Segítség, anya lettem!

[Karafeher]

Sziasztok! Tanácsot szeretnék kérni, mert nagyon száraz a kisbabám bőre és már nem tudok milyen krémet találni rá. Ti melyiket javasolnátok? Sudocrem?

[#12]

Sziasztok! Tanácsot szeretnék kérni, mert nagyon száraz a kisbabám bőre és már nem tudok milyen krémet találni rá. Ti melyiket javasolnátok? Sudocrem?

[Karafeher]

Sziasztok, anyukák, kismamák!

Pár héten belül várható első gyermekem születése. Kérlek, adjatok tanácsot, hogy milyen alapvető babaápolási holmik a legjobbak? Pelusból, popsikenőcsből, hintőporból? A barátnőm azt javasolta, hogy Sudocremet vegyek. Mi a tapasztalatotok? Előre is köszi a segítséget!

[#11]

Sziasztok, anyukák, kismamák!

Pár héten belül várható első gyermekem születése. Kérlek, adjatok tanácsot, hogy milyen alapvető babaápolási holmik a legjobbak? Pelusból, popsikenőcsből, hintőporból? A barátnőm azt javasolta, hogy Sudocremet vegyek. Mi a tapasztalatotok? Előre is köszi a segítséget!

[maskala]

Anyucik...

én az Anyaság egy, már később jelentkező "édes terhével" kereslek meg Benneteket...

8,5 éves Kislányom álmát osztanám meg Veletek....

Szeret rajzolni....

Egy alkotásával bekerült a Magyar Közút Nonprofit Zrt. által meghirdetett rajzpályázat finishébe.

Jelenleg vezet, de hétfő reggel 10 óráig tart a a verseny.

Ha sikerül, egy OSZTÁLYKIRÁNDULÁST nyer.

Ez az Ő álma... hogy Ő, Emma, elvihesse a másik 29 Kispajtását egy fantasztikus osztálykirándulásra Kiskőrösre.

Talán nem olyan nehéz megvalósítani... egy boldog mosolyért, egy csodás napért, egy Kicsilányért...

Ha segítenél és támogatnád Őt ebben, kérlek a hivatkozást nyisd meg és nyomj egy "tetszik"-et a RAJZÁRA...


KATT A KÉPRE és OTT NYOMJ EGY LÁJKOT

https://www.facebook.com/MagyarKozut/photos/a.1006320116106683.1073741887.495999410472092/1006321026106592/?type=3&theater

És már beigazolódni látom, hogy kisgyerek kis gond...

Bár ez nem gond, de én Anyatigrisként küzdök Lencsimért... Te mit tennél a helyemben???

Köszönöm egy bizakodó KicsiLány nevében

[#10]

Anyucik...

én az Anyaság egy, már később jelentkező "édes terhével" kereslek meg Benneteket...

8,5 éves Kislányom álmát osztanám meg Veletek....

Szeret rajzolni....

Egy alkotásával bekerült a Magyar Közút Nonprofit Zrt. által meghirdetett rajzpályázat finishébe.

Jelenleg vezet, de hétfő reggel 10 óráig tart a a verseny.

Ha sikerül, egy OSZTÁLYKIRÁNDULÁST nyer.

Ez az Ő álma... hogy Ő, Emma, elvihesse a másik 29 Kispajtását egy fantasztikus osztálykirándulásra Kiskőrösre.

Talán nem olyan nehéz megvalósítani... egy boldog mosolyért, egy csodás napért, egy Kicsilányért...

Ha segítenél és támogatnád Őt ebben, kérlek a hivatkozást nyisd meg és nyomj egy "tetszik"-et a RAJZÁRA...


KATT A KÉPRE és OTT NYOMJ EGY LÁJKOT

https://www.facebook.com/MagyarKozut/photos/a.1006320116106683.1073741887.495999410472092/1006321026106592/?type=3&theater

És már beigazolódni látom, hogy kisgyerek kis gond...

