terápia

Tisztelt Doktornő!

Párommal 9 hónapja vagyunk együtt, szerencsére a kapcsolatunkkal nincs nagyobb baj. A probléma abból adódik, hogy ezelőtt már 2 éve a legjobb barátok voltunk, így minden apró részletet tudunk egymás életéből. Az addigi kapcsolatai engem ma zavarnak, nem bírom elviselni, ha szó van róluk, de sokszor nekem jutnak eszembe berémlések formájában. Van, hogy teljesen spontán előjön egy kép, ahogy együtt van a volt párjával, vagy csak szimplán egy rossz érzés tör rám ezáltal. Nagyon zavaró a probléma és mára kicsit elbizonytalanodtam magamban és minden másban is. Szeretném nem elveszíteni párom, mert Vele szeretném leélni az életemet! Jártam pszichológusnál és gyógyszert is szedek a tüneteimre, de eddig sikertelen volt minden próbálkozás. A diagnózis súlyos, mély depresszió, de eddig megoldatlan. Kérem, ha tud segítsen, mert szakdolgozat előtt állunk és így nem tudok a jelenre koncentrálni!

Válaszát előre is köszönöm!
 

Kedves Kriszti!
Sajnos az élettársam jól érzi így magát,eszébe sem jut,hogy leszokjon róla.Többször kértem már,hogy forduljon orvoshoz,és régebben volt is kórházban emiatt.Akkor sikerült is elhagynia egy időre,kb. fél évig tiszta volt.Aztán kezdődött az egész elölről.
Miről álmodtam gyerekként?Voltak álmaim,persze,de ezek közül nem sok minden vált valóra.Talán az egyetlen,hogy gyerekeim vannak,akikre nagyon büszke vagyok.Bár azt mondják,ne a gyerek valósítsa meg a szülő álmát,azt hiszem most mégis ez történik.A két nagyobbik népitáncol,amit én nagyon szerettem volna,de nem engedték akkoriban.Viszont imádják a gyerekeim,és ennek örülök.
Mindig is szerettem volna nyelvet tanulni,és azt hiszem épp itt van az ideje,hogy elkezdjem.
És nagyon szeretek kirándulni.Ha jó idő lesz,akkor ismét nekiindulok az erdőnek,talán akkor kicsit elterelem a figyelmemet.
Jó tulajdonságaim,hát nem is tudom.Szeretek másoknak segíteni,általában nem tudok nemet mondani,ha valaki valamire megkér.Nem is tudom,hirtelen nem jut eszembe most más.
A gyerekkori emlékem talán az,maikor egyszer kint játszottam az udvaron,és arra gondoltam,milyen jó is nekem.Pedig ha belegondolok,nem volt túl jó gyerekkorom.Apám is ivott,anyám pedig mindig is megkülönböztetett a testvéremtől.Ezért is rossz a mai napig a kapcsolatunk sajnos.
Azt hiszem egyenlőre ennyi.
Várom válaszát és előre köszönöm.

Üdvözlettel.Tünde.

Kedves Kriszti!

Először is elnézést,valamit félreértettem.Mindenesetre sokat segít,hogy kibeszélhetem magamból.
Az élettársi kapcsolatomban legfőképpen az alkohol okoz problémát,sajnos a párom elég sokat iszik.Erre ilyen hosszú idő(14 év) után döbbentem csak rá.Persze az elejétől fogva ivott,csak nem ennyit.Szóval leginkább ez okoz problémát,és sajnos úgy látom,hogy menthetetlen a kapcsolatunk.Többször próbáltunk leülni beszélgetni,de nekem úgy tűnik,hogy neki az ital fontosabb,mint a család.Így feladtam a próbálkozást.
És ugye itt kerül képbe a másik férfi.Összejöttem vele,bár nem akartam.A kapcsolatunk az elején elég jól működött,aztán jöttek a gondok.Én ugye egyre többször kerestem,neki pedig egyre kevesebb ideje jutott rám.Ezért nagyon ritkán találkoztunk,amiért én igen ideges voltam.Nem beszélve az itthoni gondokról ugye.Valószínűleg emiatt romlott meg vele is a kapcsolatom.Túl sokat akartam,pedig csak egy kis szeretetre vágyom,amit itthon már nem kapok meg.
A terveimről nem nagyon tudok mit írni,mert jelenleg fogalmam sincs,mihez kezdjek,hogy alakulnak a dolgaim.Mert főleg ettől függ minden.Mivel én itthon vagyok a gyerekekkel,mellette azért dolgozom mellékállásban.Most elkezdtem olyan munkát keresni,amit tudnék végezni a gyerekek mellett is,mert úgy érzem szükségem van valamire,ami leköti a figyelmemet.

Üdvözlettel.Tünde.

Kedves Kriszti!

Köszönöm szépen a gyors választ,és a kedvességét.
Nagyon sokat segített a tanácsaival,amit meg is fogadok.Azóta sem hívtam és azt hiszem ez így is marad.Még bízom benne,hogy egyszer majd ő keres meg,ugye a remény hal meg utoljára.Mindenesetre változtatni fogok a viselkedésemen,akárhogy is alakul.
Szeretnék még kérdezni.Azt írta,hogy kevés információt adtam meg,hogy konkrét tanácsot tudjon adni.Szeretném ha még segítene nekem,ezért kérem írja meg,hogy milyen információra lenne még szüksége ehhez.
Most eléggé magam alatt vagyok,ezért minden tanácsot szívesen veszek.

Köszönettel.Tünde.

