A CsaládiNet szakértői CsaládiNet Szolgáltatás Közvetítő Kalkulátorok Hírlevél feliratkozás
SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Azok a nők (Ditirambus a nőkről) (Cikkíró pályázatra beküldött írás)

Paládi Zsolt - 2011-04-12
Milyenek is a nők? Örök rejtélyek maradnak számunkra, vagy nagyon is egyszerű képletet alkotnak? Legegyszerűbb, ha magukat az érintetteket kérdezzük meg. Talán egy olyan érzékeny, művészettel és emberekkel aktívan foglalkozó asszonyt, (nevezzük Gyöngyvérnek) aki mély titkai miatt diszkréciómat kérve, nevének említése nélkül hajlandó volt kimerítő jellemzést nyújtani a szebbik nem jellemvonásairól. Számomra nagyon tanulságos volt. És talán nem csak nekem, férfinak lesz az...
Azok a nők (Ditirambus a nőkről) (Cikkíró pályázatra beküldött írás)

A nők ékszerek lehetnének a teremtés koronáján, azaz a férfiak életében. De sajnos megérik a pénzüket. Jól el is rontják a dolgukat. Van persze kivétel, de az nagyon ritka. Csodálkozunk a férfiak viselkedésén minden nap, hogy milyen rosszak hozzánk, mennyire nem értenek bennünket, nőket… Nem érdekli más őket, csak a haverok, az ivás, a szex, a tévé… Hát nézzük a leányzó fekvését… közelebbről.

Ma már nem vagyunk olyan háziasok, mint régebben. Férjhez megyünk, mert ezt láttuk, úgy hisszük, majd milyen jó lesz nekünk, milyen boldogok leszünk. Igen, van olyan nő, akit ez a fajta élet kielégít: a gyereknevelés, a férjnevelés, a háztartás vezetése, a napi gondokkal való vesződés. Mert ő megkapja a férjétől, amire vágyik. Hiszen a férje jól ismeri őt, pontosan tudja, mivel lehet a nő száját befogni, azaz mivel lehet a nőt boldoggá tenni. És így a nő boldogan, mosolygósan, könnyedén csinálja a dolgát. De van ez másként is. Amikor a férjjel valami történik és elveszíti a dolgok feletti irányítását, bármit tesz, még jobban káoszt kavar az életében, az asszonyáéban is. Nem adja meg a nőnek, amit az szeretne. A nő évekig képes tűrni az ilyen helyzeteket. Egyre jobban fáj neki az élet és ez nem boldogítja, ilyenkor a nő egyszer csak felébred, rányitja szemét a külső világra és elkezd megint eljárkálni. És a férfi csak csodálkozik, miért nem érdekli a nőt már őfensége.

A nők csábítóak, amennyi nő, annyi világ. Vannak a lányocskák, csajok, asszonyok, még a vén nők is: mind pasit szeretne magának. Mind próbálja felhívni magára férfi figyelmét. Bárhogyan. Pici szoknyákkal, harisnyákkal, ékszerekkel, illatokkal, a járásukkal, roppant elegáns öltözékekkel, kinek mennyi pénze van. És mit csináljon az a lány, aki nincs jól eleresztve? Az összpontosítson arra, hogy legyen kisugárzása, amit megéreznek, nemcsak meglátnak. Legyen különleges, még ha csúnya is. De ez se mindig sikerül. Olyan jó lenne, ha elfogadnák a nőt mindig olyannak, amilyen, és nem kellene taktikáznia. Trükköznie. Mint, ahogy a nő elfogadja a férfit úgy, ahogy azt találta. A hibáival együtt.