Bár ez nem gond, de én Anyatigrisként küzdök Lencsimért... Te mit tennél a helyemben???

Köszönöm egy bizakodó KicsiLány nevében

[Rita25]

evinene! Na te vagy a kivétel, akivel szívesen cserélnék éjszakára!
Az éjszakai alvás gond szerintem anyukák vonása. Ha fáradt vagyok nagyon, sőt néha ha nem is, akkor sem biztos, hogy tudok aludni. Ma is 2 órát lesegettem ki a fejemből, mire visszaalhattam volna.......naja, Szívem Szonja meg úgy gondolta, akkor most rajta a sor és 4-6 ig ébren volt. Náthás lett. Más baja nem volt, csak gondolta ha már nem kap levegőt, akkor legalább eltereli róla a figyelmét és játszik. Ú.hogy végeredményben 2-6 ig virrasztottam . Pfúj.

[#9]

evinene! Na te vagy a kivétel, akivel szívesen cserélnék éjszakára!
Az éjszakai alvás gond szerintem anyukák vonása. Ha fáradt vagyok nagyon, sőt néha ha nem is, akkor sem biztos, hogy tudok aludni. Ma is 2 órát lesegettem ki a fejemből, mire visszaalhattam volna.......naja, Szívem Szonja meg úgy gondolta, akkor most rajta a sor és 4-6 ig ébren volt. Náthás lett. Más baja nem volt, csak gondolta ha már nem kap levegőt, akkor legalább eltereli róla a figyelmét és játszik. Ú.hogy végeredményben 2-6 ig virrasztottam . Pfúj.

[evinene]

Rita akkor én nagyon szerencsés vagyok mind két gyerekem hagy aludni csak én nem tudok csak nappal éjjel nem már 2éve de most 4napig skerült az influenza miatt engem a tévé sem érdekel filmek rég nem már nem is nézünk közösen filmet mert párom 8kor este már horpaszt mert ő meg egésznap szaladgál.

még így is hogy nagyon köhög a kislányom velem együtt még így is alszik és nem sírdogál.

Ahogy párom feje párnát ér azonnal de ahogy leírom úgy el is alszik mint a bunda.

anyukám sem ismeri az éjszakázást mi is nagyon jó alvók voltunk mindig csak én keltem fel hajnali 4kor mert éhen akartam halni.Amióta unokázik jobban éber és figyelia szuszogásukat.
_________________
[^]   [/url]

[^]  

[#8]

Rita akkor én nagyon szerencsés vagyok mind két gyerekem hagy aludni csak én nem tudok csak nappal éjjel nem már 2éve de most 4napig skerült az influenza miatt engem a tévé sem érdekel filmek rég nem már nem is nézünk közösen filmet mert párom 8kor este már horpaszt mert ő meg egésznap szaladgál.

még így is hogy nagyon köhög a kislányom velem együtt még így is alszik és nem sírdogál.

Ahogy párom feje párnát ér azonnal de ahogy leírom úgy el is alszik mint a bunda.

anyukám sem ismeri az éjszakázást mi is nagyon jó alvók voltunk mindig csak én keltem fel hajnali 4kor mert éhen akartam halni.Amióta unokázik jobban éber és figyelia szuszogásukat.
_________________
[^]   [/url]

[^]  

[Rita25]

Casey! Látom nem alszol! Kéne pedig nagyon.
Május 5-re vagyok kiírva amúgy!

Apával Szonja 3 hónapos koráig nem tudtunk megnézni egy vacak filmet sem. Annyira készek voltunk. A fáradtság miatt meg depis lettem....és senki nem vette észre, hogy ez depi és baj van, amíg a védőnéni nem szólt, hogy oda kéne figyelniük rám mielőtt levetem magam az emeletről. Utána hogy rám is figyeltek és tudatosan segítettek, hogy pihenhessek jobb lett.
És néha lecsúszott egy pohár vörösbor is. Az is nagy segítség volt. Nem érdekelt, hogy szoptatok...ill. fejek.
2,5 éves lánykám úgy pörög mellettem, mintha soha nem akarna aludni.... Hulla vagyok.....no comment. Azt hiszem ez a kismamik keresztje.

