatot, amit a munkáltatónak nem sikerült jól kitöltenie. Úgyhogy mindig van megoldás, de először azzal próbálkoznak, hogy megkeresik a munkáltatót.

Türelem, akár a munkáltató szerencsétlenkedéséről, akár a szemétkedéséről van szó, egyik sem eredményezi azt, hogy nem lesz tgyásod. Csak egy kicsit várni kell rá, de utána viszsamenőleg meg fogod kapni.

Szakbarbár 2013. 11. 01. 08:56

Az ápolási díj szolgálati időt és egészségügyi szolgáltatásra jogosultságot biztosít, de ezek mellett még pénzbeli ellátásokra - táppénz, tgyás, gyed - jogosító biztosítotti státusz nem jár vele, ezért ezek az ellátások esélytelenek. Marad a gyes, de az meg nem jár az ápolási díjjal együtt. Az összege viszont egy kicsit több, mint az ápolási díj, mert nettó 25.650 Ft, úgyhogy érdemes ezt választani a szülés napjától.
Az egyszeri anyasági segély és a 2 gyermek utáni családi pótlék semmivel nem ütközik, úgyhogy ezeket is kapni fogod. Szakbarbár 2013. 11. 01. 08:27

Az ügyintézési határidő egészen biztosan több, mint 13 nap, mindenféle jogszabályban, mindenféle ellátásnál más, ez is 30 és 60 nap között lehet valahol. De ha utánanéznék és megírnám, azzal sem lennél előrébb, mert max a hivatal orra alá dörgölöd, de ettől még nem biztos, hogy gyorsabban fog intéződni.

Olyan, hogy rokkantnyugdíj, olyan már nincs, 2012 elejétől átalakult az ellátások rendszere. Rehabilitációs és rokkantsági ellátás van, felteszem, hogy eddig előbbit kapta, októbertől pedig utóbbira jogosult. Ha októbertől jogosult más elnevezésű, nagyobb összegű ellátásra, akkor visszamenőleg egy különbözetet fog kapni októberre, amiről levelet is küldenek majd, amiben le lesz vezetve számszakilag. Szakbarbár 2013. 11. 01. 08:20

Van, amikor a gyed alapja csak a minimálbér, de ez egy nagyon ritka helyzet és az ajánlott 2 hét járulékolással akkor is elkerülhető, ha egyébként a dátumok olyan szerencsétlenül jönnének ki, hogy abból minimálbér alapú gyed legyen.

Ha a gyed eleje és az előző év január 1. között legalább 12 nap tgyás, gyed, bérezett nap vagy ezek valamilyen kombinációja van, akkor a gyed alapja annyi lesz, mint a tgyás volt. Ha nincs még ez a 12 nap sem (ami mellett van még 168 nap "új" tgyás, és ez együtt egy másik szempontból bűvös legalább 180-ad ad ki), na akkor jön be a minimálbér alapú gyed. Szakbarbár 2013. 10. 30. 21:07

Egy idén induló táppénz alapja a gyedhez beszámító régi átlagkereset. Ha jövőre kezdődik a táppénz, akkor annak már csak a minimálbér alapja.
A követklező tgyás és gyed alapja a pár hét szabadságból számított átlag, de legfeljebb a minimálbér kétszerese. Szakbarbár 2013. 10. 30. 18:03

A tgyás és a gyed alapja pár bérezett nappal, napi 7.000 Ft-os átlagot eredményező tagi jövedelemmel a minimálbér KÉTSZERESE. Ez a legtöbb, ami 180-nál kevesebb bérezett napnál az ellátások alajpa lehet. Szakbarbár 2013. 10. 30. 18:00

7000-et akartál írni, ugye? mert 700-ból nem sok lesz...

A maximális tgyás nem értelmezhető. +180 napnál korlátlan, ez milliós összeg is lehet, ninsc felső határa. Esetleg azt lehet mondani hogy a helyzetben - 180-nál kevesebb bérezett nap van - elérhető legtöbb. 7.000-es napi átlaggal az elérhető legtöbb tgyást fogod kapni. Szakbarbár 2013. 10. 30. 11:38

1. Igen, 0 bérezett napnál így van megállapítva a tgyás alapja, de a tgyásból csak 16% SZJA-t vonnak. A gyed alapja ugyanennyi, abból az SZJA-n felül 10% nyugdíjjárulékot is vonnak.

2. Nov. 5-től 28 nap szabadság dec. 11-ig tart, erre 210.000 Ft-ot kapnál és az átlag még egy picivel több lenne, mert valahol elcsúsztál 1 nappal - valószínűleg a dec. 7. szombati munkanapot nem vetted figyelembe -, csak 37-tel osztanák. Érdemes tehát ezt a megoldást választani.

