Magyar kutatónők, akikre büszkék lehetünk

Karikó Katalin

2020 decemberében egy pillanat alatt megjegyezte mindenki Karikó Katalin nevét, aki az mRNS alapú vakcinák kifejlesztésében játszott hatalmas szerepet. Ezzel nemcsak a COVID-19 járvány kimenetelét és hosszúságát változtatta meg, hanem a rák alapú immunvakcinák kifejlesztéséhez, valamint a további fertőző betegségek leküzdéséhez is egy alapot adott a BioNtech alelnöke.

A mRNS alapú vakcinák megszületése azért különleges, hiszen eddig az oltások nagyrészébe a legyengített vírust tették, ami ugyan kiváltotta a szervezet reakcióját, azonban a beoltott beteg sokszor hetekig az ágyat nyomta. A biokémikus által kifejlesztett vakcinák mindössze csak a vírus tüskefehérjéjét tartalmazzák, ami önmagában nem veszélyes, de éppen elég arra, hogy kiváltsa az immunreakciót.

A szegedi kutatónő felfedezésének köszönhetően többek között a Time magazin címlapján is szerepelt, valamint számtalan neves díjat is megítéltek számára. Karikó Katalin a koronavírus-járvány lecsengése után a tumorokba injektált RNS-sel, valamint az autoimmun betegségek gyógyításával, és a rák elleni küzdelemmel szeretne foglalkozni.

Dr. Wilheim Imola

Szintén szegedi kutatónő Dr. Wilheim Imola, aki a daganatok agyi áttétének kialakulását és kimenetelét vizsgálja. Érdekes tény, hogy az agyban keletkező daganatok nem képeznek a test többi részén áttétet, viszont a tüdő-, a mell- és a bőrrák bizonyos fajtái nagy százalékban az agyi áttétekért is felelősek.

A doktornő azt vizsgálja, hogyan lehetséges az, hogy a daganatos sejtek szinte könnyedén átjutnak a vér-agy gáton, és egy ellenséges környezetben szaporodnak. Dr. Wilheim Imola kutatása azért is rendkívül fontos, hiszen az agyi áttétekből csekély az esély a felépülésre, így az agyi és daganatos sejtek között kommunikáció megfejtése fontos része lenne a rákkutatás történetének. A kutatónő 2021-ben megkapta a L’Oréal–UNESCO A Nőkért és a Tudományért magyar ösztöndíjat.

Dr. Fülöp Lívia

A Szegedi Tudományegyetem berkeiben dolgozik Dr. Fülöp Lívia, vegyész, aki az Alzheimer-kór gyógyítására alkalmas terápiák fejlesztésében vesz részt. Az autoimmunbetegségek legtöbbje az agysejtek működését befolyásolja, ugyanis „stresszes” helyzetbe hozza őket, amik erre önmegsemmisítéssel válaszolnak. E reakciókat vizsgálja a kutatónő, és azon munkálkodik, hogyan tudnának segíteni ezeknek a sejteknek a stresszfeldolgozásban.

Dr. Fülöp Lívia kutatásait a későbbi gyógyszerfejlesztések során is fel lehetne használni. A vegyésznő 2019-ben megkapta a L’Oréal–UNESCO A Nőkért és a Tudományért magyar ösztöndíjat, azóta pedig már állatokon kísérleteznek is egy új, sejtbe juttatható gyógyszeren, ami megoldást jelentene a problémára.
 

Nők a tudományban Egyesület

Magyarországon 2008-ban indult a NaTe, vagyis a Nők a Tudományban Egyesület, akik eleinte olyan nőknek biztosítottak fórumot, akik valamilyen tudományos területen dolgoztak, és rendelkeztek is tapasztalattal. Ez később kiterjedt azokra a fiatalokra is, akik akár kutatásokban vagy technológiai projektekben szeretnének részt venni, és ehhez kerestek mentorokat vagy segítséget. Az egyesület számtalan programmal segíti a fejlődni vágyó fiatal lányokat, 2012-ben létrehozták például a Lányok Napját, amikor a tudományos, műszaki és technológiai szakmák elérhetővé válnak a hölgyek számára is. Idén április 28-án kerül megrendezésre, bővebb információt az alábbi linken találtok.

Indexkép: CDC képe az Unsplash.com oldalról