A hiszti meg szerintem női dolog... Szonja még most is eljátsza néha, hogy mindjárt éhen hal....aztán eszik 3 falatot.

Volt, hogy nem voltam időben kész a fejéssel....hűha...mint akit nyúznak úgy reklamált. Néha ha nagyon készek voltunk és tényleg a bőgés határán néztünk farkaszsemet egymással, akkor becsuktam az ajtót és odébb menekültem, míg kész lettem a fejéssel. Addig kiabált, aztán megkapta és csend lett.

ezek most nagyon nehéz dolgok...később nevetni fogsz rajtuk Eljön az is.
Az első három hónapot végig hánytam és Szonja soxor veregette a hátam közben...had ne mondjam nem volt valami vicces...most már csak nevetek rajta, hogy közölte néha: anya hányjál már, hogy mehessünk a játszótérre! Vagy: anya hányjál még, addig én krémezek....és tudta a csajszi ha hányok nem tudom elszerezni a popsikrémet! Okos egy kölök. Szóval csak kitartás!

[#7]

Casey! Látom nem alszol! Kéne pedig nagyon.
Május 5-re vagyok kiírva amúgy!

Apával Szonja 3 hónapos koráig nem tudtunk megnézni egy vacak filmet sem. Annyira készek voltunk. A fáradtság miatt meg depis lettem....és senki nem vette észre, hogy ez depi és baj van, amíg a védőnéni nem szólt, hogy oda kéne figyelniük rám mielőtt levetem magam az emeletről. Utána hogy rám is figyeltek és tudatosan segítettek, hogy pihenhessek jobb lett.
És néha lecsúszott egy pohár vörösbor is. Az is nagy segítség volt. Nem érdekelt, hogy szoptatok...ill. fejek.
2,5 éves lánykám úgy pörög mellettem, mintha soha nem akarna aludni.... Hulla vagyok.....no comment. Azt hiszem ez a kismamik keresztje.

A hiszti meg szerintem női dolog... Szonja még most is eljátsza néha, hogy mindjárt éhen hal....aztán eszik 3 falatot.

Volt, hogy nem voltam időben kész a fejéssel....hűha...mint akit nyúznak úgy reklamált. Néha ha nagyon készek voltunk és tényleg a bőgés határán néztünk farkaszsemet egymással, akkor becsuktam az ajtót és odébb menekültem, míg kész lettem a fejéssel. Addig kiabált, aztán megkapta és csend lett.

ezek most nagyon nehéz dolgok...később nevetni fogsz rajtuk Eljön az is.
Az első három hónapot végig hánytam és Szonja soxor veregette a hátam közben...had ne mondjam nem volt valami vicces...most már csak nevetek rajta, hogy közölte néha: anya hányjál már, hogy mehessünk a játszótérre! Vagy: anya hányjál még, addig én krémezek....és tudta a csajszi ha hányok nem tudom elszerezni a popsikrémet! Okos egy kölök. Szóval csak kitartás!

[Casey]

Rita25

Köszi szépen.

"Mi sokat röhögtünk apával azon, hogy este egy nyamvadt filmet nem tudtunk megnézni, mert mire elaludt soxor ruhástól döltünk el és még az esti fürdésem sem érdekelt."

Na ilyen előfordult velünk is.
És tényleg van amikor nem tudok visszaaludni pedig hulla vagyok. Remélem lassan helyreáll a rend csak ne törne ki éktelen hisztibe mikor felkel, hogy ő márpedig mindjárt éhenhal. Nem látom a vonalzódat, mikorra várod a babát? Fiú/lány?
_________________
[^]  
[^]  
[^]  

[#6]

Rita25

Köszi szépen.

