Módszertani könyvek, szakcikkek, taneszköz katalógusok számtalan modellt, modellező eszközt, ábrát stb. tesznek elérhetővé a tanulás-tanítási gyakorlatban. A vak gyermekek számára a világ megismerése a vizuális érzékelés hiánya miatt túlnyomórészt a hallás és a tapintás útján lehetséges. A tanulás során a fiataloknak komoly nehézséget okoz, hogy a könyvekben lévő képek nem nyújtanak segítséget, valamint a használatban lévő molekulaépítő készletek színei sem értelmezhetőek, így ezek nem is szolgálják a megértést. Gyakran a manipuláció is sok időt vett igénybe. Gyógypedagógusként évtizedek óta gyűjtöm a tapasztalatokat a vak és aliglátó tanítványaim tanulási, megértési és fogalomalkotási folyamataira vonatkozóan.

A kémia tanítása során szembesültem a saját és tanulóim nehézségeivel egyaránt. Gyakori probléma volt annak megértése, hogy hogyan változik az atom szerkezete, és az elektronok száma egyes atomok esetében. Megpróbáltam egy olyan modellező taneszközt készíteni, mely érthetővé teszi, hogy az atom szerkezete, a molekula hogyan épül fel, valamint azt is, hogy mi a különbség a kémiai kötések között. A fejlesztés ideje, azaz amíg az eszköz végleges szerkezetét és formáját elérte, több szakaszra tagolódik. Párhuzamosan tanulmányoztam a kémiatanítás elméletét és a gyakorlati ötletek beválását vizsgáltam a tanítási gyakorlatban. Kezdetben mindig az adott óra anyagához készítettem el a megfelelő atomokat. A használat során a gyerekek egy pár hónap alatt megtanulták az atomok felépítését és meg tudták különböztetni a molekulák kémiai kötéseit.

A tanév végére elkészült az ATOMOL mint rendszer, mely tartalmazta az általános iskolában a kémia tanításban használt elemeket. Mivel az atomok tárolását is meg kellett oldani, adódott az ötlet, hogy helyezzem el, hogy segítsék a periódusos rendszer lényegének megtanulását is. Így a következő évben elkészült a könnyen kezelhető periódusos tároló. Ezzel párhuzamosan konzultáltam azokkal a kollégákkal, akik ezt a tantárgyat tanították vagy tanítják a különböző iskolákban, általános és középfokú intézményekben. Az AtoMol adaptáció nélkül használható látó, látássérült - vak és aliglátó - tanulókból álló osztályokban egyaránt. Az eszköz fejleszti a fiatalok kreativitását és logikus gondolkodásra nevel. Az AtoMol három esztendő alatt bebizonyította, hogy valamennyi, különböző érzékszervi preferációkkal tanulók számára is megkönnyíti a kémiai fogalmak tartalmi megtöltését, a valós, és nem csupán kívülről betanult ismeretek elsajátítását. 

Az AtoMol bemutatása

A készlet 81 atomot és egy periódusos tároló egységet tartalmaz. Az atomok alapanyaga filc, az atommagot, illetve az elektron-pályákat vékony zsinór választja el egymástól. Az atommagban levő protonokat gyöngy helyettesíti, az elektronokat gomb, míg a szabad elektronhelyeket gomblyuk szemlélteti. Kiemelten bemutatok néhány atomot:

1. Hidrogén atom:

A képen látható egy filc alapanyagú kör, melyen egy vékony zsinór választja el az elektronhéjat az atommagtól. Az atommagban egy gyöngy ábrázolja a protont. Az elektronhéjon 1 gomb demonstrálja az elektront, a gomblyuk pedig a szabad kötőelektron helyet.

2. Nátrium atom:

A képen látható egy filc alapanyagú kör, melyen egy vékony zsinór választja el az atommagot az elektronhéjaktól. Az elektronhéjon két vékony zsinór határolja el az atompályákat egymástól. Az atommagban 11 gyöngy ábrázolja a protonokat. Az atommagtól távolodva az első elektronpályán 2, a másodikon 8, a harmadikon pedig 1 gomb helyettesíti az elektronokat.

3. Oxigén atom:

A képen egy filc alapanyagú kör látható, melyen egy vékony zsinór választja el az atommagot az elektronhéjaktól. Az elektronhéjon egy vékony zsinór határolja el az atompályákat egymástól. Az atommagban 8 gyöngy ábrázolja a protonokat. Az atommagtól távolodva az első elektronpályán 2, a másodikon pedig 6 gomb helyettesíti az elektronokat. A külső héjon 2 gomblyuk demonstrálja a szabad elektronkötő helyeket.

Példák a molekulák modellezésére

Az atomok molekulává válását a gombok és gomblyukak összekapcsolásával lehet modellezni. A kötések így valamennyi tanuló számára értelmezhetővé válnak.

Hidrogén molekula:

1.lépés:
Az atomok bemutatása: 2 darab hidrogénatom

2.lépés:
Az egyik atom elektronját összekapcsoljuk a másik atom szabad elektronhelyével.

3.lépés:
A második atom elektronját összekapcsoljuk az első atom szabad elektronhelyével.
Így egyes kötésű kovalens kötést kapunk. A keletkezett molekula henger formájú lesz.

Nátrium-klorid:

1. lépés: Az atomok bemutatása
1 darab  nátriumatom, 1 darab klóratom

2. lépés: A nátrium atom külső elektronhéján lévő elektront összekapcsoljuk a klóratom külső elektronhéján lévő szabad elektronhellyel. Így ionos kötést kapunk.

Víz molekula:

1.  lépés:
Az atomok bemutatása: 1 darab oxigénatom atom alatt 2 darab hidrogénatom

2.  lépés:
A két hidrogénatom elektronját hozzákapcsoljuk az oxigénatom külső elektronhéján lévő két szabad elektronhellyel.

3. lépés:
A hidrogén két szabad elektronhelyét összekapcsolom az oxigénatom külső elektronhéján lévő elektronokkal. Így egy hengerformát kapunk.

Az atomokat tároló egység a periódusos rendszernek megfelelően van ellátva zsebekkel, melyeken sík- és Braille-írással jelöltek a csoportok és az atomok nevei. Ez a megoldás biztosítja a periódusos rendszer ismeretét is. Könnyűvé válik ezáltal az egyes atomok jellemzése, és elhelyezése. 

A következő kép egymás mellett mutat egy kovalens és egy ionos kötésű molekulát. Az AtoMol modellnél jól érzékelhető a két kötés típusa. A tanítás során a leggyakrabban használt „golyós” modellnél a megkülönböztetés a látássérült tanulók számára nem értelmezhető és a látó tanuló számára is nehézséget okoz.

Az hogy a fent leírtak hogyan igazolódnak a pedagógiai gyakorlatban, hamarosan bemutatja a You Tube-on elérhető „atomol kémiai modellező eszköz” c. film.

A „Keressük a legkreatívabb magyar gyermeknevelő szakembereket!” pályázatra beérkezett cikk.