A személyiség… felöleli az emberi jellem minden összetevőjét: az intellektust, a temperamentumot, a készségeket, erkölcsét és minden olyan attitűdöt, amely benne élete során kiépült.”

Minden ember, egyszeri megismételhetetlen remekmű, mégis bizonyos azonosságokat mutat egyes helyzetekben, szerepekben illetve a személyiséget felépítő részek által rendszerezhető, feltárható. Az analízis lényege, hogy a személyek változatos és egyedi tulajdonságaiból, viselkedésmódjaiból, reakcióiból a nagy számok törvénye által átlagolhatóak az általános emberi megnyilvánulások. Az átlagtól való eltérések mutatják meg az egyedre jellemző tulajdonságokat, és mivel az átlagember nem létezik, ezért minden személyiség különböző mintázatokat mutat a maga emberi mivoltában.

Minden mozdulatunk, válaszreakciónk - a társadalmi, tárgyi és sík térben,- személyiségünkre jellemző akciók-reakciók sorozata. Az írás és a rajz, ezért mozdulataink síkban rögzült lenyomatainak tekintendők. Mivel a mozgás milyenségéből visszakövetkeztethetünk a létrehozó személy tulajdonságaira, így írómozgásból szintén elemezhető létrehozójának egyénisége.

Én-ideál és önelfogadás

Az én-ideál jelentéstartalma, hogy milyennek szeretnénk látni és láttatni magunkat. Mit szeretne elérni, milyen vágyott tulajdonságai vannak? A legtöbb embernek van elképzelése arról, hogy milyen akar lenni. Az én-ideál felállítása, megfogalmazása elősegíti az önfejlődés, önformálás képességét. Az én-ideállal ellentétes viselkedés belső konfliktust és szégyent vált ki az egyénből. Kitartással, önfegyelemmel kialakíthatók egyes kívánt tulajdonságok. Az én-ideál és én-kép közötti különbség belső feszültséget okoz. Minél nagyobb az eltérés, annál nehezebb az egyénnek önmagát elfogadnia.

Amennyiben az én-ideál távol esik az én-képtől, úgy a belső mérce vagy aránytalanul magas, vagy túl alacsony. Sajnos, így az egyén folyamatosan mást kell, hogy mutasson a környezetének, mint amilyen valójában. Annak érdekében, hogy megfeleljen a belső elvárásainak, de legalábbis közelítse a kettőt egymáshoz, igen sok energiát kell befektetnie, így ez nagy belső feszültséget okoz. Ebben az esetben az aláírás és a szövegírás mind színvonalban, mind formában igen eltérő egymástól. A szövegírás a valódi énünk, az aláírás a mutatott, vágyott énünk. Amennyiben az aláírás kisebb, az illető szerényebbnek szeretne mutatkozni, mint amilyen valójában. Amikor aláírásunk nagyobb, akkor szeretnénk több figyelmet kapni. Szögletes aláírás és laza folyóírás láttán arra kell gondolnunk, hogy határozottabb szeretne lenni, aki létrehozta. Jobbra dőlő írás után álló aláíráskor az író tudatosabb szeretne lenni, reálisabbnak mutatja gondolkodását, azonban érzelmileg motiválható jobban.

Amikor az önelfogadás nincs jelen, a megjelenő feszültség fellelhető az írásban is. A szövegben méretkülönbségek, dőlésingadozások, szabálytalanságok láthatók. Az ovális betűk szélessége, magassága változó, szép ívük megtörik, horpad, csomós, maszatos, szöges lesz. Az írás három zónája közül valamelyik kiemelkedik. Túl nagy felső vagy alsó hurkok, esetleg túlzott középbetűk tűnhetnek szembe.

Mikor az én-ideál és az én-kép egybevág, akkor a személy nem mutatja másnak magát, mint ami, természetes mivoltában vállalja önmagát. - Ez lehet nemtörődömség miatt vagy, mert az illető tisztában van önmagával és vállalja személyiségét. Természetes személyiség azonosan ír szöveget és aláírást, elfogadja önmagát.

