Lássunk hozzá!
Az év utolsó napján sokan újévi fogadalmakat fogalmaznak meg önmaguknak, amelyek legfõképp változtatásokra irányulnak. Olyan feladatok ezek, amelyeket szeretnénk betartani, vagy amelyeken szeretnénk változtatni, mert nem juttatott közelebb bennünket céljaink eléréséhez. A nevezett tevékenység már önmagában is jónak mondható, mert azok, akik saját maguk számára fogalmaznak meg változtatásra irányuló tennivalókat tisztában vannak vele, hogy a változás jó, kell és elengedhetetlen. Ha listát szoktunk írni a vezetett naplónkba vagy blogunkba minden évben rendszeresen, akkor vissza tudjuk nézni, hogy valójában mi is teljesült a fogadalmak közül és értékelhetjük magunkban azt, hogy mennyire vettük komolyan a kijelentéseinket az elõzõ évben. Ha még nem tettünk ilyet eddig, akkor sem késõ elkezdeni! A legfontosabb, hogy a realitásokat szem elõtt tartva tegyük ezt meg, mert akkor kisebb az esély a csalódásra.
Kerüljük el!
Ne panaszkodjunk egyfolytában a múlt sajnálatos eseményein és ne csak a rossz dolgokat hangsúlyozzuk az elmúlt évbõl. Miért? Azért, mert ha gondolataink zömét a megtépázott, negatív életérzések teszik ki, akkor egyre depressziósabb kedélyállapotba kerülünk és borúlátóbbak leszünk még a jövõvel kapcsolatban is. A gondolataink ne csak a veszteségek, sikertelenségek, átélt betegségek körül forogjanak még akkor sem, ha teljesen kilátástalannak érezzük helyzetünket. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ne figyeljünk oda a ránk háruló teherre, amelyekkel nekünk kell megbirkóznunk, hiszen minden nehéz élethelyzetben vannak mellettünk családtagok, barátok, de tisztában vagyunk vele, hogy a nehézségekkel saját magunknak kell megküzdenünk. Próbáljunk arra gondolni, hogy mindig voltak olyan „nehéz idõk”, amelyekbõl még nagyobb veszteséggel kerültek ki emberek.
Ha szülõként élünk át nehéz pillanatokat mostanság, akkor szintén el kell kerülnünk azt a szituációt, amelyben a sikertelenséget, meddõ elképzeléseket sugározzuk gyermekeink felé, ugyanis õk az ilyen jellegû történésekbõl a bizonytalanság felé vezetõ úton olyan élethelyzetekbe juthatnak – fõként, ha kamaszokról van szó -, amelyek számos értelemben veszélyt jelenthetnek részükre a jövõben. A drog, az alkohol és egyéb nem legális örömforrások nem valós „doppingolt érzéseket” kelthetnek bennük és belekerülhetnek egy olyan spirálba, amelyek azzal, hogy nem igazi élvezeteket élnek meg elvakíthatják realitásukat.
Csak a szépre emlékezzünk!
Gondoljuk végig hónapról hónapra, hogy milyen csodaszép és nagyszerû dolgok is történtek velünk az idén. Ha mélyebben belegondolunk a velünk és gyermekeinkkel történt mozzanatokba, akkor rá fogunk jönni arra, hogy mindig volt olyan esemény, aminek örülhettünk. Gyûjtsük össze és gondoljuk át, hogy miért is volt jó karanténban lenni, home office-ban dolgozni, segíteni az idõsebbeknek a bevásárlásban, több idõt tölteni gyermekeinkkel. Esetleg rájöhetünk arra is, hogy kevesebb volt a rohanás, több volt a nyugalom pedig anyagi veszteségek is értek bennünket. Felfedezhettük Magyarország szépségeit, élvezhettük a magyar vendéglátósok által nyújtott Hungarikumokat, a múzeumok kínálatát. Rábukkanhatunk az emlékeink között arra is, hogy több könyvet vehettünk a kezünkbe, élhettünk a hobbinknak, elvégezhettük a rég halogatott nagytakarítást és selejtezést, szépítgethettük a kerteket és maradt idõnk sportolásra, filmnézésre is. Biztosan van köztünk olyan szülõ, aki megélhette azt is, hogy elmaradtak a reggeli rohanások, dugóban állások, helyette viszont a közös reggelik kerülhettek elõtérbe nyugalommal fûszerezve.
Optimista jövõkép
Az idei év sokszínû és szép élményeit felhasználva próbáljuk meg felépíteni örömteli jövõképünket a következõ évre! Söpörjük ki no nem az emlékeket, hanem a számunkra nehezen megélt, nyomasztó életérzéseket, amelyek oly sok álmatlan éjszakát okoztak! Lássuk meg gyermekeinkben a csodát, ültessük el bennük a vágyakozást a szépre és jóra, hogy felnõve csak olyan történelmi pillanatként emlékezzenek vissza erre az évre, amely nehézséggel is meg tudott küzdeni világunk összefogással és sokszor erõn felül álló teher alatt. Sokan váltak modern hõssé, akikre méltán lehetünk büszkék és legyenek õk is a példaképek a felnövekvõ nemzedéknek!
Fotók: Engin Akyurt-tól, Gerd Altmann-tól és Gino Crescoli-tól a Pixabay-en
