|
Kérdezz-felelek
3,5 éves a kislányom, ősszel kezdte az óvodát, nincsen testvére, érzékeny lelkiállapotú. Szerencsére könnyen beszokott és talált is egy kis barátnőt. Már a beszoktatás kezdetén észrevettem, hogy a verekedős, agresszív gyerekektől megijedt (ilyet korábban nem látott). Sokszor előfordul, hogy otthon meséli, valamelyik kisfiú megütötte vagy megdobták hógolyóval. Többször mondja, hogy fél, de nem tudja megmondani mitől. Máskor kijelenti, hogy fél a farkastól. Így igyekszem az ilyen meséket kerülni.
Látom, hogy bántja, ha megütik, próbálok neki választ adni a történtekre (Elmeséltem, velem is történt ilyen vagy szóljon az óvónéninek), de úgy látom ez kevés számára. Nem szeretném, hogy ezek a nehezen feldolgozható élmények gátolják. Szeretném a tanácsát kérni, hogy mivel tudnám őt erősíteni, hogy fel tudja dolgozni az ilyen eseteket? Neveljem arra, hogy üssön vissza?
Köszönöm a segítségét!
A kicsi gyermekek érzelemmel teli világban élnek, a rájuk ható dolgok, jelenségek, befolyásolják viselkedésüket. Képtelenek uralkodni érzelmeiken, amelyek intenzívek, változóak, gyors lefolyásúak, labilisak. Nem tudják befolyásolni, leplezni, szabályozni és fékezni sem érzelmeiket. Ez a fékezni nem tudás lehet az oka annak az erős, viharos indulatnak, ami egy kisgyermeknél fellép, mikor dühös, haragszik. Ha valamilyen külső vagy belső inger miatt feszültebbé válik, nem tud magán uralkodni. A gyermekeknél, ha a feszültség eluralkodik, gátlásosság lép fel, tehetetlenség érzés vesz erőt. Ez fokozhatja a rossz közérzetet és kiválthatja a haragot, a dühöt, indulatosságot. A haragos állapot nem agresszivitás, de az agresszív cselekvés /tör-zúz, verekszik/ fenntartja a haragot. A kislányoknál általában rejtett, szóban megnyilvánuló viselkedésben érezhető általában /egymás ellen fordulás, veszekedés, piszkálódás/. A fiúk pedig nyíltan, közvetlenül, testileg fordulnak egymás ellen. Minden gyermeki agresszió célja a frusztrációk csökkentése /a csalódások, a bizalom hiánya, az önértékelési gondokkal küszködés/. A kicsik még nem képesek egyértelműen megfogalmazni, ők maguk sem értik a frusztráltságot. Érzik a belső feszültséget, szorongást, félelmet, az estleges lelki elutasítást, a kellő oda nem figyelést, a bizalom hiányát, a féltékenységet, stb., ezek ellen viselkedésükkel válaszolnak. Dühüket elkeseredett haragjukat agresszióban fejezik ki. Nagy kárt képes tenni a mértéktelen gyermeki médiafogyasztásis! Jól átgondoltan kell megszervezni a tévézést, a számítógépes játékokat. Pl.: a közösen kiválasztott filmeket nézheti, vagy nézze együtt velünk gyermekünk. Lehet kedvet ébreszteni benne más tevékenységek iránt /játék, barkácsolás közösen, bábozás anyával, apával, társasjátékozás, sportolás- foci a kertben, stb./. Az internetes programok szabályozása is fontos a gyermek szempontjából. A durva, véres játékok hatása sokszor vezethet éjszakai felsírásokhoz, nyugtalan alváshoz. Ám a durvaság, az agresszió szinte jelen van az életünkben - az utcán, a buszon, a rádióban, a kirakatban, ez ellen nagyon nehéz szülőként gyermekeink védelmében tenni!
Segíteni kell kislányának megszűrni a látott, hallott durvaságokat, a felé áradó agresszív jelenségeket. Kialakítani olyan lelki védőfunkciót, hogy magyarázatai segítségével képes legyen megérteni, átértékelni az érzékelt durvaságot, feldolgozni azokat - korához mérten, érthető, egyszerű nyelven. Erősíteni benne, hogy a csúnya beszéd, a tiszteletlenség, az egymás figyelmen kívül hagyása, az agresszív magatartás értéktelen, nem követendő számukra.
Mindezekre idő szükséges. Figyelni kell arra,mit tesz, gyakorolni egészséges mértékű ellenőrzést felette, így gondjai esetén megtanul beszélni róluk. Meg kell érteni apró problémáit, komolyan venni belénk vetett bizalmát és szeretetteljes együttlétek alatt beszélgetni, véleményét formálni! Érezze a gyermek a közelséget, megértést, példát.
További szorongás esetén kérje az óvodapedagógusok segítségét!
Bízom abban, hogy a következő időszak már zökkenőmentessé válik!
Tisztelettel: