2026. szeptember 1-jétől új kötelező vizsgálat került a várandósgondozásba: a szifiliszszűrést mostantól a 24-28. hét között még egyszer el kell végezni. Összeszedtük, milyen vizsgálatok járnak térítés nélkül a várandósság alatt, melyik mikor esedékes, és mi az, amiért fizetni kell. A cikk elején lévő naptárba írd be az utolsó menstruációd első napját vagy a szülés várható időpontját, és megkapod a saját vizsgálati naptáradat.
Ebben a cikkben
- Várandóssági vizsgálati naptár
- Mi változott 2026. szeptember 1-jétől?
- Hogyan indul a várandósgondozás?
- Kötelező vizsgálatok az első harmadban
- Kötelező vizsgálatok a második harmadban
- Kötelező vizsgálatok a harmadik harmadban
- Milyen gyakran kell gondozásra járni?
- Ajánlott vizsgálatok és további lehetőségek
- Ki mit csinál a várandósgondozásban?
- A négy alkalom és az anyasági támogatás
- Gyakori kérdések
Várandóssági vizsgálati naptár
Írd be az utolsó menstruációd első napját, vagy ha már tudod, a szülés várható időpontját. A naptár kiszámolja, hány hetes vagy, és időrendben megmutatja a kötelező vizsgálatokat: mi van már mögötted, mi esedékes most, és mi következik. A dátumok tájékoztató jellegűek, a tényleges időpontot mindig a várandósgondozást végző szakember határozza meg.
Számold ki a saját vizsgálati naptáradat
A naptár a 280 napos (40 hetes) becsléssel számol, amely 28 napos ciklust feltételez. Ha a ciklusod ettől eltér, vagy nem emlékszel pontosan az utolsó menstruáció kezdőnapjára, az itt számolt dátumok elcsúszhatnak. Az ultrahangos datálás pontosíthatja vagy módosíthatja a terminust; a hivatalos terhességi hetet és a szülés várható időpontját a várandósgondozási könyv tartalmazza.
Mi változott 2026. szeptember 1-jétől?
A kötelező várandóssági vizsgálatokat a várandósgondozásról szóló 26/2014. (IV. 8.) EMMI rendelet 1. melléklete sorolja fel: ez a lista szerepel a várandósgondozási könyv beutalóján. Ezt a mellékletet módosította a 4/2026. (VIII. 31.) EüM rendelet, amely 2026. szeptember 1-jén lépett hatályba. Három dolog változott.
1. Új vizsgálat a második harmadban. A 24-28. hét között ismételt szifiliszszűrés került a kötelező vizsgálatok közé. Eddig csak az első harmadban volt kötelező.
2. Pontosabb módszertan. A korábbi VDRL helyett a rendelet specifikus treponemális ellenanyag-szűrést ír elő. Minden kétes vagy pozitív eredményt eltérő módszertanú treponemális teszttel meg kell erősíteni, és titrált reaginteszttel kell kiegészíteni. Egy pozitív szűrőteszt tehát önmagában még nem diagnózis.
3. Gyorsteszt a szülőszobán. A fertőző betegségekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 18. §-a szerint a szülést levezető orvos szifilisz-gyorstesztet végez akkor, ha a várandós nem vett részt várandósgondozáson, vagy ha az országos tisztifőorvos módszertani útmutatója alapján szifiliszfertőzésre magas kockázatúnak minősül. Az eredményről haladéktalanul tájékoztatja az újszülött-gyógyászt, és gondoskodik a fertőzött nő kezeléséről.
Az új szabály a már folyamatban lévő várandósságokra is vonatkozik, kivéve, ha a harmadik harmadra előírt vizsgálatok már elvégzésre kerültek. Ha valaki már túllépett azon az időszakon, amikor az ismételt szűrést el kellett volna végezni, a vizsgálatot a soron következő gondozási alkalommal pótolni kell. Az első és második trimeszterben elvégzett szűrést és annak értékelését utólag be kell vezetni a várandósgondozási könyvbe.