Lelke mindegyik nőnek van, de néha olyan nagyon elrejtik ezt mindenféle komplexusból kifolyólag, hogy úgy tűnik, még sincs lelkük. Az elrejtett lélek pedig előbb-utóbb mélyen elalszik és eltűnik a semmibe, az ilyen nőkből lesz pl. gonosz anyós, aki szétszedi a menye életét darabokra. Úgy szétkapja, hogy a menye hiába próbálja, nem tudja már a régi formájában összerakni a házasságát többé. A gonosz nő fia pedig csodálkozik, mi lett az életével. Hová jár a felesége, miért nem néz rá, miért nem szereti már az asszonya őt sehogy se. Azért mert az anyós, – a férfi tulajdon anyja – jól bekavart a házasságba, hogy a menye ilyen-olyan vacak teremtés. Mert túlzott mértékben beleengedték. Mert a fia nem tud tőle elszakadni valamiért, még a felesége miatt sem. A férfiaknak egy kicsit jobban el kellene szakadniuk az anyjuktól, hogy jobban lássák, észleljék, értékeljék a nőt, akinek azt mondják: szeretlek.

A lélektelen nőkből szipirtyó lesz vén korukra. Mindenkit kivétel nélkül kínoznak; lenéznek olyan lányokat, akiket az unokájuk szeretettel mutat be nekik. A fiúunoka pedig elhiszi a nagyanyja szavait és már nem néz a lányra többé szerelmesen. Mert hátha a vénasszonynak van igaza… Ilyenkor majdnem mindegy, hogy a lány tiszta szívű-e, dolgos-e, szorgalmas-e. Ha van diplomája, akkor azért rátarti, ha nincs neki, akkor pedig ostoba liba.

Ó a nők hogy tudják egymást gyötörni az életben! Terhes főnöknő kirúgja a szintén terhes beosztottat koholt dolgok alapján, csak mert azt hiszi, magából kiindulva, hogy az a másik nő táppénzen akarja magát tartatni a szülésig. Pedig a beosztott csak boldog terhességet akart és dolgozni, amíg lehet. A beosztott nő sohase hitte, hogy a terhességét a TB törvények megtanulásával fogja tölteni és folytonos idegeskedéssel, hogy meg tudja-e szerezni a GYED-et, mert a pénz kell. Sohase hitte volna, hogy pont őt fogják terhesen az utcára rakni. Nem tudta perre vinni a dolgot, mert nem volt pénze. Vigyáznia kellett, hogy nehogy elvetéljen. Onnantól nem volt magára egy perce sem, mindig a gyerekre kellett gondolnia. Pedig hiányzott neki, hogy magára is gondoljon. De ma már tud magára is gondolni. Eljött az ő ideje. Belefogyott, de kivárta. És most nem hagyja elszaladni az esélyt. Boldog lesz, mert minden nő szeretne boldog lenni. Most ezen a nőn van a sor. Kell neki a boldogság, mint egy korty víz a sivatagban. Boldog lesz… Már boldog… Csak nehogy elveszítse ezt a kis ösvényt, mert akkor vége lesz neki. Nem lesz akkor tovább… Nem kell erre gondolni… Mert neki aztán van hite. Meg félelmei. Meg kell tanulnia nem félni megint, és nagyszerűnek lenni. Akárhogy is néz ki. Itt az ideje a boldogságnak…

A nő meg a lelke. Mindenkin szeretne segíteni. Mindig megtalálja az ilyen szelíd csajokat egy férfi, aki csak kihasználja őket. És mindig összetörnek ők ezektől a férfiaktól. De mindig felállnak, és csinálják tovább, amit a szívük diktál. Az ilyen lányokból nem sok minden lesz, mert nincs nekik miből tanulni vagy nem elég okosak a diploma megszerzéséhez. Eltelik az életük a társuk keresésével. Pedig, ha hagynák egyszer, hogy a férfi kicsit férfi lehessen mellettük, nem járnának rosszul.