Az ugyanabból a bérből számított, a végén mégis havi tizenezerrel többet az az augusztusi jogszabály módosítás okozza, hogy havibéresnek az ünnep kiesik az osztószámból. Ez sem csinálna ilyen durva különbséget, de nov-ben 1, dec-ben 2 ünnep van és ez Neked most nagyon jól jön. Ha ezek úgy lennének figyelembe véve, mint korábban, akkor 210.000 helyett 197.078 Ft szabadságra járó bért kapnál, és az ebből számított átlag is több lenne valamivel az első verzió szerinti 5.000-nél, de nem lenne ennyivel jobb.

Van még egy tényező, ami egy picit besegít, ezt még jobban ki lehetne használni és akkor akár maximális gyeded is lehetne a 150.000-es bérből. Az ilyen varázslás az már a fizetős szolgáltatás kategória. Szakbarbár 2013. 10. 30. 07:49

Két dologtól függ, hogy mikortól érdemes igényelni: az egyik, ha két év játszik a történetben, itt erről nincs szó, mert nem dec. végére vagy jan. elejére vagy kiírva, a másik pedig a bér. Erről nem nyilatkoztál, úgyhogy csak általánosságban tudom mondani, hogy minimálbér kétszeresénél - lényegesen - több bérnél érdemes cask a szülés napjától igényelni, mert a táppénz a legtöbb a 3 ellátás körül, így célszerű azon maradni a legtovább, a szülés előtti napig.
Miniálbér kétszerese alatti bérnél minden mindegy, mert a táppénz nagyjából annyi, mint a gyed, a kettő között meg mindenképpen 168 nap tgyás van, így ez a helyzet abszolút nem izgalmas. Ilyenkor az egyszerűbb ügyintézés miatt a szülés napjától kért tgyás a praktikusabb. Szakbarbár 2013. 10. 28. 19:11

A gyed több jogviszony esetén is egyetlen maximuma van, úgyhogy nem kaphatsz két maximális gyedet, szerintem csak rosszul fogalmaztál.
Egy rövid időre kell naptári napi 7.000 Ft körüli tagi jövedelem, tehát pl. 2 hétre 100.000, ezzel így legközelebb is maximális gyeded -és bruttóban ezzel megegyező, nettóban valamivel több - tgyásod lesz. Szakbarbár 2013. 10. 25. 21:32

A válasznál abból indultam ki, hogy EU tagállamban dolgozol, mert erre utaltál egy félmondattal. Ha nem így lenne, akkor jelezd, mert akkor egészen más a helyzet.

A biztosítás elsősorban a munkavégzés helyéhez és nem az állampolgársághoz kapcsolódik. Külföldön dolgozol, oda fizeted a járulékot, úgyhogy onnan vagy jogosult általános egészségügyi ellátásra. Ha hazahössz Magyarországra, akkor az tb szempontból ugyanolyan külföldre utazásnak minősül, mintha nyaralni mennél egy olyan tagállamba, amihez semmi közöd nincs. Ilyenkor a munkavégzés tagállamában kell kiváltani az Európai Egészségbiztosítási Kártyát és azzal sürgősségi ellátást vehetsz igénybe olyan feltételekkel, amilyennek az a helyieknek jár, tehát ami a helyieknek ingyenes, az Neked is az, ha önrészt kell fizetni, akkor a Te önrészed is ennyi. A költségekből az "állam részét" pedig majd munkavégzés helye szerinti állam megtéríti a magyar tb-nek. A munkavégzés helyétől eltérő tagállamban az EHIC kártyát mutatod fel, ezt a magyar és más tagállambeli egészségügyi szolgáltatókank el kell fogadniuk.

Tehát ami egy Magyarországon biztosítottnak itthon ingyenes, az Neked is az lesz, ezzel a kártyával, de csak a sürgősségi ellátás keretén belül. A sürgősségi ellátásba az tartozik bele, amit az orvos annak minősít, egy kis kreativitással ez elég tág lehet, de a végtelenségig ezzel sem lehet trükközni. Egy akut probléma miatti labor- vagy bármilyen diagnosztikai vizsgálatot bele lehet ebbe magyarázni, de pl. egy szűrővizsgálatot nem.

