Magyarországon sok családban generációk óta él az a szokás, hogy húsvétkor nyuszit vásárolnak a gyerekek kedvéért. Ez önmagában nem is lenne baj, ha ezt követően éveken át felelős módon viselnék gondját az ilyenkor beszerzett állatoknak. Gyakori azonban, hogy a nyúltartásba a húsvét apropóján, hirtelen támadt lelkesedésből fognak bele: ilyenkor ugyanis jellemző, hogy a buzgalom egy idő után alábbhagy, s hamar kérdésessé válik a nyuszi további sorsa.

A húsvét közeledtével a Budapesti Állatkert arra hívja fel a figyelmet, hogy a nyuszi nem játékszer! Persze a nyúltartás sok örömet okozhat gyereknek és felnőttnek egyaránt, de sohasem szabad megfeledkezni arról, hogy élő, érző állatról van szó, akinek megvannak a maga igényei. Így, aki nem tud felelősséggel gondoskodni róla, legjobb, ha egyáltalán nem vásárol sem nyulat, sem más házikedvencet.

Mit értünk felelős állattartás alatt?

Az állattartás felelősség, az állattartó kötelessége, hogy az állatnak a jó gazda gondosságával viselje gondját. Ezért, ha valaki társállatot szeretne tartani, mindenekelőtt alaposan át kell gondolnia, hogy valóban tud-e felelős módon gondoskodni róla. Mérlegelnie kell a saját indítékait, hogy pontosan miért is szeretne állatot tartani, és hogy ezek az indítékok mennyire tartósak. És meg kell fontolnia azt is, hogy tudja-e vállalni az állattartással járó életmódváltozást. Például egy nyúl akár egy évtizedig is élhet, és már előre tudni kell, hogy ki gondoskodik majd róla, ha a család nyaralni megy.

A mérlegelés része kell legyen az állat életével, igényeivel kapcsolatos alapos előzetes tájékozódás, ismeretszerzés. Hiszen a megfelelő gondoskodáshoz nemcsak elhatározás vagy állatszeretet kell, hanem megfelelő ismeretek is arról, hogy az adott állatnak mire van szüksége. Ma már magyar nyelven is rengeteg szakirodalom érhető el akár könyvekben, akár az interneten is a különféle társállatok tartásáról, gondozásáról.

A jó gazda gondossága!

A felelős állattartás nem választás kérdése, hanem minden állattartó kötelessége! Az állatvédelmi törvény (1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről) úgy rendelkezik, hogy az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának, élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni. A törvény a „jó gazda gondosságának” fogalmát is pontosan meghatározza: az az emberi tevékenység, amely arra irányul, hogy az állat számára olyan életkörülményeket biztosítson, amely az annak fajára, fajtájára és nemére, korára jellemző fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti (elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztán tartás, nyugalom, gondozás, kiképzés, nevelés, felügyelet).

Az Állatkert a nyulak védelméért és a felelős állattartásért

A húsvéti nyulak sorsával sokáig alig foglalkozott valaki. Az 1990-es évek elején azonban a Budapesti Állatkert az elsők között hívta fel a figyelmet a húsvéti nyuszik vásárlásának állatvédelmi szempontjaira, problémáira. Hiszen a városligeti intézmény már akkor egyik fontos küldetésének tartotta, hogy a felelős állattartás gondolatát és szemléletét terjessze, annál is inkább, mert ezt akkor jogszabály még nem írta elő (az állatvédelmi törvényt csak 1998-ban fogadták el).

Az Állatkert nyúlvédelmi tevékenységének legfontosabb eleme a múltban is az volt, és jelenleg is az, hogy mindenki figyelmét igyekszik felhívni a felelős állattartásra, és arra, hogy alaposan meg kell fontolni a húsvéti nyuszi, vagy bármilyen más állat megvásárlását. Azoknak, akik a mérlegelés alapján belefognak a nyúltartásba, tanácsokkal szolgálnak a nyúltartáshoz. Ezek most is elérhetők az Állatkert honlapján.

Emellett az Állatkert évtizedek óta alternatív lehetőségeket is kínál, hogy azok se maradjanak ki a „nyuszi élményből”, akik a felelős mérlegelés alapján arra jutottak, hogy inkább nem vásárolnak élő állatot. Ilyen alternatív lehetőségnek számít például a nyuszisimogató, amely az Állatkert egyik hagyományos húsvéti programja, és amely idén nagypéntektől húsvét hétfőig várja majd a gyerekeket. De alternatíva lehet a jelképes nyuszi örökbefogadás is: az Állatkerti Alapítványnál a kertben bemutatott üregi nyulakat lehet majd „örökbe fogadni”.

Az Állatkert a múltban azzal is igyekezett segíteni a húsvéti nyulak védelmét, hogy be is fogadott olyan nyuszikat, akiket a gazdik már nem akartak tovább tartani. Az 1990-es években, amikor még nem volt elterjedt a felelős állattartás gondolata, ez a lehetőség sokat segített a nyulak védelmében, és megoldást jelentett olyan helyzetekre is, amikor az állattartó ajándékba, meglepetésként kapta a nyulat, így értelemszerűen nem volt lehetősége az előzetes mérlegelésre. Később azonban a húsvéti nyulakkal kapcsolatos állatvédelmi problémák ismertebbé váltak, és így egyre inkább olyan emberek vittek be nyulakat az Állatkertbe, akik csak néhány napos, néhány hetes nyúltartásra rendezkedtek be, és eleve azzal számoltak, hogy utóbb „lepasszolják” a nyuszit az Állatkertnek. Mivel ezt a szemléletet a kert nem kívánta erősíteni, a nyulak befogadását fokozatosan megszüntették, és 2008 óta egyáltalán nem fogadnak be tapsifüleseket.

Állatvédelem az Állatkertben

A Fővárosi Állat- és Növénykert nemcsak természetvédelemmel, illetve a veszélyeztetett fajok védelmével foglalkozik, hanem állatvédelemmel is. Különösen nagy figyelmet fordítanak a felelős állattartással kapcsolatos szemléletformálásra. Az Állatkert pedagógiai programkínálatának részeként rendszeresen tartanak bemutatókat és foglalkozásokat a felelős állattartás témakörében a kertet felkereső óvodás és iskolás csoportoknak. Az állatvédelmi munkát a városligeti intézmény olyan fontosnak tartja, hogy egyike volt annak a tizenöt alapító szervezetnek, amelyek elsőként írták alá Magyarország Állatvédelmi Kódexét tavaly októberben.