Az emberiség átlagéletkora az elmúlt időszakban jelentősen emelkedett, és nem genetikailag léptünk egy magasabb kategóriába, csupán az életkörülményeink változtak jelentősen. 1900-ban a Föld lakosságának 1% volt 65 év feletti (15 millióan), 2000-re ez az arányszám már 22%-ra emelkedett (605 millióan.) Az életkor előrehaladtával ismét jelentős szerepe lehet a fertőző betegségeknek, hiszen az immunrendszer az idő múlásával egyre esendőbbé válik. Napjainkban már nem pusztítanak kontinensnyi járványok, jelentősen mérséklődött a csecsemőhalandóság, különösen a világnak azon részén, ahol mi élhetünk.
Elvitathatatlan tény, hogy a védőoltások fontos népességszabályozókká avanzsáltak. Az egyensúly törékeny, amire vigyázni kell. A védőoltások alkalmazása, ahogy számtalan tény mutatja, sajnos nem magánügy, hiszen a kórokozók saját szaporodásukra használják sejtjeinket és teszik mindezt úgy, hogy nem kérik a beleegyezésünket. A rossz, megalapozatlan döntéseknek visszavonhatatlan negatív hatásai lehetnek, ami emberi életekben számszerűsödik. Ezért fontos, hogy ne ideológiák, tévhitek alapján döntsünk egészségünkről, hanem a tények alapján. A naivakat könnyű megtéveszteni - hívja fel a figyelmet Dr. Béres Zsuzsanna, a Budai Oltóközpont oltóorvosa.
Tévhit: Akkor is megbetegszem, ha be vagyok oltva.
Az orvos válasza: Abban az esetben, ha az immunrendszer trénelve van, amikor élesben találkozik a kórokozóval, már versenyelőnnyel tud indulni. Természetesen ez az előny oltóanyag típusonként eltérő. Az élő legyengített, illetve a konjugált oltóanyagok esetében ennek az alapja a kialakuló hosszú távú immunmemória. Ezen a területen is komoly fejlődés zajlik, több oltóanyagnak egy sokkal kórszerűbb változatát sikerült kifejleszteni az elmúlt években. A biológiában valóban nincs 100%, de van, amikor ennek a tört része is elegendő lehet, hogy ne legyünk áldozatok. Járványok idején az oltatlanok mindig nagyobb arányban érintettek, a betegség lényegesen komolyabb lefolyású az ő esetükben.
Tévhit: Az oltás magánügy, mindenki maga dönti el, hogy neki vagy gyermekének mire van szüksége.
Az orvos válasza: Nem teljesen. Egy nagy közös hajóban evezünk. A baktériumok, vírusok csak használnak minket, hogy szaporodhassanak bennünk, és ehhez nem kérik a hozzájárulásunkat. A beteg ember fertőz, elsősorban azt, akit tud, aki védtelen, aki életkora, egészségi állapota miatt fogékonyabb. (Ők a csecsemők fél év alatt, 65 év felettiek, immunhiányos állapotban levők.) Amikor az oltottak száma egy bizonyos értek felett van egy adott populációban (ez betegségenként eltérő) akkor a rendszer elviseli a „potyautasokat", vagyis a népesség bizonyos százaléka élvezheti az oltások nyújtotta biztonságot oltás nélkül. Ezt nevezzük nyáj immunitásnak. Ez a szám kanyaró esetén 95%, vagyis 5 ember védőoltások nélkül, (ha 100-ból 95 fő oltott) is nagyvalószínűséggel nem lesz beteg. Ilyenkor a nem jut „térhez" az illető kórokozó, „elfogy" akit megbetegíthet, nem tud cirkulálni.
A fenti tényt az élet az elmúlt időszakban folyamatosan igazolja. Kanyaró járványok alakulnak ki Európa-szerte, amikor az a bizonyos finom egyensúly sérül, vagyis az átoltottság 95% alá esik. Ilyenkor olyan embereket veszítünk el, akik jelen tudásunk szerint még élhetnének közöttünk.
Tévhit: A sok oltás megterheli az immunrendszert.