"Mi sokat röhögtünk apával azon, hogy este egy nyamvadt filmet nem tudtunk megnézni, mert mire elaludt soxor ruhástól döltünk el és még az esti fürdésem sem érdekelt."

Na ilyen előfordult velünk is.
És tényleg van amikor nem tudok visszaaludni pedig hulla vagyok. Remélem lassan helyreáll a rend csak ne törne ki éktelen hisztibe mikor felkel, hogy ő márpedig mindjárt éhenhal. Nem látom a vonalzódat, mikorra várod a babát? Fiú/lány?
_________________
[^]  
[^]  
[^]  

[Rita25]

Casey!!!!
Ahogy elmeséled, neked semmi bajod nincs, csupán iszonyat ki vagy merülve. Nincs semmi amit most még elszalaszthatnál. Hidd el! Szonja 2,5 éves és nem alussza át az éjszakát. Az elején ő is max 3 órát aludt, de az maga volt a csoda. Aztán megcserélte a nappalt és az éjszakát. 6 hónaposan sem érte el a 6 kg-t, így nem nagyon mertük leszoktatni a rossz szokásokról.
Azt is tudom, hogy egy idő után a sok ébredéstől nem lehet visszaaludni még akkor sem ha hulla vagy. A 6 hét hidd el egy enyhe választóvonal lesz. Addigra lecseng az erős hormonváltozás és lassan megtanulja a szervezeted, hogy hogyan aludjon bárhol, bármikor akár 20 percet is. Az elején nagyon nehéz.
Ha segítség kell, fogadd el és mindenekelőtt kérj! Nagyon fontos, hogy amennyire csak lehet pihend ki magad. És ez sokszor csak úgy megy ha v.ki helyetted babázik. Neki most csak kajára, tiszta pelusra és szeretere van szüksége, de ez utóbbit mindegy, hogy anya, apa v a mama adja. később majd meglátod alakulni fog és akkor elmondahtod, hogy nem akarsz semmiről lemaradni (pl első megfordulás, első szavak, első felülés...stb) Most nem lesz még ilyesmi.
És kitartás!! A legtöbb anya átesik ezen. Nehéz időszak, de csak tudatosan lehet túlélni. A pihenés kötelező! Mégcsak meg sem kell próbálnod napról napra többet adni. Minden jön majd magától. Pihenj!

Mi sokat röhögtünk apával azon, hogy este egy nyamvadt filmet nem tudtunk megnézni, mert mire elaludt soxor ruhástól döltünk el és még az esti fürdésem sem érdekelt . Pedig amúgy naponta kétszer tusolok, de akkor ez olyan luxus volt, amihez nem volt erőm/erőnk.
Elmúlik, csak kitartás!
Ne spirázd túl a dolgokat, a babák sokkal többet kibírnak, mint mi azt képzeljük....erre ugyan csak késöbb fogsz rájönni. Szóval kitartás!

[#5]

Casey!!!!
Ahogy elmeséled, neked semmi bajod nincs, csupán iszonyat ki vagy merülve. Nincs semmi amit most még elszalaszthatnál. Hidd el! Szonja 2,5 éves és nem alussza át az éjszakát. Az elején ő is max 3 órát aludt, de az maga volt a csoda. Aztán megcserélte a nappalt és az éjszakát. 6 hónaposan sem érte el a 6 kg-t, így nem nagyon mertük leszoktatni a rossz szokásokról.
Azt is tudom, hogy egy idő után a sok ébredéstől nem lehet visszaaludni még akkor sem ha hulla vagy. A 6 hét hidd el egy enyhe választóvonal lesz. Addigra lecseng az erős hormonváltozás és lassan megtanulja a szervezeted, hogy hogyan aludjon bárhol, bármikor akár 20 percet is. Az elején nagyon nehéz.
Ha segítség kell, fogadd el és mindenekelőtt kérj! Nagyon fontos, hogy amennyire csak lehet pihend ki magad. És ez sokszor csak úgy megy ha v.ki helyetted babázik. Neki most csak kajára, tiszta pelusra és szeretere van szüksége, de ez utóbbit mindegy, hogy anya, apa v a mama adja. később majd meglátod alakulni fog és akkor elmondahtod, hogy nem akarsz semmiről lemaradni (pl első megfordulás, első szavak, első felülés...stb) Most nem lesz még ilyesmi.
És kitartás!! A legtöbb anya átesik ezen. Nehéz időszak, de csak tudatosan lehet túlélni. A pihenés kötelező! Mégcsak meg sem kell próbálnod napról napra többet adni. Minden jön majd magától. Pihenj!

