A  szűrés életet menthet

Az American Cancer Society szerint minden huszadik embernek szembe kell néznie a vastagbéldaganattal. Ugyanakkor a veszélyeztetett populációból több mint 20 millió amerikai sosem vett részt az ajánlott szűréseken. Nagy valószínűség szerint hazánkban is csupán a kisebbség vesz részt rendszeresen kolonoszkópián, illetve szigmoidoszkópián. Holott a vastagbéldaganatok jellemzően a polipokból indulnak ki, amelyek a vastag-, illetve a végbél belső falán alakulnak ki, és csak bizonyos típusaik – az adenómák – válhatnak veszélyessé. Éppen ezeket a polipokat szűrhetik ki a célzott vizsgálatok, sőt, a kolonoszkópia egyszerre kettős célt szolgál: nem csak láthatóvá teszi az esetleges elváltozásokat (például kinövés, daganat, fekély, vérzés), de egyes esetekben lehetőség van az probléma kezelésére is. Így többek közt eltávolíthatók a rákmegelőző állapotot jelentő polipok.

Mire kell figyelni?

A vastagbélrák leggyakoribb tünete a végbél vérzése, a sötét széklet és a vér megjelenése a székletben. Arra is fel kell figyelni, ha megváltoznak a székelési szokások vagy a széklet állaga, hasmenés, székrekedés jelentkezik. Az alhasi fájdalom, a gyengeség, a fáradtság, az émelygés, a hányás és az indokolatlan fogyás is mind figyelmeztető jelek lehetnek. Mivel azonban ezeket a tüneteket számos más probléma is okozhatja, feltétlenül szükséges, hogy kikérjük gasztroenterológus véleményét.  

Rizikófaktorok: van, ami rajtunk múlik

- Fontos tudni, hogy vannak bizonyos rizikófaktorok, amelyekkel tisztában kell lennünk. Az első ilyen az életkor. Bár fiataloknál is előfordulhat ez a daganatfajta, de 10-ből 9 diagnózis az 50 évesnél idősebb korosztálynál jelenik meg, így 50 fölött különösen fontos a szűrés – hangsúlyozza Dr. Mármarosi István, az Oxygen Medical gasztroenterológusa.
- Ugyanígy érdemes odafigyelniük magukra azoknak, akiknek a családjában már előfordult vastagbéldaganat, illetve akiknél már felfedeztek polipokat. A gyulladásos bélbetegségek - beleértve a fekélyes vastagbélgyulladást és a Crohn-betegséget - szintén rizikófaktornak számítanak.  

Ezek többnyire a tőlünk független tényezők, amelyeken ha változtatni nem is lehet, de a kockázat tudatában kell lenni. Amin azonban változtathatunk, az például a dohányzás. Sokan azt gondolják, ez a szokás csak a tüdőrák kifejlődéséhez járul hozzá, de kutatások bizonyítják, hogy a dohányosoknál gyakrabban fordul elő a vastagbéldaganat, amely sokszor végzetes kimenetelű. Ezen kívül az étrendet is érdemes átgondolni: a vörös és a feldolgozott húsok ugyanis szintén rizikónövelő tényezők, míg a gyümölcsök, a zöldségek, a teljes kiőrlésű gabonafélék védőfaktorként működnek. A legújabb kutatások szerint a rendszeres fizikai aktivitás akár 50 százalékkal is csökkentheti a daganat kialakulásának esélyét! Dr. Mármarosi István szerint tehát a tudatos életmód és az időnkénti kolonoszkópia jelentősen javítják még a számos rizikófaktorral élők esélyeit is.

Forrás: www.oxygenmedical.hu
Fotó: PublicDomainPictures - 123RF.com