A gyermekvállalás nemes, de elképesztő teher. Szabad elköteleződésről, önálló döntésről beszélünk, amely visszavonhatatlan és életünk végéig tart, jóllehet, a konkrét büntetőjogi tényállás csak a gyermek nagykorúságának eléréséig szankcionálja a felelőtlen szülői magatartást.

Dr. Lupovici Jack védőügyvéd szerint alapvetően senki felett sem szabad pálcát törni, hiszen szülőnek lenni talán az egyik legkeményebb feladat és a legnagyobb gondosság mellett is elegendő csupán egyetlen rossz pillanat, amikor a szülő nem figyel és megtörténik a baj. Egy kisgyerekre gyakorlatilag a nap 24 órájában ügyelni kell, ami természetesen képtelenség.

A gyermekek védelmét Magyarország jogrendszere rendkívül komolyan veszi, ezért amennyiben a szülőt tettéért vagy mulasztásáért büntetőjogi felelősségre vonják, a tisztességes eljárás eléréséért szükségünk van egy nagy tapasztalattal rendelkező védőügyvédre.

Hatályos Büntető Törvénykönyvünk az alábbiak szerint rendelkezik a kiskorú veszélyeztetésével kapcsolatban:

„A kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy - ideértve a szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetve gyám élettársát, továbbá a szülői felügyeleti jogától megfosztott szülőt is, ha a kiskorúval közös háztartásban vagy egy lakásban él -, aki e feladatából eredő kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését veszélyezteti, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Amennyiben szülői felelősségről beszélünk, laikusként a logikánk azt sugallja, hogy bűncselekményt csak a szülő követhet el. A fokozott védelem miatt azonban más személyekre is kiterjed a szülői felelősség, tehát megvalósíthat bűncselekményt a szülő, továbbá a gyám, a nevelőszülő, illetve ezek élettársa. A kiterjesztést „szülőszerű” helyzetük indokolja.

Érdekesség továbbá, hogy a bíróság hiába fosztja meg szülői felügyeleti jogától valamely, vagy akár mindkét szülőt - ha egy háztartásban, közös lakásban élnek a kiskorúval, a jogfosztott szülők ugyanúgy felelnek, mint az, aki a felügyeletet egyébként gyakorolja.

Esetenként pedig a gyógypedagógus vagy a pedagógus asszisztens is felelősségre vonható, ha a nevelésére bízott gyermeket fizikai bántalmazással vagy más megalázó módon fegyelmezik (például egy diákotthonban).

A kiskorúak veszélyeztetése leggyakrabban szülői mulasztás vagy egyéb gondatlan cselekményének következménye, azokat a szándékos eseteket nem számolva, amikor a szülő kész akarva árt gyermekének kevés olyan esetet ismerünk amikor a szülő mentesülni akarna a büntetés alól. Ilyen esetben a büntetőügyvéd feladata, hogy a cselekményével arányos, a hatályos jogrend szerinti legenyhébb szankció kerüljön alkalmazásra, ami a bűncselekményt megvalósító szülő lelkiismeretét is a helyére rakja, ugyanakkor nem eltúlzott.

Az ugyvedipraxis.hu jogászai összegezték: Mely elemekből tevődik össze a szülői kötelesség?

1. Az általános gondozás a gyermek megfelelő élelmezését, öltöztetését és normális életkörülmények biztosítását jelenti.
2. Nevelés során igyekszünk formálni csemeténk jellemét, tudatosan és tervszerűen elősegíteni az ő szellemi fejlődését, s ehhez szükségszerűen hozzátartozik az is, hogy saját magatartásunkkal, életvitelünkkel állítunk számára példát.
3. A felügyelethez tartozik a gyermek fizikai épségének megóvása, értelemszerűen a szülő nem hagyhatja, hogy gyermeke a forró vasaló körül játsszon, ugrándozzon, mert reálisan lehet súlyos, vagy akár halálos sérüléstől tartani.

Séta közben a szülőnek fognia kell a gyermeke kezét, úgy, hogy ne tudja sajátját kirántani, mert minél kisebb, annál hajlamosabb elszaladni, s annak könnyen tragédia lehet a vége. A 6 évesnél fiatalabb gyermekekre fokozottan kell ügyelni, ugyanis ebben a korban a legmagasabb a végzetes balesetek bekövetkeztének a veszélye.