Mi sokat röhögtünk apával azon, hogy este egy nyamvadt filmet nem tudtunk megnézni, mert mire elaludt soxor ruhástól döltünk el és még az esti fürdésem sem érdekelt . Pedig amúgy naponta kétszer tusolok, de akkor ez olyan luxus volt, amihez nem volt erőm/erőnk.
Elmúlik, csak kitartás!
Ne spirázd túl a dolgokat, a babák sokkal többet kibírnak, mint mi azt képzeljük....erre ugyan csak késöbb fogsz rájönni. Szóval kitartás!

[Casey]

Először is szeretném leszögezni, hogy nem tartom magam rossz anyának, de tökéletes nincs ezért igyekszem minél többet nyújtani napról napra, ami főleg az elején nagyon nehéz. Emlékezni ezekre az időkre a kislányom nemigen fog, mégis hiszem, hogy befolyásolja valamilyen mértékben személyiségének alakulását. Néha úgy érzem, azt várom napról napra, hogy nőjön már nőjön már. pőedig igazából nagyon aranyis kislány az egy hónapos kis Gvendolin és ponthogy addig ilyen kis aranyos amíg pici. De még mindig csak 3 órát alszik és annyira fáradt tudok lenni, hogy néha azon kapom magam, hogy megszabaduljak tőle, végre aludjon már el, hogy pihenni tudjak. Hónapok óta nem pihentem rendesen. Szülés előtt egy héttel már kórházban voltam a vérnyomásom miatt. Már ott sem tudtam kipihenni magam. Elég rossz érzés amikor az ember azon kapja magát mintha kiesnének dolgokaz idő meg röpül. Az első 2 hét a fájdalom és a fáradság miatt. Visszagondolva észre-észrevettem, hogy szinte nem is melékszem rá cseréltem e pellust vagy sem. Szomorú leszek tple, mert én tényleg nagyon szeretnék babázni úgy igazán foglalkozni vele. Csak egyszer szeretném kialudni magam, hogy éberebb legyek, hogy emlékezzek olyan kis apróságokra vele kapcsolatban amikre majd jó lesz visszagondolni. Most itt tartok. Gvendolin ma egy hónapos, még mindig 3 órát alszik csak egyhuzamban. Vétek azt kívánni legyen már sokkal nagyobb, hogy legalább este 5 órát tudjak aludni, mégis néha ezt kívánom, sőt..szinte várom és számolom a napokat. Pedig nagyon nem kéne és mindig jól magamba nézek, legtöbbször hajnali 3 kor amikor vágni lehet a csendet, hogy nem szabad ezt akarnom, és próbálok sokat pihenni, hogy a fáradságot legyőzve elraktározzam magamban, az agyamban minden aranyos és emlékezetes rezdülését.

