Népbetegség a koraszülés
Singola Edit [cikkei] - 2008-09-17
A stressz a fő hajlamosító tényező.
Kevesebb, mint 2500 gramm, kevesebb, mint 37 hét, vagyis kisebb esély az életre.
Magyarországon a koraszülés népbetegség. Míg az uniós átlag 4-5 százalék, addig hazánkban az újszülöttek 8-9 százaléka koraszülött. Az ilyen gyerekek hátránnyal indulnak az életben, nagyobb az esélyük ugyanis a hallás- és látáskárosodásra, a cukorbetegségre vagy az idegrendszeri- és vérnyomásproblémák kialakulására, mint társaiknak. Sajnos kevéssé köztudott, hogy a koraszülések jelentős része megelőzhető lenne.
Egy fejlett ország egészségügyi ellátásának egyik legfontosabb mutatója a koraszülöttek túlélése, a csecsemőhalálozás és a koraszülöttek fejlesztése. A koraszülöttség ugyanis nem fejeződik be azzal, hogy az intenzív osztályokon megmentették a kisbabák életét. Az ezt követő sikeres fejlesztés sem jelent befejezést, hiszen ebből a populációból kerülnek ki azok a felnőttek, akiknél átlag feletti problémát jelent majd a magas vérnyomás, az időskori cukorbetegség, vagy a veseproblémák.
A koraszülöttek aránya uniós szinten 4-5 százalék, Magyarországon viszont 8,4 százalék, ez évente 8500 kisbabát jelent. Ebből 6000 gyermek kerül a koraszülött intenzív osztályokra. E gyermekek 10-12 százaléka (évi 600-700 kisbaba) károsodik komolyan, 20-25 százalékánál, ami évi 1200-1500 gyermek, pedig finom idegrendszeri sérülések mutathatók ki, amelyek magatartási problémák, tanulási zavarok, hiperaktivitás formájában jelentkezhetnek később.
Sajnos nem minden koraszülöttet lehet megmenteni. Minél kisebb egy újszülött, annál nagyobb az esélye a komplikációknak. Koraszülés esetén a babát speciális mentőautóban minél gyorsabban olyan kórházba kell átszállítani, ahol az ellátása megoldható. Örvendetes hír, hogy megmenekülni látszik a koraszülöttekre szakosodott egyetlen hazai mentőszolgálat - a Cerny Alapítványé -, amely pár hónappal ezelőtt teljes finanszírozási válságba került. Ezen túlmenően a koraszülött intenzív osztályok fenntartása is kiemelkedően magas költségekkel jár.
Okok
„A koraszülést kiválthatják egészségügyi és szociális tényezők is, ezek közül számos eset megelőzhető szűréssel, - mondta el Prof. Pajor Attila, a 2. sz. Szülészeti- és Nőgyógyászati Klinika igazgatója. - Az egészségügyi tényezők egy része genetikus: ilyen, ha az apának vagy az anyának szív és érrendszeri betegsége, fokozott trombóziskészsége vagy cukorbetegsége van, illetve ha a női családtagoknál előfordult már terhességi toxémia."
Lélektani oldalról jellemző a koraszülés azon nők között, akik nem kívánt terhességet hordoznak; továbbá meddőség utáni várva várt terhességek, kóros lefolyású előző terhesség, illetve rendezetlen párkapcsolatok is gyakori kiváltó tényezők. A kis súlyuk miatt koraszülöttnek számító újszülöttek döntő többsége rendezetlen családi körülmények között születik: stresszhelyzetben ugyanis az anya szervezetében a keringés centralizálódik, csak az életfontosságú funkciókra koncentrálódik, ilyenkor a méhben lévő magzat nem jut megfelelő tápanyagokhoz, és sorvadásnak indul. A korán, 14-16 éves kor alatt szülő anyák - évi 90 ilyen eset szokott lenni -, de a 40 év fölött első gyermeket váróknál is statisztikailag magasabb a koraszülés aránya.