Az orvos válasza: Az anyaméh egy steril környezet, a baba a születése után baktériumok trilliói telepednek meg a bőrén, torkában, beleiben, orrában és közben egészséges marad. Tonegava professzor 1987-ben Nobel-díjat kapott a kutatásaiért, melyben igazolta, hogy az egészséges emberi szervezet 100 billió különböző ellenanyagot képes előállítani. 30 éve még, 7 betegségre történő védettség kialakítása esetén a szervezet 3 ezer immunkomponens legyártásával birkózott meg, ma 14 betegség ellen ehhez csak 150 immunkomponens szükséges. Egyetlen egy baktérium 2000-6000 ilyen komponenst jelent. Az oltások elmaradásának, indokolatlan halogatásának komolyabb következményei lehetnek. 70 gyermek hal meg évente csak azért az USA-ban bárányhimlőben, mert nem kap időben védőoltást. Két oltás egyszerre történő beadása nem nagyobb teher a szervezetnek, mint ha ezeket egyesével adjuk.
Tévhit: Az oltások cukorbetegséget okoznak.
Az orvos válasza: Az 1-es típusú cukorbetegség Európában évente 2-4%-kal emelkedik. A betegségnek jelen tudásunk szerint 90%-ban genetikai alapja van, többgénes öröklődéssel. Természetesen a környezeti hatásoknak is jut szerep, illetve bizonyos vírusok fertőzését követően is kialakulhat a cukorbetegség ezen fajtája, mert elpusztulnak az inzulint termelő b-sejtek. Ennek következtében a vércukorszint szabályozása szétesik. Így kerültek a védőoltások a vádlottak padjára, kezdetben csak a gyengített élő vírust tartalmazok (mumpsz-rubeola-kanyaró), majd a többi vakcina is. Magyarországon , ha az elmúlt 25 évet vizsgáljuk visszamenőleg, azt látjuk, hogy nem emelkedett a cukorbetegség ezen fajtájának az előfordulása, az oltási rendszer azonban jelentősen átalakult.
Többet oltunk, többféle oltóanyaggal. Ha lenne kapcsolat, nem lehetne változatlan az esetszám. Hasonló nagy összehasonlító vizsgálatok készültek a világ több országában, hasonló eredményt mutatva. Az USA-ban pl. 1988 -1990 között 21421 Hib oltóanyagot kapott gyermekeket követtek 10 éven keresztül, az oltást nem kapott csoporttal összehasonlítva, azonos volt a betegség előfordulása. Az epidemiológiai vizsgálatok nagyon érzékenyek, az összefüggés kimutatható lenne. Dániában 1990-2000 között született gyermekek adatait feldolgozva, ez 4,7 millió emberévet jelentett, szintén nem sikerült összefüggést kimutatni a védőoltások és a kialakuló az 1-es típusú diabetes között.
Tévhit: A HPV elleni védőoltást csak a szexuális aktivitás megkezdése előtt érdemes megkapni.
Az orvos válasza: Bármely szexuálisan aktív nő esetében érdemes elgondolkodni azon, hogy az illető beoltassa magát, hiszen jelent tudásunk szerint így tehet a legtöbbet saját egészsége érdekében. Természetesen nem elhanyagolva a rendszeres szűrővizsgálatokat! Tény, hogy a szexuális élet megkezdése előtt kapott védőoltás nagyobb hatékonyságú.
Tévhit: Az oltásokban található higany komoly méreg.
Az orvos válasza: Higanytartalmú oltás nincs! A tiomerzál egy szerves vegyületet, 1930-óta alkalmazzák, hogy az oltóanyag ne fertőződhessen meg: baktériummal, gombával. A molekula egyik atomja a higany csupán. Hasonló gondolatmenettel azt is mondhatnánk, hogy reggel szénnel iszom a kávémat, hiszen a cukor molekula egyik atomja is szén - attól persze lehetne veszélyes anyag. A szervezetben etil - higanyra bomlik, amely a széklettel gyorsan távozik, nem halmozódik fel. A metil - higany képes csak kumulálódni és veszélyes anyag. Az oltóanyagok jelenleg már csak elvétve tartalmazzák ezt a vegyületet.
Forrás: Budai Oltóközpont, purecom
Fotó: Steven Depolo / flickr
Kérjük, támogasd munkánkat!
Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértőnk, vagy ha egyszerűen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!
Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás
Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)