A szép nőknek milyen jó dolguk van! Milyen könnyű nekik! Nekik elég, ha szépek, jó az alakjuk, a férfiak többsége a nagy mellekre bukik. Nem kell, hogy okosak legyenek. Náluk nincs szükség kisugárzásra, amivel a férfi szívét rabul ejtik. Nem kell, hogy pénze legyen. A szép nők ruházása, egyéb kényeztetése öröm a férfiaknak. Míg egy átlagos csaj vegyen meg magának mindent, ami kell. Ővelük imádnak megjelenni a férfiak, mert eldicsekedhetnek milyen gyönyörű is az ő nőjük, a másik pasinak he-he nincs ilyen. Utánuk teper minden férfi, ők mindent megkapnak a férfiaktól. Pénzt. Mindenre, amit csak ki tudnak találni. Olyan kocsikat, hogy szédítő. De jó lenne szép nőnek lenni… Olyan elégedett lennék. Én is meg tudnék egy-két dolgot tenni a férfiakért, olyat, mint a szép nők. Mindenem meglenne, mert a szépség maradandó. Nem múlandó. Az igazán szép nő öregasszonynak is szép. És gazdag maradhat öreg napjaira, ha valahonnan időközben megjött volna az esze.


A szingli lányok. Így nem lenne szabad a lányoknak élniük. A lányokhoz fiú való. Nem lenne szabad egyedül lenniük, mert akkor elkezdenek férfi módra élni és gondolkodni. Mivel dolgoznak, egyedül kell beosztaniuk a pénzt, egyedül kell a napjaikat egyengetni, mindig csak a maguk kútfejére hagyatkozva. Egy nő azért ne éljen egyedül, mert nő. Valaki kell, aki óvja őt, aki meghallgatja őt és elmagyarázza miért is ért vele egyet egy dologban és miért is nincs igaza a nőnek egy másik dologban. Aki úgy teszi ezt, hogy a nő megérti, hol is van a helye az életben. Aki várja munka után, aki hazajön hozzá és este együtt lehetnének. És aki nem megy el másik lakásba haza a szerelmeskedés után, hanem vele marad reggelig és mindig. Aki mellett egy nő hölgy lehet. Igazán hölgy. Szingli lányok, ne legyetek szinglik többé, hanem szelídítsetek magatoknak egy-egy férfit, higgyétek el ők rátok várnak! Bárhogyan ficánkolnak is, mutassátok meg a férfiaknak, hogy ők férfiak csak hölgyek által lehetnek!

Az egymást szerető lányokkal nem lehet mit kezdeni. Ők mindig is egymást fogják szeretni. Ez egy nagyon izgalmas titok, belelátni, átélni csak akkor lehet, ha egy nő megjátssza magát egy leszbikusnak és az ezt a színjátékot elhiszi. De ezt igazán nem szabad csinálni, mert kiderül. És a leszbikusnak nagyon fáj az átverés. A heterok maradjanak maguknak, a leszbikusok legyenek csak a magukfajtával.

A művésznők. Ők is nagyon varázslatos nők, tudnak olyan dolgokat, amit egy átlag nő nem tud. Táncosok, színészek, festők, szobrot készítenek. Divattervezők, hajakkal, kozmetikával művészkedők. Verseket írnak, regényeket, novellákat. Énekesek, sztárok, Szépek, okosak és nagyon aljasok tudnak lenni. Akkor rossz egy művésznő, ha a művészetét nagyon beleengedi a magánéletébe. Kell, hogy legyen neki olyan időszaka, amikor pihen és erőt gyűjt a művészetének gyakorlására. Aztán adjon időt magának az alkotásra. A művésznők általában művészekkel szeretnek lenni, mert más nemigen érti meg őket. Az ő lelkük finom rezdüléseit egy átlagos férfi nem is érzi, értékelni sem tudja. De kivételek mindig vannak és lesznek is. Ha nagy a szerelem, az mindent megold.