Tiszteletem!
Párkapcsolatban élek,van egy 10 éves gyermekünk.A párommal a kapcsolatunk tetvérivé vált,évek óta nincs köztünk semmi,mégsem léptünk a gyerek miatt.32 éves vagyok.7 éve van egy titkos viszonyom,a párom nem tud róla,nem akarnám megbántani,pedig tudom,hogy csak raboljuk egymás idejét.Mindíg várom a csodát,h majd magától megoldódnak a dolgok,lesz valakije és ő is boldog lesz.A titkos viszony:nagy szerelem volt 6 évig,azután pedig velem történt valami:kezdtem nyűgnek érezni az egészet,hogy oldjam meg a találkozást,nem volt energiám,új munkahelyem lett,iskolába jártam,elhanyadoltam őt.A heti 2,3 találkábol lett miattam az,h 7 hónap alatt 3 szor voltam nála.telefon naponta volt,és láttuk is egymást,csak kettesben nem találkoztunk.ő teljesen kiborult miattam.kihasználva ezt egy nő,ráakaszkodott,csak beszélgettek(2 hétig tartott)majd egy ilyen beszélgetés alkalmával szexeltek részegen.Rájöttem milyen marha vagyok,és hogy szeretem,és bele vagyok betegedvbe.természetesen együtt vagyunk és dúl a régi szerelem köztünk,de megöl a féltékenység most.Kérdésem:hogyan felejtsem el a megcsalást?Vígasztalom magam azzal,h szinte én taszítottam bele más karjaiba mert sokat sírt miattam,nem adtam neki magyarázatot sem h miért hanyagolom,ha mondta hogy szeret elengedtem a fülem mellett stb.Valami nem ok.velem...

Kedves Krisztina!

Honlapjukon olvastam, hogy Önök foglalkoznak családi tanácsadással. Számomra azonban kérdéses, hogy mi ilyen szempontból családnak számítunk-e még.Szüleim 26 éves házasok, én 22 éves vagyok, a család legfiatalabb tagja és van egy 25 éves bátyám.A szüleink együtt élnek, a testvérem és én külön-külön.Tehát nincs kiskorú, és nem is élünk közös háztartásban.Gyakran van még is együtt a család, de ezek az együtt létek nem jó hangulatúak.Mindenki feszült, ideges, de ez a probléma nem új keletű, ilyen amióta az eszemet tudom.Én egy éve járok pszichológushoz(az ok alapvetően az volt, hogy adódtak olyan testi tüneteim, amiknek nem találtak semmilyen szervi okát), ahol előkerült sok régi sérelem, amit szívesen megbeszélnék velük, de mindig akadályokba ütköztem. Valószinű én is illetve ők is hibáztak, amikor beszélni próbáltam velük.Nem tudom eldönteni most, hogy ezeket a dolgokat nekem egyedül kell feldolgoznom, hiszen már nem számítok gyereknek, vagy velük együtt? Nem tudom vajon nekem kell- e ebben a helyzetben változni és elfogadni őket, amilyenek, vagy érdemes még a családi élet jobbításán fáradozni?Vagy foglalkozzak a saját boldogulásommal?És ha érdemes, vajon mennyiben az én feladatom ez?Vagy nekem kell egyedül leküzdenem azt a bűntudatot, ami a családi fészek elhagyásával jár?Nem tudom, hogy várhatok- e segítséget tőlük nehézségek leküzdésében, ami az elszakadással jár, vagy ezt az utat nekem kell egyedül végigjárnom.Mindenesere sokszor érzem, úgy hogy erőszakosak velem,úgy hogy ők ezt észre sem veszik és ezt sehogyan sem tudom a tudtukra adni.Nemtudom, hogy tanácsadás menniyre összeegyeztethető azzal, hogy én egyénileg járok pszichológushoz.(ő most szabadságon van, ezért most nem tudom őt kérdezni)lA legfőbb kérdés, hogy Önök foglalkoznának- e velünk?Úgy vettem észre család nem teljesen zárkózik el a konzulátció lehetősége elől.Érzik, hogy a dolgok nem mennek jól, csak mindenki a másikat hibáztatja, én pedig a lehetőségeinket próbálom feltérképezni.

Köszönettel: Réka

Egy volt barátommal bírosági ügyem van belőle és szeretném mutatni a levelet és mi a véleménye erről,hogy éredemes elküldeni neki ezt:Kedves!El kell mondanom, amit érzek, hogy ne haragudj még egyszer utoljára, csak nem akarok szenvedni miattad és tényleg elegem lett belőled, mert nem egy megbízható, vagy amit tettél velem, aki nem tudja, mit akar tőlem, mikor kiraktad a nettre akt képeimet, de szerintem keresd mást, akit szeretsz, meg akit szenvedélyek szeretkezik veled, akit minden megad neked és én így látom jónak, ahogy kívántál. És nagyon sajnállak, erre nem tudom megbocsátani téged, mikor még mindig nem mondod meg az igazat, hogy mi volt a bajod velem az áskálódás miatt, meg hogy miért tetted velem, az akt képeimmel.Ha sajnálsz engem akkor miért kezdtél ki velem az egészet,de Sajnálom, de én is keresni fogok férfit, aki minden megad nekem és
Van már ilyen kilátásba, de még egyszer nagyon sajnálom, hogy így akartad! Mikor Áskálódás miatt lett vége a kapcsolatuknak, de mondom, hogy nem én áskálódtam, akit zaklat téged meg engem is, zaklat a laptop lopás véget, tudtam meg. Sajnálom, de legalább kiderült, hogy titokban készítettél akt képeimet, és engedélyem nélkül kiraktad a nettre mikor nem a te magánügyed volt a képeimet és ezt fájt nekem a legjobban. Tehát te tudod, mit akarsz új életed kezdeni, de én nagyon csalódtam benned mikor nem tudtuk ezt megbeszélni semmit, de ez van, ha van értelmes nőd, akkor ennek örülök neki és légy boldog, akit szeretsz. És még egyszer nagyon köszönöm szépen a cuccaimat, de csak a vagyonommal kibékültem veled. Sajnálom, hogy mikor azt mondtad nekem régemben meg Zalaegerszegen, a bíróságon, hogy te gazdag ember vagy meg hogy én csak a pénzed akarok tőled, de én egyáltalán nem is gondoltam volna semmi kepp mikor te miattad, loptak el tőlem laptopomat, mert aki ellopta, a hitte, hogy veled vagyok, és mikor megtudta, hogy nem vágyuk együtt és ezért lopta el tőlem. Hisz te is, jól tudod mikor nálad voltam és semmiből nem vettem el tőled a tárgyaid, és én nem tenném ilyet mikor az, amit tiéd. Ha pénzéhes lennék akkor már a cuccaimat is, bepereltelek volna, de hála jó ég, hogy visszakaptam. Szerintem én nagyon szerettelek nagyon, de sajnálom, hogy így alakult mikor nagyon megsértettél engem az akt képeimmel mikor az én magánügyem, és ezért marad a bíróság ügyüknek.puszi Ági
Lényeg,hogy ha bíroságon azt mondta,hogy ne írogassam neki,de azért ezt az egy levet elküldhetem neki nem?Kérek valamilyen válasz mielőbb Üdvözlettel:Ági

Több, mint két éve vált el tőlünk a férjem. Egy közös kolléganőnkkel akart új családot, új gyerekeket.
A válás lement, de a gyermekemmel való kapcsolata kritikán aluli.
A új hölgy olyan mértékig befolyásolja, hogy a személyisége is megváltozott. Ezt idebent a cégnél a kollégák is látják.
A nő nagyon "ügyes" folyton azt hajtogatja, hogy meg akar ismerkedni a gyermekemmel. De a gyerek nem akarja ezt az ismerkedést. Volt már erről közöttünk egy kissé parázs vita is, de ez őt nem igazán érdekelte.
Kértem az apját is, hogy ne erőltesse, mert pont az ellenkezőjét fogja elérni. Ezt a nő is tudja, azért csinálja.
Kértem, hogy amikor programot tervez a gyerekkel, velem egyeztesse, mert ebből később lehetnek problémák, meg egyébként is kiskorú, én vagyok a gondviselője. Négyszemközt meg is egyeztünk, ha mást nem, dob a e-mail-t (házon belül :) szörnyű). Ezután hazament, megbeszélték, majd másnap olyan minősíthetelen hangnemben vágta a fejemhez, hogy ő csak a gyerekkel beszéli meg, én beszéljem meg a többi a gyerekemmel.
Én tudom, hogy nagy befolyás alatt van, és azt is látom, hogy a nő nem engedi velem beszélni (biztosan bizonytalan).
Kérdésem az lenne, hogy mit tehetek? Mi ilyenkor a "szokásos" eljárás? Tényleg nem kell velem egyezetetni a láthatások időpontját? (annyit, hogy korlátlan láthatása van, akkor találkoznak, amikor akarnak, de ez is csak két havonta van megengedve az apukának:()
Válaszát várva tisztelettel: Csilla

Nem látok lehetőséget a házasságom megmentésére. Válni akarok.
Az alábbi kérdésekkel szeretném Önt "bombázni":
*Mi a válás beindításának menete?
*Mennyibe kerül, ha nem tudok ügyvédet fogadni akkor is?
*Hogyan alakul a gyermekelhelyezés kérdése a különélés esetében (öthónapos a baba)?
Jelenleg férjem fenyegetőzik, hogy nem jön fel megnézni a babát a szobájában, mert utálja szüleim és csak babakocsizni hajlandó elmenni vele. Elvárja, hogy a legszélsőségesebb időjárásnak is tegyem ki a tartós szívbeteg gyereket, mert nem akar bejönni az ajtón és azt mondja, hogy megtagadtam a láthatást és nem ad emiatt tartásdíjat. Lecsapja a telefont folyamatosan, mikor én beszélek és folyamatosan zaklat. Hivatkozhatok-e a beadásnál arra, hogy annak idején velem ellentétben nem vett igénybe pszichológusi segítséget a családi harmónia megtartása érdekében, emiatt vált agresszívvá, mert rajtunk vezette le a feszültséget. Azt is követeli, hogy oda menjünk a gyerekkel (mert hazaköltözött az albérletből), ahonnan elzavartak bennünket március elsejei határidővel miután a 36.héten súlyos állapotba juttattak szóbeli bántásaikkal, melyet egy idő után a fizikai is követett volna ígéretük szerint és azonnal kórházba kellett szállítani engem. és azt kívánták, hogy ki kellett volna rúgdosni belőlem a gyereket. Mindössze azért, mert a kutyát nem szándékoztak bezárni a baba érkezésével, így megakadályozták az orvosi ellátását.
Ilyen helyre nem engedem a gyereket. Lehet-e kérni a határozatnál, hogy tiltsák le ezt a helyszínt, mint gyerek tartózkodási lehetőséget akár egyetlen perc erejéig is? Most minden családtagja felbújtja. Lehet-e kérvényezni a lakóhelyünkön, hogy egy felügyelő segítségével láthassa csak a gyereket, a válás lezajlása előtt is? Még mit kell tudni, ami esetleg kimaradt, mert szeretnék okosan belevágni és mihamarabb ítéletet.
Kérem segítsen! Nem akarom, sőt támogatom, hogy láthassa fiát, de ezek szerint nem a gyerek, csak a belémrúgdosás és láthatás ellenes kifogások érdeklik. Megtiltotta például, hogy bejelentsem ide a gyereket.