Köszönöm,

Casey(Hajni) és Gvendolin
_________________
[^]  
[^]  
[^]  

[#4]

Először is szeretném leszögezni, hogy nem tartom magam rossz anyának, de tökéletes nincs ezért igyekszem minél többet nyújtani napról napra, ami főleg az elején nagyon nehéz. Emlékezni ezekre az időkre a kislányom nemigen fog, mégis hiszem, hogy befolyásolja valamilyen mértékben személyiségének alakulását. Néha úgy érzem, azt várom napról napra, hogy nőjön már nőjön már. pőedig igazából nagyon aranyis kislány az egy hónapos kis Gvendolin és ponthogy addig ilyen kis aranyos amíg pici. De még mindig csak 3 órát alszik és annyira fáradt tudok lenni, hogy néha azon kapom magam, hogy megszabaduljak tőle, végre aludjon már el, hogy pihenni tudjak. Hónapok óta nem pihentem rendesen. Szülés előtt egy héttel már kórházban voltam a vérnyomásom miatt. Már ott sem tudtam kipihenni magam. Elég rossz érzés amikor az ember azon kapja magát mintha kiesnének dolgokaz idő meg röpül. Az első 2 hét a fájdalom és a fáradság miatt. Visszagondolva észre-észrevettem, hogy szinte nem is melékszem rá cseréltem e pellust vagy sem. Szomorú leszek tple, mert én tényleg nagyon szeretnék babázni úgy igazán foglalkozni vele. Csak egyszer szeretném kialudni magam, hogy éberebb legyek, hogy emlékezzek olyan kis apróságokra vele kapcsolatban amikre majd jó lesz visszagondolni. Most itt tartok. Gvendolin ma egy hónapos, még mindig 3 órát alszik csak egyhuzamban. Vétek azt kívánni legyen már sokkal nagyobb, hogy legalább este 5 órát tudjak aludni, mégis néha ezt kívánom, sőt..szinte várom és számolom a napokat. Pedig nagyon nem kéne és mindig jól magamba nézek, legtöbbször hajnali 3 kor amikor vágni lehet a csendet, hogy nem szabad ezt akarnom, és próbálok sokat pihenni, hogy a fáradságot legyőzve elraktározzam magamban, az agyamban minden aranyos és emlékezetes rezdülését.

Köszönöm,

Casey(Hajni) és Gvendolin
_________________
[^]  
[^]  
[^]  

[KaZso]

Látom, hogy sokan olvastátok már ezt a topicot, kiváncsian várom a saját történeteket
_________________
[^]  

[#3]

Látom, hogy sokan olvastátok már ezt a topicot, kiváncsian várom a saját történeteket
_________________
[^]  

[KaZso]

köszi evinene, hogy megírtad
_________________
[^]  

[#2]

köszi evinene, hogy megírtad
_________________
[^]  

[evinene]

Szia Kazso!!

Hát nekem érdekes volt ez a dolog, ugyanis kisfiamnál még ott volt nagyim is a segítségben, így nem érintett ez a téma. Viszont Évikémet ahogy megkaptam depressziós lettem ( 2hétig borzasztó volt)
Ugyanis addig a kórház nevelte, úgymond ha valami gondom volt 3nővér is ugrott segíteni, de ahogy október 9-én tavaly megkaptam a lányomat, hirtelen mint akire rászakad az ég. Félrenyelős a lányom még most is de már ritkán, na de akkor fuu, meg a légzéskimaradásai így 2szer is kórházba vissza./ 4,5hónaposan kaptam meg a lánykát/
Idén január 4-én normalizálódott a helyzet
( Mindig magamat rágtam biztosan nem csinálom valami jól a lányomnál, hogy ez meg ez van, magamat maró tipus vagyok)
Még egy Évike naplójának folyamatos írása is segített a probléma megoldásában, hiszen jöttek a jobbnál jobb vélemények, tanácsok a megnyugtatások. Nem éreztem magam egyedül( anyukámék sokat segítettek, de korababája anyukáméknak nem volt Évike meg ezen belül sajnos egy külön szám még most is.
Most éppen a nem fogadok el mástól kaját szindróma van nála
_________________
[^]   [/url]

[^]  

[#1]

Szia Kazso!!