Ez van. Még csak önkéntesen sem tudod fizetni itthon az 6.600 Ft-os egészségügyi szolgáltatási járulékot, amit az fizet, akinek nincs itthon semmilyen jogviszonya, mert azt önkéntesen nem lehet fizetni - vagy kell a jogszabály szerint, vagy nem, Neked nem kell. De nem is biztos, hogy megérné évi hetvenakárhányezret fizetni ezért. Akkor már olcsóbb, ha maszek orvoshoz mész itthon és csak az 1-2, sürgősséghez nem kapcsolható vizsgálatot, kezelést fizeted ki.

Ha valami komolyabb, hosszabb kezelésre lenne szükség és szeretnéd itthon igénybe venni, akkor előre el kell intézni,hogy másik tagállamban vehess igénybe ellátást, erre van mód, csak elég bonyolult. Szakbarbár 2013. 10. 24. 19:28

Megérdemelné az ilyen, hogy munkaügyi bíróságra citálják alperesnek, mert a minden ok nélküli határozott idejű szerződés 5 éven túli hosszabbítása mindenképpen jogellenes, 5 év alatt meg a rendeltetésszerű joggyakorlás tilalmába ütközik, de egy minimálbéres munkaviszonyhoz nem kell annyira ragaszkodni. Ha lesz egy új munkaviszonyod vagy egyéni vállalkozó leszel, akkor csak az új helyen, rövid idő alatt - 2-3 hónap - elért jövedelem lesz a tgyás és a gyed alapja, így utóbbi maximális is lehet. Én inkább erre koncentrálnék.
Ha már arra nemigen lehet, hogy 5 hónaposan ne látszódjon a terhesség, hogy ott még legyen egy 3 hónapos szerződés, hogy annak a végén elmehess tgyásra, amit legkorábban a szülés várható idejét megelőző 28. naptól tudsz igényelni. Táppénzből, tgyásból, gyedből csak tartásdíjat lehet levonni, egyéb letiltást nem. Szakbarbár 2013. 10. 24. 19:05

Nem a szabadságok kifizetése az érdekes, hanem az, hogy meddig voltál gyeden, mennyi a béred és milyen stádiumban van a felszámolás - eltart-e még a szülés előtti 4. hétig legalább. Ezeket kéne tudnom a válaszhoz.
Így csak az utolsó kérdésre tudok válaszolni. Ha a jelenlegi munkaviszony fennállása mellett lenne egy másik, akkor onnan semmit nem kapnál, mert jogviszonyonként külön-külön kell az előzetes 1 év biztosítással rendelkezni. Ha megszünteted a munkaviszonyodat - amivel viszont bukod a felmondási időre járó bért és a végkielégítést - , és ezután létesítenél egy újat, akkor az új helyen elért jövedelem, de legfeljebb a minimálbér kétszerese lenne a tgyás és a gyed alapja. Szakbarbár 2013. 10. 24. 15:55

A terhesség és a keresőképtelenség külön-külön is felmondási tilalom, de csak a határozott idő lejártáig. Maradna az, hogy valami rendkívüli körülmény áll be a munkáltatónál, pl. felszámolás vagy elháríthatatlan külső ok, de hacsak nincs ilyen tényleg, akkor nem éri meg a munkáltatónak ilyen rendkívüli okot kitalálni, mert amit ilyenkor fizet - a határozott idő végéig a bér - az több, mint amit egyébként fizetne - táppénz 1/3-a.

Ha legalább a tgyás 1.napján még él a munkaviszonyod, akkor passzív jogon végig jár a tgyás és a gyed is. Ezzel a babával, mert ilyen paraméterekkel egy másik után csak akkor kaphatsz tgyást és gyedet, ha előtte megint egy évet dolgozol.
Szakbarbár 2013. 10. 24. 11:52

A táppénz alapja akár idén, akár jövőre kezdődik annyi lesz, mint amennyi a gyedé volt és végeredményében a táppénz nagyjából ugyanannyi lesz havi szinten, mint a gyed.

0 bérezett nappal - ha kizárólag gyeden, gyesen, táppénzen vagy a tgyás előtti nap és az előző év eleje között - a tgyás alapja az ennek a kezdő napján aktuális szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese. Ebben az esetben a gyed alapja is pontosan ugyanez. Ha a béred több, mint a minimimálbér kétszerese, akkor maximális körüli gyeded lesz.Azért mondom, hogy körüli, mert ha a gyed másik évben kezdődik, az alapja akkor is a tgyás kezdetekor érvényes minimálbér kétszerese és ez nem emelkedik tovább a következő években sem.

Csak a legalább 180 bérezett napból megállapított tgyás korlátlan és csak ilyenkor követi a gyed a minimálbér (kétszeresének) növekedését. Szakbarbár 2013. 10. 23. 14:18