Tisztelt Krisztina!
Nagyon köszönöm a gyors válaszát! Elnézést,hogy újra írok Önnek!
Elgondolkodtam......
Valamit tudnia kell! Olyan társra vágytam,amilyen ő volt az elején.Igaza van,később derülnek ki a nem tetsző tulajdonságok.Ki is derültek,mindkettönkről.Mégis összeházasodtunk,tudván,nem lesz egyszerű egymással:-)
Mindjárt az elején felhívta a figyelmem,sose fogom tudni,mikor hazudik.Nem voltam féltékeny,nem érdekelt a múltja....3 hónapja jártunk,mikor észrevettem,hogy kitörölte a volt völegényem számát a telefonomból,akkor néztem bele az övébe,hogy akkor neki se legyen benne az exe,de persze ő nem törölte ki.sőt,őrizte a képeit,amiket véletlenül találtam meg.a listát is véletlenül találtam meg,nem is sejtettem,hogy létezik.de ügyet sem vettem róla,csak mosolyogtam.az első gyanus szituáció alkalmával néztem bele az üzeneteibe,s találtam is nem tetszőt.
Igaza van,aki keres,az talál.Csakhogy másképp végig hülyének nézhet...
Ő kitörölheti a számokat a telefonomból,örizheti az emlékeit,a közös lakásunkban,meg flörtölhet....

Állítja,nem féltékeny,rám legalábbis.
A barátai szerint az exére nagyon is az volt.Az exe hagyta el másik pasiért.Nem akart így járni velem is,hogy nem várom meg,és egyszer csak lelépek mással,míg ő kint van.Ezért szállt le kamionról.Én megvártam volna,de nem akart elveszíteni.Mégis csapta a szelet a kolleganőinek,mégha állítólag hülyítés is volt...
Most végleg le akar szállni,de pénz kell az építkezéshez.Folyamatban van,összel ha sikerül terv,itthon lesz minden nap velünk.

Történt egyszer,hogy azt álmodtam,hogy kikezdett a legjobb barátja menyasszonyával.Reggel nevettem rajta,és leírtam neki,milyen lükeséget álmodtam(nem is bírják egymást a lánnyal)
Kiderült,a férjem mondta el,hogy neten keresztül beszélgetett a lánnyal,és egy kicsit flörötltek,de semmi komoly dologról,csak megbeszélték,hogy ha ők ketten együtt lennének,már szétmarták volna egymást....
Nos,nem kutakodtam....megéreztem.
Úgy érzem,megérzem,ha mással flörtöl. Nem szabadna utána járnom,igaz?Csak az nagyon feltűnő volt számomra,hogy azt mondja,nyugodtan tartsak szeretőt,csak ne tudjon róla. Ezt azért meri mondani,mert tudja,nem tartok,illetve magából indult ki.Ön szerint,ez fer???
Egy ismerősöm így bukott le,ha nemnézi meg a lány a férje telefonját,ma is csalja a háta mögött.....
Ön szerint én idézem elő a csalódásaimat?
Mert ezt akarom hallani?
És akkor elégedett lennék magammal,hogy én megmondtam?????
Illetve,lehet,hogy egész egyszerüen nem illünk valóban össze?Ehhez,hogy ezt belássuk,nem kell \"nyomoznom\"?
Hisz,2év után már nem kíván,vagyis ritkábban,mint az elején,és laposnak érezzük a kapcsolatunk?
Mi lesz 20év után????
Én ebben hogy segíthetnék,hogy jobb legyen?Annak ellenére,hogy az ember nem tud akaratlagosan szerelmes lenni,és megkívánni a másikat,lehet-e előcsalogatni belőle a korábi érzelmeit?Ugyanis nekem csak ő létezik.Nem érdekel más férfi,mégha kevesebb a szex is.
(nekem azt mondta a férjem-mikor 1x megkérdeztem:már nem kívánsz?-hogy nem engem nem kíván,hanem a sexet.)

Elgondolkodtam,egy fiatal férfi hogy nem kívánhatja a sexet?
(a lánynak írt levelében meg más derült ki....)
Érzem,amit Ön is,nagy káosz van a fejemben:-) szeretnék rendet tenni!
Válaszolna nekem erre is???
KÖSZÖNÖM!!!!!