A változtatás hátterében az áll, hogy Európában és Magyarországon is emelkedik a szifiliszes esetek száma, és egyre nagyobb arányban érint nőket. Egy várandós a terhesség későbbi szakaszában is megfertőződhet, ezért egy hónapokkal korábbi negatív eredmény önmagában nem zárja ki a később szerzett fertőzést. Az anyai fertőzés korai felismerése és kezelése csökkenti a magzat fertőződésének és a súlyos következményeknek a kockázatát.
Hogyan indul a várandósgondozás?
A várandósgondozás nem a pozitív teszttel kezdődik, hanem akkor, amikor a szülész-nőgyógyász szakorvos megállapítja a méhen belüli várandósságot, elvégzi a rizikóbesorolást, és erről igazolást ad. Ez jellemzően a 6-9. hét körül történik.
Az igazolással a lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti védőnő gondozásba vesz. Ő állítja ki a várandósgondozási könyvet (köznyelven a kiskönyvet), amelybe a gondozás teljes ideje alatt minden vizsgálat és eredmény bekerül. Ugyanitt rögzíti a védőnő a várandóssági hetet, a rizikóbesorolást és azt, hogy melyik intézmény látja el területi kötelezettséggel.
A rizikóbesorolás azért fontos, mert ez dönti el, ki végezheti a gondozást. Alacsony rizikójú várandósságnál szülész-nőgyógyász szakorvos vagy - ha ezt választod - szülésznő is, magas rizikójú várandósságnál kizárólag szülész-nőgyógyász szakorvos. A besorolás menet közben mindkét irányba megváltozhat.
A kötelező vizsgálatok térítés nélküliek a közfinanszírozott ellátásban, megfelelő jogosultság és a beutalási rend szerint. Az alábbi táblázatokban szereplő vizsgálatokra a háziorvos vagy a szülész-nőgyógyász állít ki beutalót, amely a várandósgondozási könyv része. Ami ezen a listán nincs rajta, az nem automatikusan fizetős: indikációtól, jogosultságtól és szolgáltatótól függ. A szakmai irányelvben szereplő, térítés ellenében igénybe vehető egyéb vizsgálatokról a gondozást végző felelős személynek tájékoztatnia kell téged.szakembernek előre tájékoztatnia kell téged.
Kötelező vizsgálatok az első harmadban
| Vizsgálat | Mikor | Mire jó |
|---|---|---|
| Vérkép, Se kreatinin, KN, eGFR, SGOT, SGPT, SeBi, vércukor | Az első harmadban, a gondozásba vételtől | Vérszegénység, vese- és májműködés, cukoranyagcsere alapállapota |
| Vizelet (fehérje, fehérvérsejt/gennysejt, cukor, aceton, UBG, üledék) | Az első harmadban | Húgyúti fertőzés, fehérjevizelés szűrése |
| HBsAg-szűrés | Az első harmadban | Hepatitis B hordozás kiszűrése, hogy az újszülött a születés után azonnal védelmet kapjon |
| Specifikus treponemális ellenanyag-szűrés | Az első harmadban | Szifiliszszűrés; kétes vagy pozitív eredmény esetén más módszerrel megerősítve |
| Vércsoport-meghatározás és vörösvértest-ellenanyagszűrés | Az első harmadban | Vércsoport, RhD-státusz és ellenanyagok tisztázása |
| Ultrahang-szűrővizsgálat | 11-13. hét | A várandósság korának pontosítása, magzatszám, első nagy szűrővizsgálat |
| Genetikai tanácsadás | Ha a fogamzáskor betöltötted a 37. életévedet | Az életkorral nő bizonyos kromoszóma-rendellenességek esélye |
| Fogorvosi vizsgálat | Az első harmadban | Az ínygyulladás és a fogszuvasodás várandósság alatt gyakoribb |
