A sorozat korábbi részei:

• Ne szidd az apját/anyját, mert súlyos károkat okozol a gyerekednek!
• 8 jel, ami arra utal, hogy az ex-partnered ellened neveli a gyerekedet
   

Zsigerből ez jön, de mégse tedd!

Átadod magad a haragnak

Teljesen érthető, ha borzasztóan mérges leszel, amikor a gyermeked szájából hallod vissza az ex-partnered vádjait. De ha a haragodat a gyerekre öntöd, akkor csak megerősíted benne a rólad alkotott negatív véleményt, és tovább növeled annak valószínűségét, hogy a volt partnered mellé áll.

Bizonygatni kezded az igazadat a gyereknek

Vannak szülők, akik a vádaskodó gyerekkel szembesülve azonnal bizonygatni kezdik a maguk igazát. Bár azt gondolod, hogy racionális módon el tudod neki magyarázni, hogy téved, szinte kizárt, hogy az „agymosott” gyerek belátja majd, hogy neked van igazad. Ettől egyre dühösebb leszel, és a végén egyre hangosabban bizonygatod majd az igazadat. A gyerek pedig azt fogja gondolni: „Igaza van apának/anyának, ez tényleg egy őrült, és minél hamarabb el akarok tűnni innen.”

A volt partneredet vádolod

Teljesen természetes, hogy idegesen reagálsz a volt partnered minden olyan akciójára, ami a gyermekeddel való kapcsolattartást akadályozza. De ha nyersen és dühösen mondod a gyerekednek, hogy az apja/anyja megtévesztette őt, akkor sokkal valószínűbb, hogy a dolog visszafelé sül el, és ő még inkább meg lesz győződve arról, hogy te utálod és ellenséges vagy az ő kedvenc szülőjével szemben.

Sajnos a „hogyan működj együtt a volt partnereddel” általános tanácsok nem fognak működni az ellennevelés esetében. Itt sokkal-sokkal több erőfeszítést kell tenned. Minden erőddel azon igyekezz, hogy biztonságos és szerethető legyél! Ebben a helyzetben nem engedheted meg magadnak azt a luxust, hogy középszerű szülő legyél! Időt és energiát, figyelmet kell szánnod arra, hogy a gyermekeddel tartalmas időt tölts együtt, elképesztően nagy önfegyelmet kell gyakorolnod, hogy visszafogd az indulataidat, és meg kell tanulnod együttérző módon kommunikálni a gyerekeddel, hogy érezze a figyelmedet, szeretetedet. A lehető legkörültekintőbben ügyelned kell arra, hogy minden létező szabályt betarts, és ne tűnhess úgy, hogy figyelmen kívül hagyod a gyermeked biztonságát és jóllétét. A legfontosabb azonban az, hogy ne add fel a gyermekeddel való kapcsolatért folytatott küzdelmedet, mert ezzel beigazolod előtte, hogy igaz az, amit a másik szülője állít: nem számíthat rád, neked ő már nem fontos, nem szereted többé.

Ezt teheted, ha az ex-partnered folyamatosan szidalmaz a gyermeked előtt

Ha a volt partnered folyamatosan rágalmaz téged a gyermeked előtt, ez azt jelenti, hogy személyiséged minden mozzanatában kivetnivalót talál, megvetéssel, gúnyosan beszél rólad, úgy tünteti fel, hogy nincs egyetlen pozitív tulajdonságod sem. Azt érezteti a gyereketekkel, hogy veled szemben bármilyen lépés elfogadható, és veled kapcsolatban bármit lehet kritizálni, támadni vagy kigúnyolni.