Tisztelt Krisztina!!!
Hasonlóan elkeseredett nő vagyok,anyuka,és feleség,mint a korábban Önhöz forduló sorstársaim.
Történetemmel fordultam már másik szakamberhez itt a neten,élőben eljártam pszichológushoz is korábban.A pszichológus kezelési módjával nem voltam megelégedve,illetve itt a neten 1-2 mondatban válaszoltak,tanácsolták,hogy keressek fel egy szakembert,olvassak ilyen meg olyan könyvet,de véleményt nem adtak.
Az Ön válaszait olvasva,azt érzem,nem csak olvassa a történeteket,hanem próbál segíteni,tanácsot adni.Ezért is merészkedtem írni Önnek.
Mielőtt elkezdeném a történetem,be kell vallanom magamról,a pozitív jegyeimet:segítőkész,empatikus,barátkozós,céltudatos,megbocsátó,öszinte; és a negatív jegyeimet:aggodalmas,megfeleni akaró,szalmaláng típus,ingerlékeny(az utóbbi években főként)
Hashimoto-tireoiditisben szenvedek,ennek tudom be az egyre gyengülő idegrendszeremet,mert tinédzserkoromban nem voltam ennyire ingerlékeny.Továbbá,örököltem is,látván anyut.
Céltudatos életet éltem,határozott elképzeléseim voltak az életemről,a kitűzöt céljaimat el is értem.25 évesen családra vágytam,27 évesen megismertem mesebeli módon a férjem.Ő talált rám,ő kezdeményezett.Az elején elmondta,érett,határozott nöt keres,aki megbízható,és komoly.Eddig olyan barátnői voltak,akik úgy táncoltak,ahogy ő fütyült,butácskák,cicababák.
Én is hasonló férfit kerestem.Mindketten családra vágytunk.Engem elvarázsolt a kedvességével,és az ágyban is.
Én pedig éreztem,nagyon meg akar tartani.De nem is bántam.Hamar kiderült,tudok \"hisztis\" is lenni,ő pedig makacs,önfejű.Illetve eleinte furcsa volt,hogy olyan közvetlen mindenkivel,még a fiú barátaival is,de aztán megszoktam,elfogadtam,a nővére is ilyen.
Ahogy terveztük,az 1.találkozásunk 1.évfordulójára megszületett várva várt kislányunk.Olyan kislányt \"kaptam\" az élettől,Istentől,amilyenről mindig is álmodoztam.Egészséges,gyönyörű,és most 18 hónaposan,bár sokszor feldühít,de nagyon okos,és nagyon imádom.
Férjem,mikor megismertem,kamionon ült,de leszállt,nehogy elveszítsen,de csak olyan állást talált,ami jól fizetett,hogy csak 7végén jrt haza.Féltékeny típus vagyok,de az elején nem voltam rá féltékeny.Aztán egyre jobban.De ez azért alakult ki,mert az elején elmondta,ő szeret nagyokat,és a dolgok elenkezőjét mondani,és sose fogom tudni,mikor hazudik.Mindezt nevetve mondta,mint aki csak cukkol,de ez bennem van a mai napig.Azt mondta,én vagyok az első,akihez hű,igazi csajozós pasi volt.találtam egy listát is elrejtve,kik voltak a női,kivel meddig járt.
Én ezt elfogadtam,legalábbis próbáltam.Csakhogy a sexuális életünk megváltozott,és akkor kezdtem el jobban gyanakodni,ez a terhességem 20.hete körül kezdődött el.Az elején elmondta,higy ő nem egy sexuális lény,nem sexőrült,neki a sex az életében valahol az utolsó sorban áll.
Én ennek örültem is,mert nekem sem az első! Ahhoz képest teljesen elragadott,nagyon jó volt vele,és ma is jó.....amikor együtt vagyunk.Ám,az alkalmak száma csökent.
Illetve,egyre több nézeteltérés volt köztünk,egyre többet kritizált,külsőleg nem,hanem a viselkedésemet,illetve,ha visszavágtam,vagy esetleg nemet mondtam valamire,és én mindig megkérdeztem,talán van valakije.Ilyenkor mindig ideges lett,mert elmondása szerint csak hülyíti a nőket,hülyéskednek,amolyan munkahelyi hülyülés,és tudhatnám,hogy ő milyen közvetlen,épen ezért sok lány\"barátja\" van.Próbáltam belenyugodni,és elfogadni ezt a tényt.Fél éve visszaült kamionra,mert építkezésbe fogtunk,vállakozást akar beindítani,mert velünk akar lenni,látni a gyereket felnőni,nem akart élete végéig csak hetente látni minket.Kb3hónapja találam a telefonjában egy névtelen sms-t,ő kapta:\"majd remélem még találkozunk,szeretlek én is nagyon,vigyázz magadra,lányodra\"felhívtam a számot,kiderült egy kolleganője felmondott,és csupán baráti,kollegalitási szeretet van köztük.Elhittem.Mérges lett a férjem,hogy nem bízok benne.Lelkifurdalásom is volt.De3 hete történt,netezett,véletlen beleláttam egy már megírt levelébe,drága szandr címzettnek.Azt mondta,egy ősrégi kollegája.Mielőtt dühbe gurult volna,eltereltem a szót,de éreztem,nem mond igazat.Másnap,netezés közben kaptam egy levelet,automaikusan jelentkezik be a férjem msn-je,ez a szandra azt hitte a férjem netezik.Kérdezte,melyik nap találkoznak,mielőtt megy visszafuvarra.Én meg csúnya módon csőbe húztam,kiszedtem belőle mindent,sőt,még a levelezgetéseiket is elküldettem vele.Kiderült,randit beszéltek meg,férjem udvarolt neki levélen keresztül,állítása szerint állott tó a házasságunk.De nem ígért neki semmit,hogy elhagy minket-sőt,írta neki,hogy azért gürizik,hogy hazajöhessen végleg a családjához-csak azt,hogy bármi történhet a randi alatt,és után.Két napig lapított a férjem,mikor kiderült,de arra kért,ne hozzam fel többet neki,és felejtsem el,mert lezárták a lánnyal a dolgot,és ő csak kábította,de nem akart töle semmit.Én vagyok az első,akihez hű,de még jól esik neki a flört,illetve büszke magára,hogy odavan érte a nő,és mégis nemet tud mondani,mire oda kerüle a dolog.
KAMU DUMA??????!!!! De \"elhittem\".Csakhogy érzem,ez több volt flörtnél,ő valóban meg akart csalni.Készült rá.És tetézi a gyanakvásom,hogy miután megbeszéltük,találtam egy simkártyát a póttelefonjában,aminek a számát nem tudom,de a csaj már hívta rajta másnap:-)érdekes.
Nem árultam el neki,hogy megtaláltam,nem akartam,hogy veszekedéssel menjen vissza.Nemrég arra kért,töltsek neki fel egy simkártyát,mondván a kollegájának kellene,de nem tud pénzt levenni a bankkártyáról,és majd megadja a pénzt.Egy megjegyzésemet célzásnak vett,sejti,hogy tudok róla.
Azt hittem,elmondja,van egy simkártyája,de kitalált valami hazugságot.Így már biztoan van ttkolni valója.
Szeretem,ő is szeret,állítja,a kislányunkat imádjuk.Közös céljaink vannak......