A lombikprogramok következtében létrejött gyakori ikerterhességek szintén emelik a koraszülések számát. Az alultápláltság a tápanyagok hiánya miatt hajlamosító tényező, ide sorolandó az a helyzet, amikor a várandós retteg a súlyfelesleg kialakulásától, és emiatt fogyókúrázik. Viszont a túltápláltság következtében cukorbetegség jöhet létre. Kiemelném még a rossz higiénés körülmények, az aluliskolázottság, a rossz lakáskörülmények szerepét is."
A szűrésnek elsősorban az orvosi jellegű hajlamosító tényezőknél van nagy szerepe, különös tekintettel a különböző fertőzésekre, amelyek akár tünetmentesen is jelen lehetnek, ilyenek például a húgyúti vagy szülőcsatornán lévő fertőzések. Sőt, nemritkán a fogínybetegség, mint bakteriális góc is beindíthat koraszülést, mivel ezen keresztül nem kívánt anyagok kerülnek a szervezetbe.
„Régóta elemezzük kollégáimmal, hogy miért jóval magasabb Magyarországon a koraszülések száma, mint az EU-s átlag - mondja a szülész szakorvos. - Arra szoktunk kilyukadni, hogy például Finnországban, ahol alacsony ez az arányszám, jóval erősebb a szociális háló, mint nálunk. Ezért évekkel ezelőtt letettünk az egészségügyi vezetés elé egy ajánlást, melynek alapján a magyarországi összes koraszülés és terhes gondozás adatai az életvitel, az iskolázottság, a lakáskörülmények és még sok más szempontból feldolgozhatók lennének. Ezen túlmenően pedig érzékenyebb diagnosztikai készülékek segítségével egészen korán ki lehetne szűrni a fejlődési rendellenességeket, amiről az anyákat is időben tájékoztatni lehetne."
A koraszülés magas arányát a szakma erőfeszítései miatt 1985 és 1990 között már sikerült egyszer 11 százalékról 8,5 százalékra leszorítani. Ahhoz, hogy további csökkenést tudjunk elérni, a szakorvosok szerint össztársadalmi összefogásra lenne szükség, mert a megelőzés mindig olcsóbb.
„A legfontosabb lenne, hogy a tinédzserek helyes életvitelt tanuljanak, ebben nagy szerepe lehet a már működő, kortárs felvilágosító munkának - véli Pajor professzor. - Sajnos sokan 14-16 évesen kezdik a nemi életet úgy, hogy nincsenek tisztában a nemi betegségek veszélyével, illetve a fogamzásgátlás mikéntjével. Csehországban vagy Ausztriában az egészségnevelés a fiúknak is kötelező tantárgy, például a menstruáció higiénéje az alapismeretek közé tartozik."
Forrás: www.noe.hu
Magyarországon a koraszülés népbetegség. Míg az uniós átlag 4-5 százalék, addig hazánkban az újszülöttek 8-9 százaléka koraszülött. Az ilyen gyerekek hátránnyal indulnak az életben, nagyobb az esélyük ugyanis a hallás- és látáskárosodásra, a cukorbetegségre vagy az idegrendszeri- és vérnyomásproblémák kialakulására, mint társaiknak. Sajnos kevéssé köztudott, hogy a koraszülések jelentős része megelőzhető lenne.
Egy fejlett ország egészségügyi ellátásának egyik legfontosabb mutatója a koraszülöttek túlélése, a csecsemőhalálozás és a koraszülöttek fejlesztése. A koraszülöttség ugyanis nem fejeződik be azzal, hogy az intenzív osztályokon megmentették a kisbabák életét. Az ezt követő sikeres fejlesztés sem jelent befejezést, hiszen ebből a populációból kerülnek ki azok a felnőttek, akiknél átlag feletti problémát jelent majd a magas vérnyomás, az időskori cukorbetegség, vagy a veseproblémák.
A koraszülöttek aránya uniós szinten 4-5 százalék, Magyarországon viszont 8,4 százalék, ez évente 8500 kisbabát jelent. Ebből 6000 gyermek kerül a koraszülött intenzív osztályokra. E gyermekek 10-12 százaléka (évi 600-700 kisbaba) károsodik komolyan, 20-25 százalékánál, ami évi 1200-1500 gyermek, pedig finom idegrendszeri sérülések mutathatók ki, amelyek magatartási problémák, tanulási zavarok, hiperaktivitás formájában jelentkezhetnek később.