A szülői felelősség általános ismérveinek súlyos megszegése megvalósítja a kiskorú veszélyeztetését. Nem kell extrém dolgokra gondolni, elegendő, ha a téli mínuszokban a szülő rövidnadrágban és nyári pólóban, pulóver nélkül járatja óvodába vagy iskolába a gyermeket.

A Lupovici Ügyvédi Iroda büntetőjogászai hangsúlyozzák, hogy csak a bíróság állapíthatja meg azt, hogy a szülő súlyosan vagy nem súlyosan szegte meg kötelességét. Mivel az emberek nem tökéletesek, ezért a kisebb nevelési hibákért vagy csekély súlyú mulasztásokért nem lehet büntetőjogi felelősségre vonni a szülőket. Más a helyzet olyankor, ha a sok kisebb súlyú probléma összeadódik, ilyenkor összhatásukban súlyos kötelezettségszegéssé avanzsálhatnak.

Az ügy körülményeit a kiskorú életkorával és személyiségével összhangban kell értelmezni, nem szabad egy kalap alá venni egy 3 éves gyermeket és egy 16 éves kamaszt.

Hogyan lehet veszélyeztetni a testi fejlődést?

Tipikus eset, amikor a szülő durván bántalmazza a kiskorút, aki ennek következtében megsérül vagy idegrendszere károsodik. Ide tartozik a gyermek éheztetése is, továbbá az, amikor a szülő nem fordít kellő figyelmet a gyermek tisztán tartására, tehát nincs lehetőség tisztálkodni, valamint tiszta ruhákhoz jutni. Ha a kiskorú megbetegszik, a szülő feladata gondoskodni a gyógyíttatásáról. Ha a gyermek nem jut gyógyszerekhez, megfelelő orvosi vizsgálathoz vagy kórházi kezeléshez, egyértelműen megállapítható a szülő büntetőjogi felelőssége.

Amennyiben a gyermek azért hal meg, mert a szülő nem cselekedett időben az orvos által meghatározott gyógykezelések biztosítása érdekében, a kiskorú veszélyeztetésén túlmenően helye van gondatlanságból elkövetett emberölés vétség megállapításának is. Ugyanez a helyzet akkor, amikor a szülők félreértelmezik, bagatellizálják a beteg gyermek állapotát, nem hívnak hozzá orvost, majd állapota kezelhetetlenné válik és ez végül a halálához vezet.

Mit jelent a kiskorú értelmi fejlődésének a veszélyeztetése?

Ha a tanköteles korú gyermeket a szülő visszatartja az óvodától vagy az iskolától, tette veszélybe sodorja a normális szellemi fejlődést. A nem megfelelő intézményválasztás is eredményezhet ilyet, például, amikor egy fogyatékkal élő gyermek nem részesülhet az ő egyéni fejlődését szolgáló speciális oktatásban, nevelésben.

Milyen az, amikor az erkölcsi fejlődést veszélyeztetik?

Adott egy alapvető társadalmi értékrend, mellyel minden ember tisztában van, hiszen csecsemőkortól kezdve beleivódik a zsigerekbe. Ha a kiskorú előtt rendszeresen trágár módon beszélnek, illetve, ha a szeme láttára végeznek szexuális cselekményt vagy követnek el bűncselekményt, az problémákat fog eredményezni a gyermek társadalmi beilleszkedése során. Megemlítendő még a családtagok ittas állapotban történő rendszeres bántalmazása is, mely később követendő példaként jelenhet meg.

A kiskorú különféle módszerekkel történő megfélemlítése, megalázása pedig súlyosan sérti annak érzelmi fejlődéshez való jogát.

Fontos, hogy a büntetőjogi felelősség megállapításához feltétlenül szükség van ok-okozati összefüggésre, tehát a konkrét veszélyhelyzetnek visszavezethetőnek kell lennie a szülői magatartásra.

Dr. Lupovici Jack büntetőügyvéd példaként hozza fel azt a sajnálatos helyzetet, amikor a gyermeknek büntetésből vagy bármilyen egyéb indíttatásból nem adnak enni, tehát a gyermek éhezni fog. Itt egyértelműen látható az ok-okozati összefüggés.

Viszont, amennyiben a gyermek rendszeresen káromkodik, de a családi háttér nyugodt, kiegyensúlyozott és boldog, nem ott keresendő a szülő felelőssége. Ebben az esetben a kiskorú máshonnan kapja a trágár impulzusokat, a szülő feladata ezt felkutatni és megszüntetni, hogy gyermeke fejlődése mihamarabb visszaterelődhessen normális medrébe.

Kép: Gelmold / bigstockphoto.com