Állítja,már megvagyok neki,nem kell udvarolni,és más dolgok foglalkoztatják,változott az értékrendje.Barátai szerint sokat változott mellettem.Persze,előttük azt mutatja,ő komoly családapa lett,aki hű a feleségéhez.Jó apa,nem tagadom.És nincs bizonyítékom,hogy megcsal.Mivel hetekig küföldön van,eddig nem is tudott,de készült rá.Nekem ez elég.És érzem,lelkileg most máshol,másnál jár.Érzem,még tartják a kapcsolatot.Nem törölte a telefonjából sem,sőt álnéven rejtette el a lány munkahelyi telefonját,és neről sem törölte ki.
Konkrét bizonyítékra várok.....
Azt mondta,mikor el akartam menni(mikor kiderült),hogy nekünk nem kell egy harmadik,hogy elváljunk.Erre én haza akartam jönni a gyerekkel,de nem engedett.Mondtam neki,ha boldog lenne,nem keresné a kalandokat,és nem az tenné boldoggá,hogy más lányokat kábít.Ha valóban váltotak az értékei mellettem,akkor ez miért fontos még neki?
Ő ilyen,mondja.Ő ilyen közvetlen......Ha szeretem,fogadjam el....nem tudom,pedig szeretem,és a kislányom is.
De ez nekem megalázó....és sok kis flörtből előbb utóbb töb lesz.szerintem.a bizalmam megrendült teljesen.néha úgy érzem,még ő szab feltételt ezekután is,mérges,ha célzómegjegyzést teszek....
Azt mondta,mikor kiderüt a dolog,hogy nálam jobb feleséget nem talál,nem is keres,nem is akar,és örül,ogy kiderült ez a dolog,mert így könnyebben ment a nemet mondás.Mert a csaj nagyon is akart találkozni,ő meg nem.
Szerintem meg találkoztak volna,és érzem,fognak is.....valamikor.
Eezekután hogy bízzak meg benne.mindig is gyanakodtam rá,de a lánynak írt levelében leírta,hogy lett volna esélye többször megcsalni,de sosem tette,most lenne az első alkalom,és nem érez lelkifurdalást,mert állott tóba dobott követ a csaj azzal,hogy megkereste neten.
Állott tó.....mikor alig voltunk együtt a 2 év alatt....és sexelni is ő nem akar.Mással meg akarna,mikor nem a sex az első neki az életében.Érzelmileg meg mindent megkapott tőlem,próbálok minden téren helyt állni,anyaként,feleségként,háziaszonyként.Jó anya vagyok,jó háziasszony,a szakámban is megállom a helyem....az ágyban is mindent megkap...ha együtt vagyunk.Már visszafogtam magam,nem kezdeményezek,olyankor meg az nem tetszik neki.De már félek a visszautasítástól,és az érzelmeim sem merem kimutatni,mert ritkán kapok visszajelzést.Csodálkozik,hogy nem vagyok természetes.
Mindehhez hozzáteszem,rossz gyerekkora volt,nem látott,nem kapott szeretetet a szüleitől,apja agresszív,anjya megalkuvó,apja előtt a mai napig megalázkodó,nem szól semmiért,és mindent ráhagy.Nekem is ezt tanácsolta anyósom,ahhoz,hogy együtt maradjunk,a gyerek érdekében.
Nem tudom,hogy lehet,amikor megismertem,el sem hitem,kit sodort mellém az élet.féltem is beleszeretni,hisz olyan,hogy valaki szép is,jó is.....ritka.A gyereket jobban akarta,mint én!!!!Ha rajta múlana,már terhes lennék a másodikkal.Csakhogy,én ezekután már főleg nem mernék neki szülni,pedig testvérpárti vagyok.
Tudom,nekem is van hibám,az ingerlékenységem,az aggodalaskodásom idegesítő lehet,számára is,mert más is panaszkodott ezekre.De neki furcsa dolgai vannak.
RÁGJA A KÖRMEIT!!!
érzem,van valami a lelke mélyén,van valami emlék,amit rejteget....azt tudom,az apja bántotta az anyját,ő védte meg....öt is bántotta,13 évesen át is ment lakni a mamájához,azóta is ott lakunk a mamájánál.Apját semmibe sem veszi,anyját sem igazán...nincs családi összetartás,mint nálunk.
Hosszúra sikeredett ez a levélke,elnézést,remélem nem sok hiba,és értelmetlen mondat van benne,a kislányomra figyeltem közben.:-)
Elkeseredett vagyok,megcsalva érzem magam,és azt érzem,nincs már esély,hogy az a varázs,mint az elején,visszaszökkejen a házasságunkba.Férjem szerint,nekem kell engednem,és,ha nem néztem volna meg a leveleket,élhetnénk tovább boldogan,de tudja,ezekután mindig gyanakodni fogok,és ő így nem tud élni.
Éppen ezért per pillanat nem piszkálom,a titkos telefonszámmal sem,de érzem,nem fogom tudni magamba tartogatni,én meg így nem tudok élni.Érzem,nem sokáig leszünk együtt.....szomorú.....pedig szeretném.Szeretem,de sokszor elgondolkodok,van-e értelme.....és vajon ő szeret-e.Nem tudja kimutatni,azt mondja.....de az elég lenne,ha velem is közvetlen lenne,és nem csak tőlem várná el,hogy alkalmazkodjak.
Én próbáltam határozott lenni vele,kedves,csendes,megalkuvó.....mindent bevetettem,úgy érzem mégsem felelek meg neki.Nem vagyok tökéletes,nem is várja,mégis elégedetlenkedik.
Nagyon kérem,mondja el nekem is a véleményét,nagyon kíváncsi vagyok rá.
Anyukám,ha elmondanám neki ezt a legutóbbi dolgot,már nem is engedné,hogy egy percig is mellette legyek,ő azt tanácsolná,hagyjam el.
Persze,konkrét bizonyítékra várok.....
De minden férfi ilyen.......a következő sem biztos,hogy nem fog félrelépni,mást megkívánni.Férjem egyszer mondta is,hogy ő nem tud úgy élbi,ogy nem kíván meg msát,és,ha meg is csalna,nem azért,mert nem szeret,vagy mert nem kellek neki,hanem mert éppen áll a ........bocsánat.de ahhoz már bátorság kell,hogy meg is tegye valaki.mindezt nevetve mondta,mintha cukkolna.És hozzátette,őt nem zavarja,ha szeretőt tartok,csak ne tudjon róla!!!! Ezt azért mondta,mert akkor már készült gonmdolom a megcsalásra.
Csak az furca,hogy egyszer tagadja,hogy megcsalna engem,és mérges,ha kinézem belőle,máskor meg maga állítja,hogy attól még ugyanúgy szerethet,és arra küsztet,tartsak szeretőt.
Még az is furcsa,a barátját elítélte,mikor kiderült,hogy csalja a barátnőjét.
Nagyon furcsa,kiismerhetetlen,nem tudok rajta kiigazodni.........
valóban nem tudom mikor mond igazat......és én ebbe belőrülök.
hogyan lehetne megleckéztetni?azt tanácsolták,tegyek féltékennyé......de nekem nem megy a pasizás,ha szeretek valakit.tudja,hogy elkelnék,és volt is jelentkező,még terhesen is.
Illetve,szerintem nem érdekelné,vagy éppen rosszabb lenne a helyzet.
Az ex barátnőjét állítja,hogy nem szerette,csak úgy volt neki,mégis sírt utána,mikor elhagyta a csaj.Állítólag vele is hasonlóan viselkedett,sőt még rosszabbul,mint most velem.
Szégyenlem,hogy ilyen problémát kellett megosztanom,de kikívánkozott belőlem.
Várom válaszát,előre is köszönöm.
Tisztelettel:egy sérült feleség