Önelfogadásról beszélünk, ha az egyén elégedett magával, elfogadja képességeit és harmóniában van magával. Ebben az esetben, az én és a külső világ elvárásai egyensúlyban vannak. A betűk alsó, középső és felső harmada arányban van, egyik sem kisebb vagy nagyobb a többinél. Egyenletes dőlésű betűk, gömbölyű, íves ovális betűk, füzéres, lágy vagy boltíves betűkapcsolódások, egyértelmű betűk találhatók a szövegben.

Mivel az aláírások személyiségi jogokhoz kötődnek, így ezeket nem illusztrálom.

(Az írásminták csak illusztrációk, az egyéni eltérések miatt, nem tartalmazzák a leírt jellemzők mindegyikét.)

Kézírásunkban a személyiségünk 1. rész - A sebesség
Kézírásunkban a személyiségünk 2. rész - Gondolkodásunk rugalmassága
Kézírásunkban a személyiségünk 3. rész - Alkotás, kreativitás, fantázia
Kézírásunkban a személyiségünk 4. rész - Érdeklődés, objektivitás
Kézírásunkban a személyiségünk 5. rész - Figyelem és kritika
Kézírásunkban a személyiségünk 6. rész - Érzelmeink erőssége és az agresszió
Kézírásunkban a személyiségünk 7. rész - Temperamentum és gátlások
Kézírásunkban a személyiségünk 8. rész - Érzelmi megnyilvánulási formák
Kézírásunkban a személyiségünk 9. rész - Élménykészség mértéke
Kézírásunkban a személyiségünk 10. rész - Az akarat megjelenése írásunkban
Kézírásunkban a személyiségünk 11. rész - Önbizalom, önértékelés
Kézírásunkban a személyiségünk 12. rész - Önkontroll, önirányítás
Kézírásunkban a személyiségünk 13. rész - Önismeret, „én”-ünkkel való kapcsolatunk
Kézírásunkban a személyiségünk 15. rész - Ellenállóképesség
Kézírásunkban a személyiségünk 16. rész - Motivációink
Kézírásunkban a személyiségünk 17. rész - Teljesítménymotiváció
Kézírásunkban a személyiségünk 18. rész - Anyagi javadalmazás
Kézírásunkban a személyiségünk 19. rész - Szórakozás, megfelelő munkakörnyezet
Kézírásunkban a személyiségünk 20. rész - Közösségi kapcsolatok igénye
Kézírásunkban a személyiségünk 21. rész - Mozgásigény
Kézírásunkban a személyiségünk 22. rész - Munka/Feladatvégzés
Kézírásunkban a személyiségünk 23. rész - Szervezőkészség
Kézírásunkban a személyiségünk 24. rész - A munkavégzés hatékonysága
Kézírásunkban a személyiségünk 25. rész - Döntőképesség a feladatokban
Kézírásunkban a személyiségünk 26. rész - Hagyománytisztelet és újítóképesség
Kézírásunkban a személyiségünk 27. rész - Szociabilitás, társas kapcsolatok
Kézírásunkban a személyiségünk 28. rész - Beilleszkedési céljaink és a dominancia
Kézírásunkban a személyiségünk 29. rész - Konfliktuskezelési típusok
Kézírásunkban a személyiségünk 30. rész - Beilleszkedésünk formái 1.
Kézírásunkban a személyiségünk 30. rész - Beilleszkedésünk formái 2.
Kézírásunkban a személyiségünk 30. rész - Beilleszkedésünk formái 3.
Kézírásunkban a személyiségünk 31. rész - Önállóság I.
Kézírásunkban a személyiségünk 32. rész - Önállóság II.
Kézírásunkban a személyiségünk 33. rész - Alkalmazkodás és diplomatikusság

Fotó: cocoparisienne: handwriting / pixabay