Azt hiheted, hogy amíg a mérgező állítások minden alapot nélkülöznek, addig a gyereked tudni fogja, hogy te elkötelezett, szerető szülő vagy. Ez sajnos nem így van. A negatív üzenetek észrevétlenül belopóznak a gondolataiba, és végül szentül meg lesz győződve arról, hogy nálad gonoszabb embert még nem hordott a hátán a Föld. Vagyis már az első jeleknél legyél éber, és ne vedd félvállról a dolgot! A gyerekeket nagyon könnyű meggyőzni, megtéveszteni, sőt, hamis emlékképeket is el lehet ültetni a fejükben.

Az egyetlen, amit tehetsz, hogy ha szembesülsz azzal, hogy a gyerekeden keresztül az ex-partnered igazságtalanul támad, hogy megőrzöd a hidegvéredet, nem bizonygatod a gyerek előtt az igazadat, és nem borulsz ki. Ezt persze leírni sokkal-sokkal könnyebb, mint megvalósítani. De sajnos nincs más lehetőséged. Az egyetlen, amit tehetsz, hogy akármivel is vádol a gyermeked, együttérzéssel fordulsz felé, és az aktív hallgatás technikáját használod. Vagyis megpróbálod megnevezni a gyermek (és nem a saját!!!) érzelmeit valahogy így: „Úgy látom, hogy nagyon dühös vagy, mert azt hiszed, hogy csúnyán bántam veled/anyával/apával. Szeretném megérteni, hogy mit érzel. Kérlek, segíts nekem!”. Erre a gyerek valószínűleg eléd önti a negatív érzéseit és újabb vádakat fogsz hallani. Ne add föl, figyelj rá továbbra is! „Tehát azt gondolod, hogy önző vagyok, és olyan dolgokat teszek, amelyek fájdalmat okoznak neked/apádnak/anyádnak, és emiatt szomorú vagy. Azon gondolkodom, hogy esetleg az jár a fejedben, hogy nem igazán szeretlek téged, hiszen akkor nem tennék ilyen dolgokat. El tudnád mondani, hogy valóban így érzel-e? Tényleg nagyon szeretném megérteni, hogy mi történik veled.”

Ha megfigyeled, ezek a mondatok nem cáfolják a vádakat, nem értenek egyet a rágalmakkal, mégis biztosítják a gyereket arról, hogy figyelsz rá, meg akarod érteni, hogy mi történik benne, hogy neked fontosak az érzései. Ez a fajta kommunikáció fenntartja vele a kapcsolatot, és segít csillapítani a dühét. Amikor ez megtörtént, elmondhatod a saját verziódat az eseményekről, mert akkor már nyitottabb lesz arra, hogy meghallja azt. De ezúttal is fontos, hogy ne vádold az ex-partneredet, próbálj ítélkezés nélkül fogalmazni!

Az aktív hallgatás módszerét használni egyáltalán nem könnyű, és az sem biztos, hogy ha tökéletesen alkalmazod, már az első esetekben azonnali változást hoz a kapcsolatotokban. Ne veszítsd el a türelmedet, gyakorold szorgalmasan, előbb-utóbb meghozza a várt változást! Amikor az aktív hallgatás technikáját használod, kikerülöd azt a csapdát, amit a volt partnered állított neked, és a konfliktusból kihozod azt a szuper lehetőséget, hogy elmélyítheted a kapcsolatodat a gyermekeddel.

(Ez is érdekelhet: Hogyan fejlesztheted gyermeked érzelmi intelligenciáját?)

Amikor az ex-partnered akadályozza a kapcsolattartást a gyermekeddel

Előfordulhat, hogy a volt partnered megpróbálja megakadályozni a gyermekeddel való kapcsolattartásodat. Például a telefonhívásaidat blokkolja, üzeneteid a kukában landolnak, vagy megválaszolatlanul maradnak. Hetek, hónapok, akár évek telhetnek el úgy, hogy nem tudsz kapcsolatba lépni a gyermekeddel, aki hozzászokik, hogy egyre kevesebb időt tölt veled, míg végül a veled való kapcsolattartás kellemetlen kötelességgé válik számára. A volt partnered pedig úgy állítja majd be a helyzetet, hogy a gyerek nem akar találkozni veled, ő pedig nem fogja erőszakkal kényszeríteni.