 

Az én problémám elég bonyolult. A férjemmel 18 éve vagyunk házasok. Kb. 3 évvel ezelőtta házasságunk megromlott a szexuális kapcsolat nem volt köztünk. Tavaly januárjában megpróbáltam helyrehozni a dolgokat kissebb nagyobb sikerrel. Próbálkoztam közeledni felé eleinte elutasított kis idő múlva már nem. Úgy gondoltam van egy "harmadik" személy. Sejtésem is volt róla hogy ki az de bizonyítékom nem volt rá sokszor meg is kérdeztem tőlenem hiszem hogy nincs köztük semmi azzal a nővel aki a barátnőm volt. Tavalyi év folyamán mintha a férjemet kicserélték volna nagyon nagyot fordult. Nagyon furcsán viselkedett mindigha itthon volt sosem érezte jól magát a családdal. Vagy egy 15 éves lány és egy 10 éves fiú.A harmadik személy bebizonyosodott ez év februárjában. Akkor azt mondtam neki megbocsájtok lépjünk tovább. Ez a kapcsolat nem csak a szexszről szólt hanem mindketten szerelmesek lettek egymásba. Ez a négy hónap számomra a pokol volt. Az alkoholhoz nyúltés a kapcsolatnak nem lett vége nagyon sokat küzdöttem hogy maradjon a családdal,de a nőtől nem tudott szabadulni. Most egy három héttel ezelőtt elköltözött hozzá és sem a gyerekeknek sem nekem nem mondott semmit. Várható hogy visszajön vagy hagyjam az egészet. Várom a válaszát. Üdv. Éva

üdvözlöm,komoly problémával állok szemben és kérem tanácsával, amennyiben tud segítsen!9 éve vagyunk házasok. mind-ezidáig hittem boldog házasságban. feleségem 14 évvel fiatalabb nálam. 3 hónapja "bejelentette", h nem akar tovább velem együtt élni. elhidegült tőlem és nem érzi jól magát a kapcsolatban. senki a környezetünkben nem érti mi történt velünk, hisz szinte "etalon-család" voltunk a szemükben. a "csocsi-család". sosem veszekedtünk, mindig odafigyeltünk egymásra s gyermekeinkre. most sem bántjuk egymást, nem marakodunk, csak érthetően szomorúbbak vagyunk, keserű vagyok. hisz ez engem nagyon padlóra tett. mint mindenki én is azonnal " a harmadikra" gondoltam, ami később sajnos be is igazolódott. ő most nagyon szerelmes. (egy nála is fiatalabba) 2 gyermekünk van fiam 4 lányom 7 évesek. nagyon szeretem őket, nekem a családom a mindenem! kérem szépen, keményen, próbálom érvekkel, a gyermekeinkre való tekintetre hivatkozva meggyőzni arról, h nem ez a megoldás, de hiába. azt tartja most egyedüli megoldásnak, ha elköltözöm tőlük. azt pedig én nem akarom! nem akarom elhagyni azokat, kiket a legjobban szeretek a világon! válni nem akarunk, mert azt belátja ő is, nem tudhatjuk mit hoz a holnap?! én nagyon bizakodó vagyok, és hiszem, h rendbe lehet, rendbe kell tennünk a házsaságunkat! ő sajnos nem így látja, de ez számomra érthető a fent említettek okán. tehát a kérdésem az volna:elköltözzek még ha ideiglenesen is otthonról vagy nem? féltem a gyerekeket is! félek ha elmennék olyan dolgot csinálnék akaratomon kívül, amit később nem tudunk helyrehozni. félek olyan törést/traumát okoznék nekik ami, ha a kapcsolatunk rendbe is jön nekik komoly gondot okozna! és persze attól is tartok, ha mégsem sikerülne helyrehoznunk a dolgot, azzal, h elkötöztem "jogalapot" adnék a válásra, hisz egyértelműen elhagytam őket?!várom szíves válaszát, tanácsát!tisztelettel,Szbernát