Sajnos nem minden koraszülöttet lehet megmenteni. Minél kisebb egy újszülött, annál nagyobb az esélye a komplikációknak. Koraszülés esetén a babát speciális mentőautóban minél gyorsabban olyan kórházba kell átszállítani, ahol az ellátása megoldható. Örvendetes hír, hogy megmenekülni látszik a koraszülöttekre szakosodott egyetlen hazai mentőszolgálat - a Cerny Alapítványé -, amely pár hónappal ezelőtt teljes finanszírozási válságba került. Ezen túlmenően a koraszülött intenzív osztályok fenntartása is kiemelkedően magas költségekkel jár.
Okok
„A koraszülést kiválthatják egészségügyi és szociális tényezők is, ezek közül számos eset megelőzhető szűréssel, - mondta el Prof. Pajor Attila, a 2. sz. Szülészeti- és Nőgyógyászati Klinika igazgatója. - Az egészségügyi tényezők egy része genetikus: ilyen, ha az apának vagy az anyának szív és érrendszeri betegsége, fokozott trombóziskészsége vagy cukorbetegsége van, illetve ha a női családtagoknál előfordult már terhességi toxémia."
Lélektani oldalról jellemző a koraszülés azon nők között, akik nem kívánt terhességet hordoznak; továbbá meddőség utáni várva várt terhességek, kóros lefolyású előző terhesség, illetve rendezetlen párkapcsolatok is gyakori kiváltó tényezők. A kis súlyuk miatt koraszülöttnek számító újszülöttek döntő többsége rendezetlen családi körülmények között születik: stresszhelyzetben ugyanis az anya szervezetében a keringés centralizálódik, csak az életfontosságú funkciókra koncentrálódik, ilyenkor a méhben lévő magzat nem jut megfelelő tápanyagokhoz, és sorvadásnak indul. A korán, 14-16 éves kor alatt szülő anyák - évi 90 ilyen eset szokott lenni -, de a 40 év fölött első gyermeket váróknál is statisztikailag magasabb a koraszülés aránya.
A lombikprogramok következtében létrejött gyakori ikerterhességek szintén emelik a koraszülések számát. Az alultápláltság a tápanyagok hiánya miatt hajlamosító tényező, ide sorolandó az a helyzet, amikor a várandós retteg a súlyfelesleg kialakulásától, és emiatt fogyókúrázik. Viszont a túltápláltság következtében cukorbetegség jöhet létre. Kiemelném még a rossz higiénés körülmények, az aluliskolázottság, a rossz lakáskörülmények szerepét is."
A szűrésnek elsősorban az orvosi jellegű hajlamosító tényezőknél van nagy szerepe, különös tekintettel a különböző fertőzésekre, amelyek akár tünetmentesen is jelen lehetnek, ilyenek például a húgyúti vagy szülőcsatornán lévő fertőzések. Sőt, nemritkán a fogínybetegség, mint bakteriális góc is beindíthat koraszülést, mivel ezen keresztül nem kívánt anyagok kerülnek a szervezetbe.
„Régóta elemezzük kollégáimmal, hogy miért jóval magasabb Magyarországon a koraszülések száma, mint az EU-s átlag - mondja a szülész szakorvos. - Arra szoktunk kilyukadni, hogy például Finnországban, ahol alacsony ez az arányszám, jóval erősebb a szociális háló, mint nálunk. Ezért évekkel ezelőtt letettünk az egészségügyi vezetés elé egy ajánlást, melynek alapján a magyarországi összes koraszülés és terhes gondozás adatai az életvitel, az iskolázottság, a lakáskörülmények és még sok más szempontból feldolgozhatók lennének. Ezen túlmenően pedig érzékenyebb diagnosztikai készülékek segítségével egészen korán ki lehetne szűrni a fejlődési rendellenességeket, amiről az anyákat is időben tájékoztatni lehetne."