Kötelező vizsgálatok a második harmadban
| Vizsgálat | Mikor | Mire jó |
|---|---|---|
| Ultrahang-szűrővizsgálat | 18-22. hét | Részletes szervi (anatómiai) átvizsgálás, a magzat növekedésének ellenőrzése |
| Terheléses vércukorvizsgálat (éhomi és 75 g glükóz után 120 perccel) | 24-28. hét | Várandóssági cukorbetegség szűrése |
| Vérkép | 24-28. hét | Vérszegénység szűrése a leggyorsabb növekedési szakaszban |
| Vizelet | 24-28. hét | Fertőzés, fehérjevizelés szűrése |
| Ismételt specifikus treponemális ellenanyag-szűrés | 24-28. hét | 2026. szeptember 1-jétől kötelező. A várandósság alatt szerzett szifilisz kiszűrése |
Kötelező vizsgálatok a harmadik harmadban
| Vizsgálat | Mikor | Mire jó |
|---|---|---|
| Ultrahang-szűrővizsgálat | 30-32. hét | Növekedés, magzatvíz, lepény és magzati helyzet ellenőrzése |
| Vérkép, vörösvértest-ellenanyagszűrés, Se kreatinin, KN, eGFR, SGOT, SGPT, SeBi | 36-37. hét | Állapotfelmérés közvetlenül a szülés előtt |
| Vizelet | 36-37. hét | Fertőzés és fehérjevizelés szűrése |
| Kardiotokográfos (CTG) szűrővizsgálat | 38., 39. és 40. hét | A magzat szívműködése és a méhösszehúzódások együttes megfigyelése |
A CTG-t a rendelet a 38., 39. és 40. hétre írja elő, tehát a terminus körüli időszakban hetente. Ha a várandósság túllépi a 40. hetet, a gondozást végző szakember ennél sűrűbb ellenőrzést is kérhet.
Milyen gyakran kell gondozásra járni?
A rendelet minimumot ír elő, nem menetrendet. Eszerint jogosult vagy arra, hogy a háziorvos legalább egyszer, a védőnő a gondozásba vételen kívül trimeszterenként legalább egyszer, a szülész-nőgyógyász vagy a szülésznő pedig trimeszterenként legalább egyszer gondozásban részesítsen. Ha az állapotod indokolja, ennél sűrűbben kell járnod.
A gyakorlatban a legtöbb szövődménymentes várandósságnál körülbelül négy hetente van kontroll a második trimeszter végéig, utána két-három hetente, a 36. héttől pedig hetente. A pontos ritmust a gondozást végző szakember határozza meg, és ez várandósságról várandósságra eltér.
Ajánlott vizsgálatok és további lehetőségek
A kötelező lista mellett van egy széles körben ajánlott kör. Ide nemcsak vizsgálatok tartoznak, hanem megelőző ellátás és felkészítés is, és nem mindegyik fizetős.
A rendelet egy szűkebb körre ír elő tájékoztatási kötelezettséget: a szakmai irányelvben szereplő, térítés ellenében igénybe vehető vizsgálatokról a gondozást végző szakembernek tájékoztatnia kell téged, ezt a várandósgondozási könyvben rögzíti, te pedig aláírásoddal igazolod, hogy megkaptad. Az alábbi lista ezen túlmutat: olyan lehetőségeket is tartalmaz, amelyekről nem születődik ilyen bejegyzés. Érdemes te is rákérdezned. A döntés minden esetben a tiéd.
- Első trimeszteri kombinált szűrés (11-13. hét): tarkóredő-mérés, PAPP-A és szabad béta-hCG a vérből. Kockázatbecslés, nem diagnózis.
- NIPT, magzati DNS-teszt (a 10. héttől): az anya véréből vizsgálja a magzati eredetű DNS-t. Felső időhatára nincs, később is kérhető. Pontosabb kockázatbecslés, de nem diagnózis: a pozitív vagy magas kockázatú eredményt diagnosztikus vizsgálattal kell megerősíteni.