A múzsák. A legszebb dolgok egyike, ha egy nő nagyszerű dolgokra inspirálja a szeretett férfit. Olyan hátteret, nyugalmat, ha kell, csendet tud teremteni, – talán csak azzal, hogy ott lakik a férfival egy lakásban –, hogy az a férfi teljes életet élhessen. Olyan életet, amelyből nagy dolgok születhetnek. Nagyszerű regények, versek, szobrok, festmények. Nagy lélegzetű üzleti ötletek valósulhatnak meg. Szép dalokat ír a zenész csupán a nő jelenlétének örömétől. Sokszor csak a nő létének érzete is elég a művész férfiak megihletéséhez. Ilyen kevéstől is boldog lehet valaki. Hát még a hangja és az illata mit jelenthet a férfinak… Örülhet a szerencséjének az a nő, ha valaki a múzsájának tekinti őt.

Mi nők, csak meg szeretnénk találni azt a férfit, aki igazán szeret bennünket olyannak, amilyenek tudunk lenni nagy nőiességünkben. Ebben telik el az életünk. Néha olyan férfihoz megyünk hozzá, vagy élünk együtt, akiről kiderül egy idő múlva, sok csúnya veszekedés után, hogy nem vagyunk hozzá valók. Ilyenkor vagy eltűrik a nők a rossz helyzetet az emlékek és gyerekek miatt, vagy elindulnak új férfit keresni maguknak.

Mi nők mindenre képesek vagyunk a férfiakért. Átfestjük a hajunkat, veszettül sminkeljük az arcunkat, megvesszük a kencéinket, kitaláljuk a legcsábítóbb illatunkat, felvesszük a vadító ruháinkat, olvasunk, tanulunk sokat, csakhogy a férfit becserkésszük és elhitessük vele, ő választott bennünket magának. Aztán ha megvan a férfi, elkérjük tőle a szerelmet. Felébresztjük a szerelmét. Megpróbáljuk fenntartani sokáig ezt a szép érzelmet. Mindenhogy. Ha férjes asszonyként ér bennünket a szerelem, mert már otthon a férjünktől túl sokat szenvedtünk a semmiért, akkor jelet adunk és talán megtalál és elfogad bennünket így is valaki. Aki tud bennünket értékelni így, férjes asszonyként is. És akkor ő, ez a férfi olyan forróságot kap cserébe a megértésért, a figyelméért, ami először megijeszti talán, de később boldogítja őt, mert megértette: a forrón szerető asszony csak őt szereti. Mást már nem. Csak ezt a férfit várta, és mert megvan már, nem veszítheti el többet.

Asszonyok! Hinni kell a nőiességben. Merjünk nők lenni. Ha elfeledkezünk arról, hogyan kell nőnek lennünk, mihez kell értenünk női mivoltunkban, nem lesz többet szerelem. Mert a férfiak nem tudnak megszerelmesedni, ha nem lesz kibe. Kell tudni az összes praktikát, titkot, érezni kell a női lét varázsát. Már csak akkor is, ha az esti randevúra harisnyát veszünk, meg új fehérneműt, és parfümöt is, meg egy új ruhát is… Talán egy táskát is, mert a régi már olyan unalmas… Meg aztán kell egy új szemfesték is, amilyen a barátnőmnek is van…

Meg kell tanulni elérni, hogy tetszetősek legyünk. Meg kell tanulni társalogni, mint a régi időkben ezt tanították az úri kisasszonyoknak. Ma már senki nem ismeri az etikettet, mert már nincs ilyenre szükség. Tényleg? Szerintem elférne és akkor kicsit rendben lennének a dolgok. Az asszonyok ismernék a helyüket. Mert most a nők a fene nagy szingliségtől kicsit elvesztek. Egyedül akarnak gyereket nevelni, pedig az férfi nélkül nem való. A gyereknek apa is kell. Ha nem is mindig a biológiai apja, de egy, az anyát igazán szerető férfi útmutatása kell a gyereknek. Példaként.

Asszonyok! Használjuk már azt a kis eszünket a saját boldogulásunkra. Csináljunk rendet a saját kis világunkban és akkor a nagyvilágban is valamennyire rend lehet.

Közösségi hozzászólások:
© 2004-2021 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
A szerkesztő ajánlja