A koraszülés magas arányát a szakma erőfeszítései miatt 1985 és 1990 között már sikerült egyszer 11 százalékról 8,5 százalékra leszorítani. Ahhoz, hogy további csökkenést tudjunk elérni, a szakorvosok szerint össztársadalmi összefogásra lenne szükség, mert a megelőzés mindig olcsóbb.
„A legfontosabb lenne, hogy a tinédzserek helyes életvitelt tanuljanak, ebben nagy szerepe lehet a már működő, kortárs felvilágosító munkának - véli Pajor professzor. - Sajnos sokan 14-16 évesen kezdik a nemi életet úgy, hogy nincsenek tisztában a nemi betegségek veszélyével, illetve a fogamzásgátlás mikéntjével. Csehországban vagy Ausztriában az egészségnevelés a fiúknak is kötelező tantárgy, például a menstruáció higiénéje az alapismeretek közé tartozik."
Forrás: www.noe.hu
Kép: herjua / shutterstock
LEGOLVASOTTABB
Hogyan fegyelmezzünk szeretettel? – Válaszkereső Pécsi Rita neveléskutatóval
Szeretettel fegyelmezni nem ridegséget jelent, és a határok sem a gyerek ellen vannak. Pécsi Rita neveléskutató szerint a gyerek akkor érzi magát biztonságban, ha a szülő nem tűnik el mellőle a "baráti" szerep mögé, hanem nyugodt, következetes vezetést ad neki.
Amit a képernyő elvesz a gyerekedtől, és észre sem veszed
A telefon és a tablet sok családban a leggyorsabb béketeremtő: előkerül étteremben, autóban, várakozás közben, vagy akkor, amikor a szülőnek végre két szabad percre lenne szüksége. Uzsalyné Dr. Pécsi Rita neveléskutató szerint éppen ez a látszólag ártatlan szokás veheti el a gyerekektől azt, amiből az idegrendszerük, az önbizalmuk és a kapcsolati képességük épül.
A túlzásba vitt bőrápolás kamaszkorban többet árthat, mint használ
Egyre több tizenéves használ felnőtteknek szánt, aktív hatóanyagokat tartalmazó kozmetikumokat - pedig a túlzásba vitt bőrápolás ebben az életkorban akár ronthat is a helyzeten. Tinédzserkorban a rosszul megválasztott bőrápolási rutin bőrszárazsághoz, irritációhoz, sőt akár fájdalmas vagy viszkető allergiás reakcióhoz is vezethet- mondja dr. Kovács Anikó, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika bőrgyógyásza.
Képernyő vagy kaland? Így találjuk meg az egyensúlyt a gyerekek digitális és offline világa között
A digitális világban élünk, de a gyerekkor varázsa továbbra is a képernyőkön kívül történik. Hogyan találhatjuk meg az egészséges egyensúlyt szülőként anélkül, hogy démonizálnánk az okoseszközöket? Mutatunk néhány bevált, gyakorlatias tippet, és elmeséljük, hogyan segíthet a közös játék akár a legnehezebb helyzetekben is.
Az embrióból szűrték ki a súlyos SMA betegséget - egészségesen született a kisfiú a Semmelweisen
Egészségesen született és jól van az a kisfiú a Semmelweis Egyetemen, aki azért fogant mesterséges megtermékenyítéssel, hogy még embrió korában kiszűrhessék az orvosok a családban öröklődő SMA betegséget egy modern eljárásnak köszönhetően. Az úgynevezett preimplantációs genetikai vizsgálat azoknak a pároknak segít, akik az ismert genetikai betegségüket szeretnék kiszűrni az embriókból, annak érdekében, hogy egészséges gyermekük születhessen. A hazai orvosegyetemek közül elsőként a Semmelweis Egyetemen vált elérhetővé tavaly ez a korszerű diagnosztikai módszer a lombikprogramban részt vevő párok számára. És ez az első eset hazánkban amikor ezzel az eljárással, teljes egészében állami keretek között, egészséges gyermeknek adott életet egy édesanya.
.jpg){kind=small}
betöltés...