- Méhnyakhossz-mérés (kb. 18-24. hét): a koraszülés kockázatának felmérése hüvelyi ultrahanggal.
- B-csoportú Streptococcus (GBS) szűrés (kb. 35-37. hét): hüvely- és végbéltenyésztés. Hordozás esetén a szülés alatt adott antibiotikum csökkenti a korai újszülöttkori GBS-betegség kockázatát. Itt ellentmondás van a források között, és ezt érdemes tudnod: a várandósgondozási rendelet kötelező vizsgálati listáján a GBS-szűrés nem szerepel, a Digitális Állampolgár Program várandósságról szóló tájékoztatója viszont kötelező, állami intézményben térítésmentes vizsgálatként tünteti fel. A hazai szülészeti gyakorlatban általánosan elvégzik. Hogy neked konkrétan hol és milyen feltétellel jár, azt a gondozást végző szakembertől kérdezd meg.
- Anti-D profilaxis (a 28. hét körül): RhD-negatív várandósnál merülhet fel. Erről a szülész-nőgyógyász dönt a vércsoport- és ellenanyag-eredmények alapján.
- Influenza elleni oltás: az influenzaszezonban a várandósok kiemelt ajánlott csoportba tartoznak.
- Szülésre felkészítő tanfolyam: jellemzően a 25-35. hét között. A védőnő szervezhet ilyet, és maga is tarthat.
Ha egy vizsgálatot térítés ellenében ajánlanak fel, két kérdést érdemes feltenni. Az egyik a pontosság: mit jelent a pozitív és mit a negatív eredmény, és szükség lehet-e utána megerősítő vizsgálatra. A másik a következmény: milyen további döntéshez vezethet az eredmény - változik-e tőle a gondozás, kerül-e be új vizsgálat, és miből lehet majd választani. Ezek ismeretében tudod eldönteni, hogy számodra most értékes-e.
Ki mit csinál a várandósgondozásban?
A védőnő veszi gondozásba a várandóst, állítja ki a kiskönyvet, és önállóan végezhet egy sor vizsgálatot: testsúly- és vérnyomásmérés, haskörfogat, alsó végtag vizsgálata, a magzati szívműködés vizsgálata, vizelet tesztcsíkos vizsgálata, vércukormérés tesztcsíkkal. Ő szervezi a szülésre felkészítést, és ő kiadhatja az anyasági támogatáshoz szükséges igazolást - ezt szülész-nőgyógyász vagy szülésznő is megteheti.
A háziorvos a gondozásba vétel után átnézi a kórelőzményt, kitölti a kiskönyv rá vonatkozó részét, szükség esetén javasolja a rizikóbesorolás felülvizsgálatát, és beutalót ír a kötelező vizsgálatokra. A rendelet szerint legalább egy alkalommal ő is részt vesz a gondozásban.
A szülész-nőgyógyász szakorvos állapítja meg a várandósságot, végzi a rizikóbesorolást, és magas rizikójú várandósságnál ő vezeti a teljes gondozást.
A szülésznő alacsony rizikójú várandósságnál, ha ezt választod, önállóan is végezhet gondozást. Ha bármikor felmerül a magas rizikó gyanúja, haladéktalanul szülész-nőgyógyászhoz kell irányítania.
A négy alkalom és az anyasági támogatás
Az anyasági támogatás feltétele, hogy a várandósság alatt legalább négy alkalommal - koraszülés esetén legalább egyszer - részt vegyél várandósgondozáson. A részvételt a gondozást végző szakember - védőnő, szülész-nőgyógyász vagy szülésznő - igazolja, a várandósgondozási könyv bejegyzései alapján. Ha a gondozás később indult, vagy kimaradtak alkalmak, érdemes ezt időben jelezni.
Gyakori kérdések
Kötelező-e várandósgondozásra járni?
