Rengeteg ismeretterjesztő program, állatbemutató, látványetetés és egyéb érdekesség várta a nagyközönséget a Fővárosi Állat- és Növénykertben március 3-án, a vadvilág napján. A programokat elsősorban a tanulmányi csoportok igényeihez igazították, de számos család is felkereste a városligeti intézményt. Az eseményre előzetesen több mint 140 gyerekcsoport regisztrált, az óvodás korú gyermekektől egészen a középiskolásokig. Az Állatkert erre a napra külön kedvezményt is kínált a 18 éven aluli gyermekeknek jelképes árú belépőjegyekkel.

A programok között voltak „állati találkozások” olyan ritkulóban lévő, veszélyeztetett állatoknál, mint például az elefántok, a tarvarjak, az óriásvidrák, a cebui disznók vagy éppen a mhorr gazellák. De volt az orrszarvúak védelmével, az Állatkertben zajló vadállatmentéssel, a ritkuló fajokat fenyegető állatcsempészettel és az egyik legritkább hazai rágcsálónak számító szöcskeegér védelmével kapcsolatos bemutató is. Sőt az is kiderült, hogy miként segítheti az emberszabásúak védelmét a már nem használt mobiltelefonok szelektív gyűjtése és újrahasznosítása.

A mhorr gazella utolsó vadon élő példányait az 1980-as években látták, a Budapesti Állatkertben viszont évek óta tartják és sikeresen szaporítják is ezt a ritka patást

A vadvilág nap programjaiban az Állatkert több partnere is részt vett, köztük az Agrárminisztérium Biodiverzitás- és Génmegőrző Főosztálya, a Magyar Természettudományi Múzeum, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Jane Goodall Intézet, a Herman Ottó Intézet és a Farkaskölykök Ifjúsági Egyesület is.

A vadvilág napja (World Wildlife Day, magyarul vadvilág világnapjának is szokták nevezni) évenkénti megrendezésével kapcsolatos kezdeményezés az Egyesült Nemzetek Szervezetétől ered, bevezetéséről 2013. december 20-án, az ENSZ Közgyűlésének 68. ülésszakán született döntés. Azért esik pont március 3-ára, mert 1973-ban ezen a napon írták alá a veszélyeztetett állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó úgynevezett washingtoni egyezményt (CITES).

Jane Goodall is üzent

A vadvilág nap alkalmából a világhírű főemlőskutató és természetvédő, dr. Jane Goodall videóüzenetet küldött, amelyet az Állatkert a honlapján és a közösségi médiában is megosztott. A videót itt lehet megtekinteni:

Az idei évben a vadvilág nap fő témájául az úgynevezett kulcsfajokat választotta a nemzetközi közösség. A kulcsfaj alatt olyan állat- és növényfajokat értünk, amelyek természetes környezetükre a gyakoriságához képest aránytalanul nagy hatást gyakorolnak. A fogalmat Robert T. Paine zoológus vezette be 1969-ben. A kulcsfajok kritikus szerepet játszanak a természeti rendszerek, ökoszisztémák szerkezetének fenntartásában, befolyásolják annak élővilágát, valamint az ott élő fajok milyenségét és mennyiségét is.

Hazánkban ilyen kulcsfajoknak számítanak például a fokozottan védett nagyragadozók, mint az eurázsiai hiúz, a barna medve, vagy a farkas: ezek a fajok a vadállomány szabályozása révén fejtenek ki jelentős pozitív hatást a hazai erdei életközösségek minőségére, és biztosítják azok egészséges működését. A távolabbi tájak élővilágának fajai közül többek között a hosszúszárnyú bálnát, a kaliforniai kondort, a szajgát, azaz a tatárantilopot, vagy éppen a közönséges levesteknőst lehet példaként említeni a kulcsfajok közül.

Nyitókép: Mentett kismókusok a Budapesti Állatkert vadállatmentő központjában