Ebben a helyzetben a legegyszerűbb feladni a kapcsolatteremtésre irányuló próbálkozásokat. Persze nagyon érthető, ha legszívesebben ezt tennéd, hiszen minden egyes próbálkozás kudarccal, megalázottság-érzéssel jár. Csakhogy ezzel az ex-partnered malmára hajtod a vizet, és beigazolod azt, amit már évek óta hajtogat a gyermekednek: téged nem is érdekel fiad/lányod, nem szereted őt, hiszen egyáltalán nem keresed.

Ha bírod, ha van hozzá elég erőd, akkor hívd, írj neki, és keresd őt személyesen, amikor csak tudod! A gyermek nézőpontjából a kopogtatásod, a leveleid, az üzeneteid mind annak bizonyítékai, hogy te továbbra is szereted őt, továbbra is fontos számodra a vele való kapcsolat. Így legalább megvan annak az esélye, hogy egy nap erőfeszítéseid eljutnak a tudatáig, és áttörik a hazugságok falait. Meg fogja érteni, hogy mennyi erőfeszítést tettél azért, hogy fenntartsd a kapcsolatotokat, hogy mégsem hagytad őt el. Lehet, hogy a sok kicsi erőfeszítés erejére lesz szükség ahhoz, hogy ez megtörténjen. A kutatások szerint azok a gyerekek, akik az elidegenítést követően újra rátaláltak a szülőjükre, arról számoltak be, hogy mennyire fontos volt nekik apjuk/anyjuk kitartó és folyamatos próbálkozása.

Ha tudsz, minden nap üzenj neki valamit! Üzeneteid könnyedek és rövidek legyenek, és annak megerősítését célozzák, hogy mennyire szereted őt, és szívesen időt szánsz a vele való együttlétre. Fontos, hogy ne vádold az ex-partneredet, ne kelts a gyerekben bűntudatot, és ne próbáld manipulálni! Nagyon fontos, hogy ne mutass önsajnálatot, ne kezdj el arról panaszkodni, hogy mennyire fáj neked ez a helyzet!

Elképesztően heroikus küzdelem ez! Minden egyes visszautasítást elviselni, a szó nélkül hagyott üzeneteket kibírni, a bezárt ajtó előtt topogni, magadra hagyottan ácsorogni egy iskolai ünnepségen, ballagáson. A legtöbb szülő feladja, mert úgy érzi, hogy ez soha nem lesz jobb, ennek semmi értelme, hogy nem bír többet elviselni. Ez valóban egy rettenetesen nehéz helyzet. Sokat segíthet az, ha megpróbálsz pozitív üzeneteket mondani magadnak. Emlékeztetheted magadat arra, hogy megvan benned a bátorság, az erő és a képesség arra, hogy szembenézz a kihívásokkal. Hidd el, hogy az elidegenedett gyermekednek is eszébe jutsz, hiányzol neki! Még az örökbe fogadott gyerekek többsége is megpróbálja megkeresni a vér szerinti szüleit. Hidd el, hogy előbb-utóbb beérik az erőfeszítéseid gyümölcse!

Ha mégsem bírod elviselni ezt a sok visszautasítást, csalódást, bántást, természetesen az is rendben van. A te döntésed, hogy hol van a tűrőképességed határa, hogy az egészséges önvédelmed mit tanácsol neked.

Kapcsolódó cikkeink:

• A válás 7 leggyakoribb oka
• "Szegény gyerekek! Teljesen szétszakítjátok őket!" - Avagy működhet-e a váltott felügyelet válás után?
• Hogy beszéljünk a gyerekkel a válásról? - Vekerdy Tamás szakpszichológus tanácsai
• Randizás elvált szülőként - Rossz ötlet titkolni, hogy van már gyermeked

Kép: skeeze / pixabay