A várandósgondozást a rendelet a várandós jogaként fogalmazza meg, és gyakorlatilag minden ehhez kötődik: a kiskönyv, a térítés nélküli vizsgálatok, az anyasági támogatás igazolása és a szülésre való felkészítés is. Egyes elemei viszont nem szabadon választhatók. A hepatitis B és a szifilisz szűrését járványügyi szabály írja elő valamennyi várandósnál, és ha valaki nem jelenik meg ezeken, a vizsgálatot a járási hivatal elrendelheti. A védőnői gondozásba vétel szintén a rendszer része, nem opció.
Mikor kell először orvoshoz mennem?
Pozitív teszt után akkor, amikor az ultrahang már biztonsággal megmutatja a méhen belüli várandósságot, ez általában a 6-9. hét. Ha erős fájdalmat érzel, ha vérzel, vagy ha korábban volt méhen kívüli várandósságod, ne várj erre az időpontra, hanem fordulj azonnal orvoshoz.
Miért kell most kétszer szifiliszszűrés?
Mert a fertőzés tünetmentes is lehet, és a várandósság későbbi szakaszában is megtörténhet. Egy első trimeszteri negatív eredmény nem zárja ki a később szerzett fertőzést, az anyai fertőzés korai felismerése és kezelése pedig csökkenti a magzat fertőződésének és a súlyos következményeknek a kockázatát. Ezért került be 2026. szeptember 1-jétől a 24-28. heti ismételt szűrés.
Mi történik, ha a szűrés pozitív?
Egy pozitív szűrőteszt önmagában nem diagnózis. A rendelet szerint minden kétes vagy pozitív eredményt eltérő módszertanú treponemális teszttel meg kell erősíteni, és titrált reaginteszttel kell kiegészíteni. A kezelésről és a további teendőkről az eredmények együttes értékelése után dönt az orvos.
Elmaradt egy vizsgálat. Pótolható?
Ez vizsgálattól függ, és nem érdemes a következő alkalomig várni vele. Több vizsgálat szűk időablakhoz kötődik - a 11-13. heti ultrahang vagy a 24-28. heti cukorterhelés később már nem ugyanazt mutatja meg -, így ezeknél az időzítés része az értéknek. Az új szifiliszszűrésnél a jogszabály kifejezetten kimondja a pótlást a soron következő gondozási alkalommal. Ha bármi kimaradt, mielőbb jelezd a védőnőnek vagy az orvosnak, és ő dönt a pótlás módjáról.
Kell-e fizetnem a kötelező vizsgálatokért?
Nem. A várandósgondozási könyv részét képező beutalóval a kötelező vizsgálatok térítés nélküliek a közfinanszírozott ellátásban, megfelelő jogosultság és a beutalási rend szerint. A kombinált szűrés, a NIPT és a magánrendelésen igénybe vett várandósgondozás fizetős. A köztes esetekben - például indikációhoz kötött szakorvosi vizsgálatoknál - a jogosultság az állapotodtól és a szolgáltatótól függ, ezért érdemes előre rákérdezni.
Választhatok-e szülésznőt orvos helyett?
Alacsony rizikójú várandósságnál igen, ha a szülésznő megfelel a jogszabályi feltételeknek. Ha a besorolás menet közben magas rizikóra változik, a gondozást szülész-nőgyógyász szakorvosnak kell átvennie.
Források: 26/2014. (IV. 8.) EMMI rendelet a várandósgondozásról (hatályos állapot, 2026. szeptember 1.); 4/2026. (VIII. 31.) EüM rendelet a 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet és a 26/2014. (IV. 8.) EMMI rendelet módosításáról; 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 18. §.
Ez a cikk tájékoztatást ad, nem helyettesíti a várandósgondozást végző szakember véleményét. A saját várandósságoddal kapcsolatos kérdésekkel mindig a védőnődhöz, háziorvosodhoz vagy szülész-nőgyógyászodhoz fordulj.
A cikket lektorálta: Dr. Eszlári Péter szülész-nőgyógyász szakértőnk.