Férjem és én 7 éve vagyunk házasok, 10 éve élünk együtt az Ő nevén lévő családi házban.
Közös gyermekünk egy 7 és fél éves.
A férjem egyéni vállalkozó, én nála voltam bejelentve évekig.
Fél éve megszűnt a munkahelyem, s sajnos eddig még nem sikerült elhelyezkednem.
Kezdetektől fogva úgy állapodtunk meg a férjemmel, hogy én ellátom a gyermekünket, a háztartást,
s besegítettem az Ő papírmunkájában.
Kapcsolatunk már 3 éve megromlott, s egy éve szinte már csak kerüljük egymást.
Sokszor szóba került már a válás, de szerintem nem vagyunk képesek ezt normálisan megbeszélni.
A férjem tulajdonában lévő házat közösen újítottuk föl, két gépkocsi is lett vásárolva.
Sokszor emlegette már nekem, hogy ha teheti még a gyermeket is elveszi tőlem, mert nincs állásom és nem tudnám eltartani.
S ha a házból ill. a berendezésből akarok valamit, akkor Ő számlával tudja igazolni, hogy mindent Ő vett, s én csak akkor kapok valamit ha kifizetem a felét. Vagy ha szeretném Ő elmegy ebből a házból és tartsam fönn, csináljam ahogy akarom, majd meglátom mire megyek nélküle.
Kérem segítsenek nekem, nagyon el vagyok keseredve, s kimondhatatlanul félek, hogy e gyermekemet is elveszítem.
Mit kell ilyen esetben is először tennem, mi az amit esetleg követelhetnék tőle, amihez jogom van.?


 

Üdvözlöm Doktornő!

Segitségért fordulok önhöz. A feleségemmel és kislányunkkal(2 éves) boldogan éltünk eddig. Február elején észre vettem a páromon, hogy valami nincs rendben. Nem közeledik hozzám, nem akar beszélgetni, feszült. Amikor felhoztam, hogy beszélgessünk, mondja el mi a gondja nem tette. Későbbiekben megtudtam, hogy van egy másik férfi az életébe. Amikor ezt szóvá tettem akkor persze letorkolt, hogy hülyeségeket gondolok, viták kezdtek kialakulni kettőnk között. Március közepén elmondta, hogy beleszeretett az egyik kollegájába és engem már nem szeret és nem kíván. HUH. Egy világ omlott bennem össze. Ami a legrosszabb volt, hogy mindezt mosolyogva tette. Próbáltam vele beszélgetni az egész dologrol, de nem ment nekem.Elmentünk egy pszichológushoz aki azt tanácsolta, hogy legyek türelemmel talán elfelejti a másik férfit. Innentöl az események felgyorsultak kb. 3 héttel ezelött kijelentette, hogy elköltözik albérletbe a kislányunkkal miután mondtam neki, hogy szeretném ha döntene köztem és a másik férfi között. El is költöztek 2 héttel ezelött. Én mindennap kénytelen vagyok vele találkozni a kislányunk miatt. A legrosszabb, hogy tagadta és még mindig tagadja, hogy lenne közte és a másik férfi között szexuális kapcsolat pedig én tudom bizonyítani, hogy már korábban is is orálisan kielégítette azt a másik férfit, és, hogy azóta többször is lefeküdt vele. Persze mindenkinek ezt mondja próbálja magát mártírnak beállítani. A probléma ott kezdődik, hogy én mindezek ellenére nem tudom őt elfelejteni a gyerekem anyját, akivel annyi tervünk volt közösen stb. És mintha elkezdtem volna észrevenni a jeleket, hogy a rózsaszin köd elkezdett felszálni, most jön rá, hogy az egyedül álló anyák élete nem egyszerű és nembiztos, hogy megérte egy kósza mumeráért feladni az egészet. Nemtom ha majd későbbiekben visszaszretne jönni hogy reagáljam le a dolgot és a mindennapokhoz is hogyan viszonyuljak. Help
anonim

Kedves Doktornő!

A tanácsát szeretném kérni!8 éve élek párkapcsolatban,van egy 2 éves kislányom,attól az embertől akit mindennél jobban szeretek!
Sajnos a párom az édesanyámmal egyáltalán nem jön ki,és az anyám mindent meg is tett,hogy tönkretegye a kapcsolatunkat!Sajnos valahogy ez majdnem sikerült is neki!Belépett az életünkbe a harmadik személy!Egy 18 éves lányról van szó,aki kihasználja a helyzetét,hogy a párom el kezdett hozzá ragaszkodni!Jelenleg együtt élünk,de sajnos ettől a lánytól nem tudunk megszabadulni!Jelen van az életünkben,nem tudok mit tenni,nem bántom érte a páromat,igyekszem nem felbolygatni a dolgokat,de már az én türelmem is véges!Kérem adjon tanácsot,hogy mit tegyek,hogy észrevegye mi vagyunk neki a fontosabbak,mit tegyek,hogy úgy érezze,hogy iszonyatosan hiányzom neki?Szükségem van rá,már megpróbáltam sokszor,de nem sikerült elengednem,mindig visszataláltunk egymáshoz!Most se szeretném ha vége lenne!Adjon tanácsot mit kéne csinálnom,hogy változzon egy kicsit!

Előre is köszönöm a válaszát:Eszter