alvás

Kedves Doktornő!
2,5 éves kislányom minden nap hajnalban kel (5-6 óra között, de van hogy még korábban). Visszaaltatni már akkor sem tudtam ilyenkor sehogy, mikor még baba volt és szopizott. Ezért reggel - délelőtt nyűgös, fáradt. Viszont ennek ellenére általában napközben sem alszik, így délután már csak kínlódik, hisztizik, visít, akár mit csinálunk vele. A probléma tehát nem csak az, hogy keveset alszik, hanem, hogy igénye lenne többre, de ha csak meghallja az "alvás" szót, dühkitörést kap. Ha mesét olvasunk neki, akkor is csak ülve hajlandó hallgatni, nehogy véletlenül elaludjon...Amikor mégis elalszik napközben, akkor viszont 2-3 órát is alszik. Nem "nem tud" elaludni, hanem nem akar! Kényszeríteni nem lehet, mert akkor azonnal úgy ordít, hogy öklendezik. Hiába ajánljuk fel, hogy melléfekszünk, mesélünk v. énekelünk neki, az sem segít...
Kezdetektől az önálló elalvásra szoktattam ("Suttogó: susog-ütöget"-el), mindig ügyesen egyedül aludt el (ennek ellenére éjszaka sokszor ébredt). Volt rituálé az elalváshoz. Volt pár hónap 1 éves kora után, amikor velünk akart aludni. Akkor hagytam neki, de aztán pár hónap múlva szépen, probléma, sírás nélkül visszaszokott a saját ágyába. Bármikor felébredt, rögtön ugrottam éjszaka is, soha nem hagytam egyedül sírni órákig az ágyában.
Az esti altatással nincs probléma. Figyelünk rá, hogy időben ágyba kerüljön (ha későn fekszik le, akkor még korábban kel).
Ezért nem tudom miért harcol annyira az alvás ellen, akkor is ha fáradt, miért nem alszik tovább reggel és mit tehetnénk, hogy rávegyük, hogy aludjon napközben. Amikor valami folytán végre kipiheni magát sokkal nyugodtabb, jókedélyűbb.
Egyébként tombol nála a dackorszak és nemrég ikertestvérei születtek, de ezek a problémák mindig is fennálltak.

Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Szakértő!

Gyermekem 3 éves elmúlt, és alvási (elalvási) problémákkal küzdünk. Megpróbáltuk, hogy egyedül aludjon el ment is pár nap, de sajnos észrevettem, hogy az esetek 80%-ban elalvást megelőzően maszturbál. Tudom hogy ez egy természetes folyamat, de számomra jelzés értékű hogy csak akkor csinálja ha egyedül hagyjuk elaludni. Az elalvás 1 órát és néha tovább is elhúzódik. Pedig figyelek arra hogy kellően elfáradjon és nyugodt légkör vegye körül.
Rosszul szoktattuk és most minden elalvás egy küzdelem. Nem tudom mivel teszek jót. Ha egyedül hagyom elaludni, vagy üljek ott mellette.( Az aludj jól gyermekem könyv tapasztalatai alapján kezdtük el rászoktatni az egyedül alvásra.)
Köszönöm válaszát.

Kedves Klára!

Többen csodálkoznak, fejet csóválnak ha olyat hallanak, hogy 3-4 esetleg ötéves gyermek még az anyjával alszik. látom, hogy nagyon sokan vannak így és igazából ez a gyereknek egy jó dolog. Miért mondják pszichológusok, hogy "ideje volna a saját ágyában aludni?" mert akkor mi lesz? Akkor nem lesz önálló kis ember? Túl szoros a kapcsolat? Vagy "egészségtelen" mivel esetleg befolyásolja a gyermek nemi identitását?
Többször, sokszor tettem rá kísérletet, hogy a gyerek a saját ágyában aludjon- több kevesebb sikerrel, d a kezét fogni kellett, amíg el nem alszik. Szüksége van erre a kapcsolódásra. miért tagadnám meg tőle? Legutóbb óvodakezdés előtt aludt egy hónapig egyedül, de aztán visszakerült hozzám. Így jobban alszunk mind a ketten. Muszály lesz ezen mielőbb változtatni vagy végül is nem okoz problémát a személyiségében? Válaszát köszönöm!