Hát nekem érdekes volt ez a dolog, ugyanis kisfiamnál még ott volt nagyim is a segítségben, így nem érintett ez a téma. Viszont Évikémet ahogy megkaptam depressziós lettem ( 2hétig borzasztó volt)
Ugyanis addig a kórház nevelte, úgymond ha valami gondom volt 3nővér is ugrott segíteni, de ahogy október 9-én tavaly megkaptam a lányomat, hirtelen mint akire rászakad az ég. Félrenyelős a lányom még most is de már ritkán, na de akkor fuu, meg a légzéskimaradásai így 2szer is kórházba vissza./ 4,5hónaposan kaptam meg a lánykát/
Idén január 4-én normalizálódott a helyzet
( Mindig magamat rágtam biztosan nem csinálom valami jól a lányomnál, hogy ez meg ez van, magamat maró tipus vagyok)
Még egy Évike naplójának folyamatos írása is segített a probléma megoldásában, hiszen jöttek a jobbnál jobb vélemények, tanácsok a megnyugtatások. Nem éreztem magam egyedül( anyukámék sokat segítettek, de korababája anyukáméknak nem volt Évike meg ezen belül sajnos egy külön szám még most is.
Most éppen a nem fogadok el mástól kaját szindróma van nála
_________________
[^]   [/url]

[^]  

[KaZso]

Sziasztok Anyukák!

A Nők Lapja 42. számában olvastam egy cikket, Segítség, anya lettem! címmel.
Nagyon megfogott az őszintesége és azóta folyamatosan azon jár az eszem, hogy szerintem kivétel nélkül mindannyian élünk át mélypontokat az anyaság kapcsán, még ha ezt kellemetlen, rossz, nehéz is bevallani. Ki ezért, ki azért. Súlyfelesleg, átalvatlan éjjelek, néha nyűgös babák, türelmetlen anyuka, stb stb.
Nem könnyű ezeket magunkban tartani, de kimondani is nehéz. Mit szól majd ehhez a család, a barátok? Hülyének néznek majd biztosan, miért nem vagyok mindig felhőtlenül boldog, hiszen erre vágytam 5-10-15 éve. Miért van az, hogy a férjem/anyukám/apukám/anyósom, stb néha türelmesebb a gyerekemmel, mint én, az anyja?
Nem erősíteni szeretném ezeket a gondolatokat senkiben, akinek meg sosem voltak ilyen érzései, vagy ehhez hasonlóak nem előhívni szeretném őket, de talán segít, ha kiírjuk magunkból. Ki érthetné meg jobban, mint azok, akik hasonló cipőben járnak, az ANYUKÁK.
_________________
[^]  

[#0]

Sziasztok Anyukák!

A Nők Lapja 42. számában olvastam egy cikket, Segítség, anya lettem! címmel.
Nagyon megfogott az őszintesége és azóta folyamatosan azon jár az eszem, hogy szerintem kivétel nélkül mindannyian élünk át mélypontokat az anyaság kapcsán, még ha ezt kellemetlen, rossz, nehéz is bevallani. Ki ezért, ki azért. Súlyfelesleg, átalvatlan éjjelek, néha nyűgös babák, türelmetlen anyuka, stb stb.
Nem könnyű ezeket magunkban tartani, de kimondani is nehéz. Mit szól majd ehhez a család, a barátok? Hülyének néznek majd biztosan, miért nem vagyok mindig felhőtlenül boldog, hiszen erre vágytam 5-10-15 éve. Miért van az, hogy a férjem/anyukám/apukám/anyósom, stb néha türelmesebb a gyerekemmel, mint én, az anyja?
Nem erősíteni szeretném ezeket a gondolatokat senkiben, akinek meg sosem voltak ilyen érzései, vagy ehhez hasonlóak nem előhívni szeretném őket, de talán segít, ha kiírjuk magunkból. Ki érthetné meg jobban, mint azok, akik hasonló cipőben járnak, az ANYUKÁK.
_________________
[^]